Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-26 / 4. szám

* Bergmann Lajos izményi ev. lelkész kitün­tetése. Ritka ünnepély folyt le f. hó 19-én a tolnamegyei Izmény községben, ekkor nyújtván át gróf Széchenyi Sándor főispán a koronás aranyérdemkeresztet. A kitün­tetett agg lelkész már hatvan év óla hirdeti az Isten igéjét s mindig ugyanazon egy község evangélikus hívei­nek. Az ünnepély a templomban folyt le. Gráf bonyhádi lelkész' imát mondott, mire a főispán hosszabb beszéd kíséretében átadta Bergmannnak a legfelsőbb kitüntetés jelét. Az agg lelkész meghatottan mondott köszönetet. Erre az üdvözlők egész serege vette őt körül. Először Guggenberger esperes az egyházmegyei papság élén, majd a bonyhádi tanári kar, azután a községi jegyző a község nevében, végül pedig egy oda való polgár a hivők nevében üdvözölte őt. Az ünnepélyt 80 teritékes bankét követte Bonyhádon. Jelen voltak a főispánon és Bonyhády volt főispánon kívül Perczel Dezső orsz. képviselő, Dőry főszolgabiró, a bonyhádi apátplébános és a' vidék összes intelligenciája. A főispán, úgyszintén az ünnepelt a királyra mondtak felköszöntőt, többen pedig az ünnepeltet éltették. * A gyülekezetek életéből. A budapest ó-budai egyház 1889-dik évi jövedelmeinek és kiadásainak kimu­tatása, valamint a fizető és nem-fizető egyháztagoknak szerkesztőségünkbe beküldött névjegyzéke kimerítően ismerteti ez egyházunk anyagi helyzetét. A kimutatás az egyház hivatalnoki személyzetét, bevételeit, kiadásait, az egyháztagok névjegyzékét, a vagyoni mérleget s végül az országos közalap intézményét ismerteti. Az egyház jövedelmei adóból, tőke kamatjából, földek és házak haszonbéréből, fővárosi segélyből és kegyadományokból kerültek ki, és összesen 3276 frt 22 krt tettek, míg a kiadások összesen 2876 frt 58 krra rúgtak. Pénztár­maradék 399 frt 64 kr. Kötvényeken kamatozó törzs­vagyona van az egyháznak 1300 frt. Vagyoni állapota az előző évihez képest apadt t8 forint 30 krral. A gyüle­kezeti lélelkszám 785, született 60, meghalt 53, konfir­máltatott 7, áttért 2, házasult 27 pár. — A derék kis gyülekezet lelkipásztora Mészáros Sámuel, főgondnoka Kiss József, kik elismerésre méltó buzgalommal vezetik az egyház ügyeit, s közelebbről a Károli alapra is közel 24 frtot gyűjtöttek. A kultusz-budget tárgyalása van napirendben a képviselőházban. Kultur-politikusok, egyház-politiku­sok, paedagogusok, valódiak és nem-valódiak, csak úgy ontják a haza-, egyház- és iskolamentő beszédeket. Egy-két jóravaló kritikán, a miniszternek néhány higgadt felszólalásán, meg egy pár figyelemre méltó kultur- és egyház-politikai eszme felvetésén kívül az egész tárgya­lás eddig még nem produkált semmi fontosabbat. A görög nyelv kérdésében valóságos bábeli zavar ural­kodik a házban is. A kath. autonomia ügye megint fel­színre hozatott. A jogakadémiákról egy pár érdekes nyilatkozat tétetett. A nem-állami tanárok nyugdíj­intézete a megvalósulás reményével kecsegtet. A nemzeti kultura érdekében ismét szép frázisok hangzanak. A mi embereink közül eddigelé Kovács Albert, ki értékes de néhol túlélés kritikát tartott a miniszter közoktatási politikája fölött; Horváth Adám, ki a jogakadémiák elhagyatott ügyét vette meleg pártfogásba; Madarász Imre, ki a népiskolai ügyeket boncolgatta; Veres József, ki a kath. elk eresztelésekre és az Alföldkulturális elhanya­goltságára hívta fel a figyelmet; Hermán Ottó, ki a nemzeti kultura érdekében vetett fel figyelemre méltó eszméket: szólottak a kérdésekhez.Fenyvessy Eerenc szép beszédben a kath. autonomia mellett tört lándzsát s utána a miniszter tett Ígéretet, hogy a kath. autonomia ügyé­ben meg fogja tenni az initiativát. Egészben véve gr. Csáky kultur-politikája kellő méltánylásban részesül s kivált a népiskolaügy terén kifejtett munkássága általános elis­merést, sőt dicséretet vívott ki. A budget tárgyalását jövőre behatólag méltatjuk. * A pápa allocutiója. A szent atya a január havi titkos consistoriumban újra beszédet tartott, s az olasz ügyeket szóba hozva, azon mély fájdalmat ecseteié, melyet neki Olaszország okoz. Recriminatiói folyamán kifejtette, hogy a pápaságnak joga van a világi hata­lomra, mely függetlenségének és kötelességei gyakor­lására szükséges szabadságának alapját képezi. Nem emberi okokból tart ő igényt a világi hatalomra — mondá ezután a pápa — hanem azért, mert joga van hozzá és mert szüksége van rá, hogy a keresztyén hit kincseit sértetlenül megtartsa. Az új olasz büntetőtör­vénykönyv, a kegyes alapítványoktól szóló törvény (mely azt a hallatlan visszaélést szünteti meg, hogy az olasz papság kezén levő 3 milliárd lírányi kegyes alapítvány jövedelme a /3 részben ne pazaroltassék el többé cckezelési költségek»-re) szerinte oda irányulnak, hogy a polgári intézményekből a vallásosság minden nyoma kitöröltes­sék. Végül megjegyezte, hogy az egyház a világi hata­lomnak az egyházi ügyek intézésébe való behatolása által új sérelmet szenvedett. Crispi palermói beszédét érintve, annak rationalisticus államtheoriáit szembe állí­totta azon diadalokkal, melyeket a katholicismus Svájc­ban és Amerikában aratott a freiburgi és washingtoni kath. egyetemek felállítása által.^ * Az amerikai Egyesült-Államok úgylátrzik nem­sokára megszűnnek az az európai sikkasztó urak Eldo­radója lenni. Az Egyesült-Államok elnöke ugyanis köze­lebb küldte át a senatushoz azon angol-amerikai kiszol­gáltatási egyezséget elfogadás végett, mely szerint jövőben az európai államokkal kötendő kölcsönös módozatok szerint az Egyesült-Államok kormánya is ki fogja szol­gáltatni mindazon magánbűntetteseket, kiknek Európából való odamenekülése az ottani hatóságok tudomására fog hozatni. így ki fogják szolgáltatni az Európában gyilkosság vagy gyilkossági kísérlet, emberölési, csalás, okirathamisítás, sikkasztás, rablás, tolvajlás, uzsora s általában bármiféle magánbűntettek elkövetésével vádol­takat, bankok, magánegyesületek és állami hivatalok meg­szökött tisztviselőit s általában mindazon egyéneket, kiknek eddig Európában a bűntények elkövetésére egyik főingerül ép az a remény szolgált, hogy megrakott zsebbel Amerikába menekülhetnek. * A keresztyén polgárok kötelességeiről szóló legújabb pápai encyclica, mely e hó 10-ről van keltezve, oly óriási terjedelmű, hogy a «Germánia» című német ultramontán lapnak kilenc hasábját tölti meg. E legújabb pápai nyilatkozat az ultramontán katholicizmusnak úgy látszik állambölcsészeti magna chartaja, de a pápai ultra­montán köröket kivéve, komolyan sehol se veszik, sem a katholikus hívők sem az államfők, kikkel szem­ben teljesen a középkori papalis souverenitas álláspont­jára helyezkedik. Jó szerencse, hogy az idő kere­keit visszafordítani nem lehet, hogy a művelt katho­likus világ egyáltalában nem érez és nem tart együtt e középkori eszméket feltámasztani akaró caesaro-papa­lis törekvésekkel: különben a középkori pápa- és csá­szárháboru felújulásától kellene tartanunk. így azonban legfölebb megmosolyogjuk az eneyclikat, mint egy világ­uralmi-láz gyötörte agy beteges termékét. Mutatvá­nyul egy passust ide iktatunk belőle : «Ha az államtör­vények nyíltan eltérnek az isteni törvénytől, ha ellent­mondanak a keresztény vallás és egyház törvényeinek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom