Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

egyházi theologiában is. Egyfelől némely lényeges pontjaiban evangeliomi és ker. dogmatika ez; Isten, ember, bűn, Jézus Krisztus személye és munkája, minden nagy keresztyén tények ott vannak erősítve, meghatározva, szigorú és sokszor túlságos precisióval formulázva. Más felől az üdv elsajátítására és a kegyelmi eszközöknek evangeliomellenes doctrinája, mely mintegy az elsőbe oltott második vallást képez. A zsidó és pogány elv ez, helyettesítve a keresztyén elvet ; a törvény a kegyelem helyett, a betű a szellem helyett, a ritus a szellemi cultus helyett, tekintély papsága és hierárchia az egyetemes papság helyett; a mise, kegyes cselekedések elégtétele, sacramentomok és indulgentiák, Krisztusnak egyedüli kegyelme és egyedüli érdemei helyett egyenesen elfogadva és minden közbenjáró nélkül a hivőnek lelke által. Ugyanezen ellenmondása bibliát illetőleg: tisztelik, becsülik sőt némileg istenítik. Az oltárra helyezik mint imádás tárgyát, nyilvános processiókon hordozzák, a papoknak és püspököknek fejére és szivére teszik felszentelésök alkalmával. De bezárt és lepecsételt könyv marad. Tekintélye félre ismerve, tanításai feledve vannak Az egyház tanításával és tekintélyével helyettesítik. Az eriurti zárda könyvtárában leláncolt biblia frappans jelképe ennek a helyzetnek. Az Isten igéje" lekötözve van és emberi szó az, a mi a helyét elfoglalja. Az evangelium ott van, de túlhalmozva hagyományos doktrínákkal, gyakorlatokkal, melyek azt elfojtják, eltorzítják és megsemmisítik. A kincs mindig a mezőben van, de mélyen a földbe elásva, mindennemű kövek és romok alatt és hosszas erőfeszítésre lesz szükség, míg azt onnét kihozhatják. A reformatio egy új és gyorsított mozgalom kezdetét jelölte a keresztyén dogma történetében. A reformátió után a helyzet nagyon hosonlít az egyház első századai helyzetéhez : ismét látjuk eljönni és egymásután következni, de nagyobb gyorsasággal az apologeticai, polemicai és systematicai korokat. Azonban az egyház ezután már több darabokra van vágva. Innét a symbolumok különfélesége, lutheri, reformált, katholikus. A dogmák történelmének szempontjából a reformatio korát hát symbolicai korszaknak nevezhetjük. (Folyt, köv.) Baksay László. BELFÖLD. A lutheránusok egyetemes gyűlése. (Folytatás és vége.) A tanügyi bizottság jelentését mutatja be ezután Bőhm Károly gymn. igazgató. A bizottság indítványozza, hogv a konvent irjon fel a közoktatásügyi miniszterhez és kérje az érettségi vizsgálatokra vonatkozó utasítás egyik pontjának odamódosítását, hogy az Írásbeli vizsgálatok nyolc nappal a szóbeli érettségi előtt legyenek, mert a mostani állapot lehetetlenné teszi a 8. osztály tananyagának bevégzését. Fischer Miklós iglói igazgató azt hiszi, hogy a mostani állapot tartandó fenn, mert fizikai lehetetlenség, hogy a rendelkezésre álló időben bevégezzék az érettségi vizsgálatokat, ha a szóbeli érettségi eredményét a kormánybiztosnak junius i-én küldik fel. A gyűlés a bizottság indítványát fogadta el. Ezután a gö ög nyelv héidése került szőnyegre. A tanügyi bizottság ugyan's a görög nyelv pótló tárgyakól szóló miniszteri rendelet ellenére a következő indítványt terjeszti elő : «A bizottság át lévén hatva a görög nyelv tanításának szükségességétől, felkéri a felekezeti gimnáziumok igazgatóságait, hogy addig e tárgyban ne intézkedjenek, míg a konvent a tanterv megváltoztatása iránt hozott határozatáról őket nem értesíti.)) Zachar Miklós az indítványt nem tartja elfogadhatónak különösen azért, mert a lutheránus iskolák nagy része állami segélyt élvez s így szerződésileg kötelezve van az állami tantervet'^^^artani, bármily ellenszegülés a segély megvonására vezethetne. Hunfalvy Pál azt hiszi, hogy az egyházi költségen fenntartott intézetekben határozottan fenntartandó a görög nyelv, mert nem talál elég biztosítékot arra, hogy a mostani miniszternek esetleg hamar miniszteri székbe kerülhető utódja nem fogja-e a görög nyelvet újra a kötelező tantárgyak sorába iktatni. A görög nyelvre általános műveltségi és kulturális szempontból is szükség van, de még^ inkább speciális protestáns szempontból. Szentiványi Árpád a kerületeket tartja előbb megkérdezendőknek, mielőtt az egyetem határozna. Hóik József attól fél, hogy a felekezeti ev. gimnáziumok megürülnének, ha egy konkurens intézetben a görög nyelv nem volna kötelező, amabban pedig igen. Györy Elek indítványozza, hogy a kérdést tegyék át a közoktatásügyi nagybizottsághoz véleményadás, esetleg pedig intézkedés végett, minthogy a szabályzatok szerint a közoktatási bizottság saját hatáskörében is intézkedik. Andorka kir. járásbiró, Radó főispán és Scoiitagh Pal hasonló szellemű felszólalásai után az egyetemes gyűlés Győry Elek föntebbi indítványát elfogadta. Az egyetemes törvényszék tagjait jelölték ki ezután, minden kerület részéről a püspökök által javaslatba hozott egvénekből. A theol. akadémiai nagybizottság előterjesztéseit, melyeket dr. Masznyik referált, tudomásul vették. A délután 5 órakor folytatott ülésen Dulla ismét előhozakodott a pánszláv-kérdéssel. Napirend előtt személyes kérdés címén egy zagyva beszédben hol tótul hol magyarul deklamálva, interpellációt intézett az egyet, felügyelőhöz, hogy kire értette a «Quouque tandem abutere» kifejezést. Br. Prónay Dezső egyetemes főfelügyelő nyomban válaszolt Dullának, bár nem látta a személyes kérdést. Ez eszébe juttatja azt az adomát, melyet a főrendiházban hallott. Egy főrendiházi tag ugyanis, a régi időben indokolni akarván szavazatját, így szólt: «Én is, az is, igenis.)) lózsef nádor erre a következőket mondotta: «Dominus comes aliquid protulit, sed nescio votum quid protulit.» O is azt mondhatja most Dullának, hogy mondott valamit, de azt nem tudja, hogy mit. (Általános helyeslés.) Következett a napi rend. Karsay püspök bejelentette, hogy a magyar agenda kész, a mit örömmel vesznek tudomásul Felolvastatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata a kereskedelmi iskolákban való hitoktatás tárgyában. A leiratot tudomásul veszik. A Hrabovszky-alapítvány kezelő bizottságának mandátumát meghosszabítják. Ezután a püspökök jelentést tesznek a papi vizsgálatokról, mit szintén tutimásul vettek. A zsinati ügy tárgyalása a tavalyi egyetemes gyűlés ismeretes határozatai alapján először ezen kérdések körül forgott : adassék-e utasítás a követeknek ? Sion'agh Pál (nógrádi) a bányakerületi szuperintendenczia nevében kijelenti, hogy a kerület elfogadta az előmunkálatot, a kerület nem akarja a követeket uta-