Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-09 / 45. szám

nek legeslegmélyére, onnét kerül fel a tömérdek eszme, hogy szinte szakadoz bele a háló és onnét a valláserkölcsi életnek kimeríthetlen gazdagsága. Le kell vinni a hálót a saját lelkünk, szívünk legmélyére, onnét kerülnek majd fel az érzések, és onnét a közvetlenségnek ellenállhatatlanul vonzó varázs szere. Le kell ereszteni a hálót az emberiség szellemi élete történeteinek legfenekére s onnét kerülnek majd felszínre azok az általános, egyetemes mozgató elemek, erők, melyek az emberiség létének első pillanatától máig szüntelenül ugyanazok voltak és csak nyilvánulási formáikban különböztek. Le kell bocsátani a hálót az újabb természettudományi, bölcsészeti és társadalmi tudományi kutatások mélyére és nem szabad csak a felszínen maradni, mert akkor vesztett ügyünk van ; onnét kerülnek majd ki a legtartalmasabb bizonyítékok hitünk változatlan igazsága, Isten léte, dicsősége és az egyháznak, mint isteni üdv intézménynek feltétlen jogossága, nemcsak, de szükségessége mellett; és le kell vinni a hálót a körülöttünk mozgó, a különböző érdekek harcában nyüzsgő inai társadalmi és egyházi életnek legmélyére ; onnét kerülnek majd fel a mai kor bűnei és erényei, nemtelen és nemes törekvései, érzéki és szellemi vágyai, fizikai és szellemi létének elodázhatlan szükségei és oda a mélybe lehatolva ismerendjük meg majd azt is, hogy mi az, a mi legközelebbről érdekli közönségünket. Ilyen mélység, ekkora készültség kell ahhoz, hogy az igét hirdethessük és hogy a háló szinte a szakadózásig megteljék. Ma már kisebb dolgokhoz is nagy készültség kell, hát még ahhoz az óriási feladathoz, melylyel az Úrnak igéjével való sáfárkodás jár 1 Bizony felette nehéz az Isten-igéjét prédikálni! Mennyit tanakodnak kiválóbb elmék azon, hogy az iskolát és a gyakorlati életet egymással miként lehetne minél szorosabb kölcsönhatásba hozni? Jó részt hiában való törekvés! A legjobb igyekezet megtörik ott, hol a közönség közfelfogása az iskolákat csak doctrinair tanok hirdetőinek tekmti és azok porával együtt lerázza magáról azokat az elméleteket is, melyeket azok padjain hallott. Theologiai akadémiánknak — ha egyben-másban megvannak is több-kevesebb hiányaik, mint meg vannak minden emberi intézménynek — mégis senki sem vetheti szemére, hogy olyan tantárgyakkal volnának megterhelve, melyeknek a gyakorlati életben egyáltalában semmi hasznát sem veheti a leendő lelkész ; sőt inkább csakis azok a tárgyak vannak felvéve tantervébe, melyek múlhatatlanul szükségesek arra, hogy az ifjak lehetőleg jó prédikátorok és jó pásztorok lehessenek ; természetesen az esetben, ha kilépve az intézetekből a kijelölt utakon tovább haladnak és az életben tovább képezik magukat. De fájdalommal azt kell látnunk, hogy a tanulmányozásban igen sok esetben azonnal megszűnik a folytonosság, mihelyt kiléptek az iskolák falai közül. «Az mind csak elmélet volt, most kezdődik a valódi, a gyakorlati életre való tanulás!» Igen! de ez egyértelmű azzal, hogy az elméletre többé ügyet se vessünk ! Prédikációkat úgy irunk, mintha soha se homiletikát, se exegesist, se dogmatikát, se egyháztörténelmet nem tanultunk volna. Azok mind doctrinair tanok voltak! Mást kiván az élet! Hát jól van! De akkor ne vegyük rossz néven közönségünknek, ha tartalmatlan beszédeinket nem szívesen hallgatja és ne bántson, ha az egyház műveltebb, gondolkozni tudó és szerető tanultabb eleme közönynyel marad el templomainkból. A külső alkotásnak kétségtelenül szárnyakul soha sem szolgálnak a szabályok ; de valamely műalkotás általános szabályai közül büntetlenül nem törhetünk ki, mint a hogyan veszedelem nélkül nem mehetünk ki a föld légkörének megszabott magasságú pontjain túl. A textusba bele kell mélyedni; azt a maga contextusában kell vizsgálni, magyarázni; a bevezetés közvetlenül vezessen a fő tételre; a főtételnek a textus egész tartalmát kell magában foglalni ; az altételek szerves részei a főtételnek és a textus tartalmának elrészletezései; a tárgyalás ezek felett legyen egységes, semmi tőlük idegen gondolatot abba bevinni nem szabad ; tételeink igazságát bizonyítni kell és meg kell győznünk és el kell határoznunk hallgatóinkat és a befejezés egészítse ki ezt a szerves organismust. Legyenek bár ezek sokak felfogása szerint pusztán csak elméleti utasításai a homiletikának ; de ezeket büntetlenül senki meg nem sértheti. (Vége köv.) Kenessey Béla. BELFOLD. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. (Folytatás és vege.) Az okt. 28-iki harmadik napi ülés többnyire vagyoni ügyek elintézésével foglalkozott, melyek az egyesített jogügyi és gazdasági bizottság előterjesztésében kerültek a közgyűlés elé. Áz ülés elejé n Várady Béla dr. előadó a jogügyi és gazdasági bizottság jelentését terjeszti elő az egyházkerületi elnökség által feltételesen megkötött birtokvásárlási és bérbe adási ügyről. Az egyházkerület ugyanis 1883-ban elhatározta, hogy csekélyebb jövedelmű értékpapírjainak jobban jövedelmező ingatlanokba való befektetésére az elnökséget felhatalmazza. Az elnökség most Fehérmegyében, Alsó-Szentiványon 791 holdból álló földbirtokot szemelt ki megvásárlásra. A földbirtokot megvizsgálták szakértők, köztük Kodolányi Antal jeles gazdasági iró is s a kedvező nyilatkozatra a szerződést az elnökség a birtok megvásárlására 145,584 frt 13 kr. vételárban feltételesen, a kerületi közgyűlés jóváhagyásának fentartásával meg is kötötte. Ezen vételár kifizettetik a birtokon levő 84 ezer frt bankkölcsön átvételével; 55,100 frt értékű (az egyházkerületi közpénztárt illető) 4'/2

0

/o_0<

;

földhitelintézeti záloglevéllel, 4000 frt haszonbérleti óvadék betudásával és 484 frt 13 kr közpénztári készpénzzel. A vagyonállag ezen változtatása 1041 frt 30 kr jövedelem szaporodással jár, minthogy a bérbe már ki is adott szentiványi birtok haszonbéri jövedelme 8000 forint, miből a befektetett tőkék 2474 frt 70 kr kamatjának, a bankkölcsön 4284 frt törlesztési kamatjának s az óvadék 200 frt kamatjának levonásával még mindig fenmarad 1041 frt 30 kr; e mellett az egyházkerület az évi törlesztések által 50 év múlva 84 ezer frt vagyonhoz jut. A közgyűlés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta, elnökségét felhatalmazta, hogy a birtokvásárlási és bérbe adási szerződést véglegesen megkösse, a szükséges utalványozásokat és fizetéseket a kerület nevében eszközölje. S ezzel a dunamelléki egyházkerület is a földbirtokosok sorába lépett. Dr. Várady Béla előadó előterjesztésében a közgyűlés tudomásul vette a theol. intézet földbirtokaira vonatkozó ügyészi jelentéseket, továbbá a kecskeméti