Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

\ raert egy alapos félreértés folytán a neveléstudományt, mint tant, mint tudományt indlietivnek mondja. Nos ez a felfogás a szakemberek előtt így nem állhat meg. Hogy miért nem ? erről kimerítően volt alkalmunk szólani az I. kiadás bírálatában. A nevelés tudomány inductiv jellegét vitatja szerző most is, bírálóival polemizálva, a II. kiadáshoz irt előszóban, sőt azt mondja, hogy ennek igazolása érdekében tette a javításokat is, mert mentől jobban ki akarta mutatni «a gyermeki lélek és a felnőtt lelki működései között az eltérő vonásokat)). Argumentatiojával azonban itt sem tud meggyőzni, mert a kérdés maga olyan, hogy bebizonyitnia nem lehet. S mikor arra hivatkozik, hogy a nevelés tudomány azért még nem lesz deductivvá, mert a psyehologiától vagy ethikától kölcsönzött elveket alkalmazza, ép úgy mint a hogyan a physika nem szűnik meg inductiv lenni azért, mert a mathesis axomáit szélűre használja : ezzel csak azt árulja el, hogy az elméleti és gyakorlati physi ka és a mathesis egymáshoz való viszonya felől is némi zavarban van. A paedagogiában a dogmaticismust rég megtörték épen maguk a paedagogusok, de megtörte régen az idők szelleme is; azonban a tudomány (és nem a nevelés maga mint ínyvij) mint ilyen azért nem lett inductiv, mert nem lehet. De hat e felett ne vitatkozzunk a tudós szerzővel, valamint a felett sem, hogy mennyiben jók vagy nem jók kezdeties, kísértmény, közelien, száz (század h.) stb. szavai, (mert ő ezekre is reflectál e II. kiadás előszavában), mert, úgy latszik, hogy ő maga épen olyan merev dogmatikus ezekben a dolgokban, mint a minő dogmaticusokat ő ócsárol a deductiv-paedagogia hívei között. A II. kiadáson nagy és lényeges javítások nem történtek, nem is történhettek a physikai idő ama rövidsége miatt sem, a mely a két kiadás megjelenése között eltelt. Szerző a XXX. XXXI. és XXXVII. fejezeteket jelöli meg, mint olyanokat, melyek egészen átdolgozott alakban jelennek meg most. A mélyre ható átdolgozás valóban .t XXXVII. fejezetben látszik meg legjobban. Ez «az akarat és helyettesei)) czímű szakasz most egészen más és pedig teljesen igaz alapon építi fel az akaratról szóló elméletet és rendszer jött most abba a határozatlan, mondhatni összevissszaságba, melylyel e részlet az I. kiadásban kidolgoztatott. Ez volt akkor a leggyengébb, most ezt jelentékenyen megjavította szerző és ezzel a fontos részlettel műve sokat nyert értékében. A XXX. fejezet is részben megrövidíttetett (így pl. a 461. lapon elmaradt az I. kiadás 467. lapján lévő két kikezdés), részben pedig újabb fejtegetésekkel megbővítve sokkal világosabbá tétetett (így a 455. lapon bővebben fejtegeti az I. kiadás 461. lapján mondottakat.) Ugyanígy járt el szerző a XXXI. fejezettel is. Az irályt is mindenütt szabatosabbá, tömörebbé tette ott, hol az I. kiadásban a sok közbe vetett mondat használata azt többékevésbé nehézkessé tette. Egy-két idézetet másokkal, alkalmasabbakkal vagy szebbekkel helyettesített, így a 468. lapon (h. ö. I. kiadás 474. lapját). Itt-ott az aljegvzetek is megbővültek (pl. 103. 1. 2. jegyzet). Elmaradt néhány semmit monuó hasonlat; szintén csak előnyére a mű komolyságának ; de még többet is kihagyhatott volna ezekből szerző (így pl. a 360. 1 2. kik.). A munka legjobb ajánlása a II. kiadás megjelenése. Kapható Budapesten az Eggenberger-féle könyvkereskedésben és Kolozsvárit szerzőnél. Ara 5 frt. (K. B.) ** A Protestáns Néptanító 33-ik számában (szerkeszti Sólyom Antal), Vaday József «az ev. ref. népiskolák tanterveit bírálván, a dunamelléki ev. ref. egyházkerület tantervéről)) így nyilatkozik: «Az öt tanterv közül a dunamellékit mondhatjuk legszerencsésebb alkotásnak. Rövid és könnyen áttekinthető, a tananyag beosztásában észszerű; leírásában azonban talán nagyon is áralános. Utasításait jegyzetekben adja, a mi a tananyag átnézését könynyebbé teszi. Ha nem ragaszkodnánk azon elvhez, hogy a tananyag minimuma és maximuma lehetőleg körvonalozva legyen, úgy e tantervet kis igazítással könynyen elfogadhatnók. Igaz, hogy azon jellege, miszerint általános: magyarázhatóvá teszi ugy a minimális, mint a maximalis igényekre nézve is, sőt a különböző tanerőkkel bíró iskolákra is stb.» A bírálat után határozati javaslatot proponál, melynek leglényegesebb pontja: hogy a magyarországi ev. ref. népiskolák szamara a méltóságos Konvent közreműködésével egységes tanterv készíttessék, mely a különböző tanerőkkel ellátott és különböző népességű iskolákra, tekintettel, lehetőleg jelölje az 1. 2. 3. 4. 5. és 6 tanítóval bíró népiskolák minden egyes osztályában a végzendő tananyag minimalis és maximalis határait. Az egyetemes tanterv, rövid, világos és könnyen áttekinthető legyen. Az utasítások elől, összefoglalva, adassanak stb. Ivánka Zoltán a népisk. tanterv énektanításra vonatkozó részéről kezd cikkezni. A Tárcában : «Pacs» Tanítási tervezet a nyelvtanból a 2—ik osztályban ; majd «Egyleti élet» « Vegyesek» jőnek. — Balkánypar ti Kálmán. KÜLÖNFÉLÉK. * A dunamelléki egyházkerület közgyűlése folyó hó 25-én d. e. 10'órakor vette kezdetét Szász Károly püspök szép imájával és gróf Tisza Lajos főgondnok magvas megnyitójával. Főtárgya a nagyszabású püspöki jelentés volt. A gyülésről jövőre részletesen referálunk. * Lelkészi vizsgák a dunamelléki egyházkerületben. A dunamelléki egyházkerület lelkészvizsgáló bizottsága f. hó 21. és 22-ik napjain tartotta meg a szóbeli lelkészi szigorlatokat Szász Károly püspök elnöklete alatt Baksay Sándor, Ballagi Mór, Csikay Imre, Farkas József, Koncz Imre, Kenesey Béla, Kovács Albert, Petii Elek, Szilády Áron és Szőts Farkas lelkészvizsgálók jelenlétében. Az I-ső lelkészvizsgára hét jelölt állott és mindnyájan megálhák helyüket, közülük 2, u. m. Horváth Ferencz és Hamar István jeles, 1 jó és 4 elégséges eredmény nyel. A II—i k vizsgára 13 s.-lelkész jelenkezett, kik közül 3-an, u. m. Apostol Pál, Pátkav Imre és Csűrös József jeles, 5-en jó, 4-en elégséges osztályzatú oklevelet nyertek, egy pedig egy tárgyból javító vizsgára utasíttatott. * Püspökválasztási mozgalmak a bányakerületben. A budapesti német lutheránus egyház október 19-iki gyüiésében egyhangúlag Doleschall Sándor pesti lelkészre adta püspök-választó szavazatát, melylyel a 18 előtti választásnál is őt tisztelte meg; egyszersmind nyomtatott Felhívásban melegen ajánlja püspökjelöltjét a bányai egyházkerület testvér-egyházközségeinek. — A budapesti evang. főgimnázium tanárikara okt. 19-én tartott ülésében püspök-választó szavazatát egyhangúlag Sárkány Sámuel pilisi lelkészre adta, kit a kerületi gyü'és alkalmával tartott értekezlet egyhangúlag jelölt a püspöki állásra. * Tanári jubileum. Futó Mihály hódmezővásárhelyi főgimnáziumunk nagyérdemű igazgató-tanára a napokban töltötte be tanári működésének 30-ik évét. A tanuló ifjúság ez alkalomra egész csöndben előkészített megható ünnepélyt rendezett a mit sem sejtő jubi-