Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-09 / 45. szám

fekszik legalantabb, vagyis az ország földje többi részéhez képest ez van a tenger színéhez legközelebb. Azért is választjuk az ország legalantabb fekvő megyéjét, mivel magunkat ide képzelve, innen tekinthetünk fel az ország földje különböző magasságban emelkedő vidékeire. Ha rá tekintünk Csongrádmegye térképére, északi részén, a tájon, a hol a Tisza folyó belelép, e hely közelében ott látjuk felírva a 85-tös számot. E számmal az van jelezve, hogy ez a hely a o szám, azaz: az Adriai tenger szintje felett 85 méterrel fekszik magasabban.*) Kisérjük le a Tiszát folyásában Szeged városáig, e város alatt találjuk a 80-as számot, mely azt teszi, hogy Szeged az Adriai-tenger szintje felett 80 méterrel fekszik magasabban. Ez a vidék Magyarország legalantabb fekvő lapálya. Szegedről északkeletre tekintve, már felfelé halad a földszintje, mert Hódmezővásárhely már 83 méterrel; ettől keletre a Német-Szakács tanyák vidéke már 95 méterrel fekszik a tenger szintje felett. így ha az egész megyét áttekintjük, látjuk, hogy annak legnagyobb része 80—98 méterrel magasban fekszik a tenger szintje felett, e miatt van a megye legnagyobb része halványzöldszinre festve. Ha azonban Szegedtől nyugotra nézünk, ott a megye földjének egy kisebb darabja világos-zölddel van jelölve, mert a megye e vidékén a föld már 100 méternél felebb emelkedik a tenger szintjénél. Ugyanis délnyugaton a Vásárhelyi tanyánál 112, északnyugaton az Üllés pusztán 114 méterrel emelkedik a tér felebb a tengerszintjénél. Ily szemlélgetés után Csongrádmegye földének képe eszünkben marad és még akkor is látjuk képzeletben, mikor a térképe nincs előttünk. De az ily szemlélgetés ideje alatt szemünkbe tűnnek a világos-kék szinre festett folyók, tavak mocsárok stb., akaratlanul is észre veszszük, hogy a Tisza vize ott van a megyében, látjuk már a föld felülete állásából hogy az merről és merre foly, látjuk hogy a tőkei, a Veker, a Magos, a száraz erek a megye keleti magasabb vidékéről, hogy ereszkednek le a Tisza felé, s hogy folynak belé, Játjuk a tavakat, p. 0. a Fehértót stb. Mig így szemlélgetjük a megye földje felülete emelkedési állapotát, állandóan szemünk előtt állanak a megye helységei, melyeknek fekvését egy O jegy jelöli, vagy a nagyobb községeknek még utczái is ki vannak rajzolva ; igy a megye nevezetesebb helyeinek nemcsak a nevei, hanem fekvései is önkénytelenül reánk ragadnak ; így a főközlekedési utak és a vasutak vonalai. És ime megtanultuk az előttünk fekvő térkép minden jele olvasását, jelentését és e térkép olvasásából megismertük Gsongrádmegye képét és ugy ismertük meg, hogy nem felejtjük el soha. Ez eljárás gyakorlásában áll a térkép olvasásának tudása. De hogy a föld felülete emelkedését a térképen méginkább észlelhessük, folytassuk a példát tovább. Induljunk el Szegedtől északnyugat felé, a vasút vonalán Csongrádmegye határát átlépve, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kúnmegyébe s ott Kis-Kún-Félegyházára érünk. Utunk Szegedről alig emelkedő sík lapályon visz keresztül, mert a szegedi tengerszintje feletti 80 méter magasságból a föld felülete Félegyházáig csak lassankint *) Minden megye térképén látunk ily számokat több helyen feürva, ezek annak a helynek, a hova irva vannak, a tenger szintje feletti magasságát jelenlik, — G. 1\ emelkedik 103 méter magasságra; épen azért e vidék, mind Csongrád, mind Pestmegyében halvány-zöld színnel van jelölve. Félegyházánál már s túl azon északnyugoti irányban Kecskemét felé egész Budapestig eső vidék, világos-zöld színre van festve, mert már Kecskemét városa a tengerszintje felett 122 méternyire áll, e felett a budapesti útban Örkény községe 126 méterre fekszik a tengerszintje felett. Ebben a vonalban Budapest felé ez a legmagasabb vidék, innen a földszintje lassankint lejebb száll már Alsó-Némedinél 109, Budapestnél 107 méter magas a vidék a tenger szintje felett. Budapestnél átmenve a Dunán, hegyi vidékbe jutunk, (azért van e vidék zsemlyeszin-sárgára festve). Itt már emelkednek a dombok, a hegyek folyvást magasabb-magasabbra. Buda felett a «János»-hegy 520, innen északnyugoti irányban Esztergommegye határán, a «Pilis»-hegy csúcsa 757 méter a tengerszintje felett. Látni való e vonalban, hogy emelkedik a földszintje Szegedtől a Pilishegy csúcsáig, s ily szemlélet által Pestmegye földjének képét ez irányban tökéletesen fel lehet fogni. De lássuk a megye földje felületét más irányokban is. Budapestről északkeletre, átmenve az itt világoszöldre festett kis téren Rákos-Csabáig, a vidék megint zsemlyeszin-sárgára van festve. A megye ezen részén az úgynevezett «cserháti dombok» vannak. Ez Gödöllőnél 231 méter magasra emelkedik. Ugy de Budapesttől, a gödöllői dombok alatt egész Aszódig, egy világos zöldre festett (ez tehát csak 100—200 méter magasan eső) völgy húzódik, melyen az északi vasutvonala kanyarog át. E felett a völgy felett, ennek keleti oldalán, Péczel és Isaszeg felől, a dombok hirtelen megint felemelkednek egészen 301 magasságig s azokon túl Nagy-Káta felé megint leszáll a vidék földszintje 117 méter magasságra. Nézzük csak Pestmegye keleti oldalán a vidéket, ott a Tisza folyó mentén halványzölddel látjuk festve, mert itt a földszintje magassága 90-95 méter magasan esik a tengerszintje felett. Nézzünk végig a megye közepén délfelé, ott a föld jó nagy szélességben világos-zöld színre van festve,, mert a megye földjének középső része 100—200 méter magasságban hátason domborodik fel. A megye nyugot felől eső széle a Duna mentén ismét csak 90 — 100 méter magasan áll a tengerszintje felett, mint ezt a halvány-zöldre festett széles csík mutatja. Ennek a lapálynak nyugoti szélén foly a Duna lefelé. A ki Pest-Pilis-Solt-Kis-Kúnmegye földjének felületét igy szemlélgeti, kevés idő alatt megismeri e megye földjének képét. Szemlélgetése közben észreveszi s látásból meg is tanulja az ott lévő s kék-színre festett vizéreket, tavakat, mocsáros turjánokat. Észreveszi és megtanulja a feltűnőbb helységeket, az ezekből egymáshoz vezető utvonalakat, a vasutak vonalait és épen a föld emelkedési pontjaihoz, a vizekhez, az utakhoz ugy hozzá tapadnak elméjében a helységek, hogy alig veszi észre, a mikor külön tanulás nélkül ezeket is körülbelül mind tudja, s kevés idő alatt megismeri az egész megye képét. Nem időzöm tovább a föld képe ily módon való megtanulásának módszeres példáinál. Azt hiszem, e kevés mutatványból meggyőződik mindenki, hogy keze alá bocsátott, ugy a kézi mint a fali térképről, miként fogathatja fel mással is, ott a hol lakik, saját megyéje képét.