Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-28 / 39. szám
A nagy-károlyi egyházmegye őszi közgyűlése. A nagy-károlyi egyházmegye f. hó io-én Máté-Szálkán tartotta meg őszi közgyűlését, Segesváry József esperes és Földváry Sándor világi tanácsbiró elnöklete alatt. Esperes úr szép alkalmi imádsága után, szívélyesen üdvözölvén a gyűlés tagjait, az ülést megnyitotta s a jelentékeny számú tárgysorozat, a kevés számmal megjelent tagok által aránylag rövid idő alatt letárgyaltatott. Első sorban az újonnan válaszlott Kosa Ede lelkész-tanácsbiró és Dienes Lajos világi jegyző tették le az esküt, mely után Kosa F^de a gyűlési tagok szíves éljenzése között, szép beszéddel foglalta el tanácsbirói széket, különösen azt hangsúlyozva, hogy a «közpapok» zászlaját mint tanácsbiró sem hagyja el. Ezután király ő felségének f. hó 12-én Debrecenben történő látogatása alkalmából, ő felsége előtti hódolati képviseltetéssel esperes bízatott meg; a Károli Gáspár szobra lelepzési ünnepélyen pedig esperesen kívül Kosa Ede és Korány János lelkészekkel képviseltető magát az egyházmegye. Következett a közalapi, ref. segély-egyleti, rendkívüli államsegély és az újabban keletkezett tőkesegélyezés ügyében beadott kérvények tárgyalása. Míg a három első segélyért a szokott számban érkeztek be kérvények, addig az utóbb említett tőkesegélyezésért csak két egyház u. m. a király-daróczi lelkészi javadalma növelésére s a kis majtényi templom építési költségeinek fedezésére nyújtott be folyamodványt, a minek oka azon körülményekben rejlik, melyszerint az egyházmegye határozottan elitéli a tőkesegélyezési intézményt. Kéri Pal lelkész indítványára kimondatott, hogy a lelkésztanítók kétszeres osztalékot kapnak az államsegélyből. A felsőbb leánynevelő-intézetek létesítése érdekében összes ev. ref. egyházkerületeinkben megindult mozgalom örvendetes méltánylással találkozott, s bár a saját területén egy ily intézet felállítására megkívántató tőkével nem rendelkezvén, annak létesítéséről le kellett mondania egyházmegyénknek, mindazonáltal egy kissebbszerű polgári leányiskolának, egyik kiválóbb pontján, Málé-Szalkán leendő felállítására lépéseket tesz. Addig is azonban, míg a mátészalkai leányiskola eszméje valósulást nyerne, a legközelebb eső szatmári protestáns leánynevelő intézet részére, adakozásra hívja fel az egyes egyházakat és ugyan e célra az egyházmegyei közigazgatási pénztár évi fölöslegét is fölajánlja. Hosszabb vitát keltett a Nagy-Károlyban alakult ev. ref. segélyegylet ügye. Ezen egyesület azon nemes célból alakult, hogy a nagy-károlyi szegényebb sorsú egyháztagokat, egyháztartozásaik lefizetésében segélyezze, később pedig tőkéje növekedésével az összes egyházagok tartozását, általában az egyház szükségeit fedezze. Azonban ismeretlen okból, az egyházi hatóságoktól egészen függetlenítette magát. Ezúttal a végből folyamodott az egyházmegyei közgyűléshez, hogy ajánlja a miniszternek, ki csak az esetben hajlandó alapszabályai megerősítésére. A cél szép, nemes, a törekvés valóban dicséretre méltó; a mennyiben azonban mint egyesület egészen kívül helyezkedett az egyházon, attól elkülönözve függetlenítette magát, s így bár az egyházért, s annak javára működő, de még sem egyházi egyesület, az egyházmegye által nem ajánltathatik, de kifogás sem tétetik ellene. Kecske és káposzta. Még a mult gyűlésen színre került azon indítvány, mely szerint a tanítói özvegyek is részesíttessenek a kegyeletes év jótéteményében, miután az egyházak e tárgyban véleményeiket nagyobb részben beküldték, azon stádiumba jutott, hogy az indítványt tevő tanítói kar felhivatott a módozatok, illetve az ezt tárgyazó alapszabály kidolgozására s annak jövő gyűlésre való beadására. Általános figyelem mellett olvastatott Dienes Balázs lelkésznek nagyszabású indítványa a belmisszió tárgyában, melyben ismerteti röviden, de nagy tájékozottsággal a belmisszió keletkezését hazánkban, továbbá fejlődését, hatását, fontosságát s megemlékezvén azon szomorú jelenségről, miszerint e fontos intézmény az ujabb időben emelkedés helyett hanyatlásnak indult, sürgeti annak lelkiismeretes művelését s minél szélesebb körben való terjesztését. A közgyűlés teljes tudatával birván a belmisszió munkálkodás fontosságának, figyelműkbe ajánlja a lelkészeknek, hogy e téren lehetőleg mindent megtenni igyekezzenek. Dienes Janka, kitűnően képesített okleveles tanítónő, készséggel kebeleztetett be az egyházmegyébe. Még néhány apróbb tárgy elintézése után véget ért a gyűlés. A kifogyhatatlan megbeszélni valók azonban csak folytatásra találtak a fehér asztalnál. Máté-Szalka. Havas Gyula, ev. reform, segéd-lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. Azon t. olvasóinkat, kik a Lap árával hátralékban vannak, tisztelettel fölkérjük, hogy tartozásukat megfizetni szíveskedjenek; negyedéves előfizetőinket pedig az utolsó évnegyed alkalmából előfizetésük megújítására kérjük. * Legfelsőbb adományok. Király ő felsége az abauj-szemerei ref. egyházközségnek, templomépítésre 100 forintot, az alsó-kutkai ref. leányegyházközségnek iskola és tanitólak építésére 100 forintot, a kápolnai ref. hitközségnek, iskolaépítkezési czélokra 100 forintot, a kövecsesi ref. egyházközségnek leégett lelkészlakának felépítésére 100 forintot, a nágocsi ref. hitközségnek iskola helyreállítására 100 forintot, a putnoki ref. hitközségnek iskolaépítkezési czélokra 100 forintot, a sztnt-leányfalvi ref. hitközségnek iskolaépítési czélokra 400 forintot, a széesi-szent-lászlói ref. leányegyházközségnek iskolaépítési czélokra 100 forintot adott magánpénztárából. * Egyházi aranykönyv. A 300 lélekből álló juthi (k.-somogyi tractus) gyülekezet tagjai, az egyház közszükségeinek fedezésére s a tervbe vett építkezések céljaira, ez évben nagyszerű közmunkát végeztek. Részért arattak 100 hold búzát, 60 hold zabot. Munkáltak 60 hold kaszálót. Ez utóbbiért kaptak 10 hold kukorica földet, melyet az egyháztagok ingyen megmunkáltak. A részkereseti gabonát is ingyen elcsépelték. A jelzett két célra, közmunkával kerestek az évben összesen mintegy ezer forintot. — A kovásznai re, f. egyház aranykönyvébe legközelebb Horn Dávid nagykereskedő írta be nevét 200 frttal, mely összeget az újonnan épülő orgona javára az egyháznak adományozott. * A dunamelléki egyházkerület közgyűlése az 1888. évi májusi közgyűlés 20. sz. a. hozott határozatának megfelelőleg, az egyházkerületi elnökség által f. évi oktober hó 25-ik (szombat) napjára hivatott össze. A közgyűlést megelőző napokon, jelesen október 21-én az I. október 22-én a II. lelkészképesítő vizsgálatok fognak tartatni, október 23. és 24-én a theologiai választmány, a tanügyi-, pénz- és gazdaságügyi, jogügyi és missziói, valamint a számvizsgáló bizottságok fognak ülésezni. '