Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-28 / 39. szám

A nagy-károlyi egyházmegye őszi közgyűlése. A nagy-károlyi egyházmegye f. hó io-én Máté-Szálkán tartotta meg őszi közgyűlését, Segesváry József esperes és Földváry Sándor világi tanácsbiró elnöklete alatt. Esperes úr szép alkalmi imádsága után, szívélye­sen üdvözölvén a gyűlés tagjait, az ülést megnyitotta s a jelentékeny számú tárgysorozat, a kevés számmal megjelent tagok által aránylag rövid idő alatt letárgyal­tatott. Első sorban az újonnan válaszlott Kosa Ede lel­kész-tanácsbiró és Dienes Lajos világi jegyző tették le az esküt, mely után Kosa F^de a gyűlési tagok szíves éljenzése között, szép beszéddel foglalta el tanácsbirói széket, különösen azt hangsúlyozva, hogy a «közpapok» zászlaját mint tanácsbiró sem hagyja el. Ezután király ő felségének f. hó 12-én Debre­cenben történő látogatása alkalmából, ő felsége előtti hódolati képviseltetéssel esperes bízatott meg; a Károli Gáspár szobra lelepzési ünnepélyen pedig esperesen kívül Kosa Ede és Korány János lelkészekkel képvisel­tető magát az egyházmegye. Következett a közalapi, ref. segély-egyleti, rend­kívüli államsegély és az újabban keletkezett tőkesegé­lyezés ügyében beadott kérvények tárgyalása. Míg a három első segélyért a szokott számban érkeztek be kérvények, addig az utóbb említett tőkesegélyezésért csak két egyház u. m. a király-daróczi lelkészi javadalma növelésére s a kis majtényi templom építési költségei­nek fedezésére nyújtott be folyamodványt, a minek oka azon körülményekben rejlik, melyszerint az egyházme­gye határozottan elitéli a tőkesegélyezési intézményt. Kéri Pal lelkész indítványára kimondatott, hogy a lelkész­tanítók kétszeres osztalékot kapnak az államsegélyből. A felsőbb leánynevelő-intézetek létesítése érdeké­ben összes ev. ref. egyházkerületeinkben megindult moz­galom örvendetes méltánylással találkozott, s bár a saját területén egy ily intézet felállítására megkívántató tőké­vel nem rendelkezvén, annak létesítéséről le kellett mondania egyházmegyénknek, mindazonáltal egy kis­sebbszerű polgári leányiskolának, egyik kiválóbb pont­ján, Málé-Szalkán leendő felállítására lépéseket tesz. Addig is azonban, míg a mátészalkai leányiskola esz­méje valósulást nyerne, a legközelebb eső szatmári protestáns leánynevelő intézet részére, adakozásra hívja fel az egyes egyházakat és ugyan e célra az egyház­megyei közigazgatási pénztár évi fölöslegét is fölajánlja. Hosszabb vitát keltett a Nagy-Károlyban alakult ev. ref. segélyegylet ügye. Ezen egyesület azon nemes célból alakult, hogy a nagy-károlyi szegényebb sorsú egyháztagokat, egyháztartozásaik lefizetésében segélyezze, később pedig tőkéje növekedésével az összes egyház­agok tartozását, általában az egyház szükségeit fedezze. Azonban ismeretlen okból, az egyházi hatóságoktól egészen függetlenítette magát. Ezúttal a végből folya­modott az egyházmegyei közgyűléshez, hogy ajánlja a miniszternek, ki csak az esetben hajlandó alapszabályai megerősítésére. A cél szép, nemes, a törekvés valóban dicséretre méltó; a mennyiben azonban mint egyesület egészen kívül helyezkedett az egyházon, attól elkülö­nözve függetlenítette magát, s így bár az egyházért, s annak javára működő, de még sem egyházi egyesület, az egyházmegye által nem ajánltathatik, de kifogás sem tétetik ellene. Kecske és káposzta. Még a mult gyűlésen színre került azon indítvány, mely szerint a tanítói özvegyek is részesíttessenek a kegyeletes év jótéteményében, miután az egyházak e tárgyban véleményeiket nagyobb részben beküldték, azon stádiumba jutott, hogy az indítványt tevő tanítói kar felhivatott a módozatok, illetve az ezt tárgyazó alapsza­bály kidolgozására s annak jövő gyűlésre való beadására. Általános figyelem mellett olvastatott Dienes Balázs lelkésznek nagyszabású indítványa a belmisszió tárgyá­ban, melyben ismerteti röviden, de nagy tájékozottság­gal a belmisszió keletkezését hazánkban, továbbá fejlő­dését, hatását, fontosságát s megemlékezvén azon szo­morú jelenségről, miszerint e fontos intézmény az ujabb időben emelkedés helyett hanyatlásnak indult, sürgeti annak lelkiismeretes művelését s minél szélesebb kör­ben való terjesztését. A közgyűlés teljes tudatával birván a belmisszió munkálkodás fontosságának, figyelműkbe ajánlja a lelkészeknek, hogy e téren lehetőleg mindent megtenni igyekezzenek. Dienes Janka, kitűnően képe­sített okleveles tanítónő, készséggel kebeleztetett be az egyházmegyébe. Még néhány apróbb tárgy elintézése után véget ért a gyűlés. A kifogyhatatlan megbeszélni valók azon­ban csak folytatásra találtak a fehér asztalnál. Máté-Szalka. Havas Gyula, ev. reform, segéd-lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. Azon t. olvasóinkat, kik a Lap árával hátralék­ban vannak, tisztelettel fölkérjük, hogy tartozásukat megfizetni szíveskedjenek; negyedéves előfizetőinket pedig az utolsó évnegyed alkalmából előfizetésük megújítására kérjük. * Legfelsőbb adományok. Király ő felsége az abauj-szemerei ref. egyházközségnek, templomépítésre 100 forintot, az alsó-kutkai ref. leányegyházközségnek iskola és tanitólak építésére 100 forintot, a kápolnai ref. hitközségnek, iskolaépítkezési czélokra 100 forintot, a kövecsesi ref. egyházközségnek leégett lelkészlakának felépítésére 100 forintot, a nágocsi ref. hitközségnek iskola helyreállítására 100 forintot, a putnoki ref. hit­községnek iskolaépítkezési czélokra 100 forintot, a sztnt-leányfalvi ref. hitközségnek iskolaépítési czélokra 400 forintot, a széesi-szent-lászlói ref. leányegyházköz­ségnek iskolaépítési czélokra 100 forintot adott magán­pénztárából. * Egyházi aranykönyv. A 300 lélekből álló juthi (k.-somogyi tractus) gyülekezet tagjai, az egyház köz­szükségeinek fedezésére s a tervbe vett építkezések cél­jaira, ez évben nagyszerű közmunkát végeztek. Részért arattak 100 hold búzát, 60 hold zabot. Munkáltak 60 hold kaszálót. Ez utóbbiért kaptak 10 hold kukorica földet, melyet az egyháztagok ingyen megmunkáltak. A rész­kereseti gabonát is ingyen elcsépelték. A jelzett két célra, közmunkával kerestek az évben összesen mintegy ezer forintot. — A kovásznai re, f. egyház aranykönyvébe legközelebb Horn Dávid nagykereskedő írta be nevét 200 frttal, mely összeget az újonnan épülő orgona ja­vára az egyháznak adományozott. * A dunamelléki egyházkerület közgyűlése az 1888. évi májusi közgyűlés 20. sz. a. hozott határoza­tának megfelelőleg, az egyházkerületi elnökség által f. évi oktober hó 25-ik (szombat) napjára hivatott össze. A közgyűlést megelőző napokon, jelesen október 21-én az I. október 22-én a II. lelkészképesítő vizsgálatok fognak tartatni, október 23. és 24-én a theologiai választ­mány, a tanügyi-, pénz- és gazdaságügyi, jogügyi és missziói, valamint a számvizsgáló bizottságok fognak ülésezni. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom