Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-14 / 37. szám

alig maradt fel valami tudósítás; tőle — bibliafordításán kívül — épen csak egy pár levél s 2 irodalmi munkája. Ezek szerint 1563. dec. 9. arra kéri fel a kassai tanácsot, hogy azon pénzt, melyet valamely kegyes ember hagyott külföldre menő tanulók számára, Szamosfalvi András szántai, és Károli Miklós tokaji rektoroknak adják, kik Wittenbergbe készülnek. *) — 1575. aug. 9. Kolozsvári Gergely deákkal tudatja Kassán, hogy a török tábor eloszlott Esztártól; de Kékkőt, Dévényt, Somoskővár palánkját megvette a török. Ugyanekkor ír valami hordókról és borokról és «az urról» is, ki talán Göncz valamelyik földes ura lehetett, kitől Kolozsvári bort vehetett.**) Egy jegyzőkönyvi bejegyzésből Kassa városánál annyit tudunk meg, hogy nősülni készült; Szenczi Molnár Albert pedig azt irja, hogy ő forgott az istenes vén ember cselédi közt. Nős és családos ember lehetett tehát Károli Gáspár. A kassai bejegyzés szerint 1587-ik julius 2-án akart megesküdni Szőcs Györgyné leányával magánháznál, a templomi hirdetések mellőzésével, minek a kassai tanács ellene mondott.***) A templomi hirdetés mellőzésének s a magán háznál esküvésnek oka az lehetett, hogy ez az esküvés Károli Gáspár 58 éves korára esett (és így hihetőleg özvegy ember lehetett már) s nem akarta magát közbámulatnak kitenni. II. Károli Gáspár nemcsak gönczi pap volt, hanem a Tiszamellék egyik nevezetes esperese s mint ilyen a magyar vallás (kálvinista egyház) megalapítója is. A Tiszamelléken lutheránusok és kálvinisták sokáig egy egyházat képeztek; sőt kezdetben bizonyos tekintetben a kathol. főpapok hatóságát is elösmerték. Majd a ((kulcsos városok)) német eleme az ágostai hitvallás uralmát igyekezett megszilárdítani s a kathol. időben gyakorolt egyház feletti kegyúri jogokat az uj egyházban is érvényesíteni. A Tiszamellék magyar papjai nem választottak superintendenst, vagy püspököt, (kezdetben talán azért, hogy annál kevésbé hívják ki az egri püspök haragját s bosszúállását), hanem minden esperes ugy igazgatta a maga megyéjét, mint akár egy püspök; zsinatokat tartott, lelkészeket avatott. Közös ügy esetén generális synodusokat tartottak s a megválasztott esperest, a szomszéd esperes avatta föl. Károli Gáspr a kassavölgyi egyházaknak, vagy máskép az abauj-toma-sárosi egyházmegyének volt esperese, melynek a XVIII. századig 8 körben 108 anya-és számos leány-gyülekezete volt. A mint a felekezetekre bomlás hullámai megindultak, a Luther irányát csakhamar — és különösen a tiszta magyar fajnál — a Kálvinradikálisabb iránya váltotta fel; de még radikalisabb irány is támadt, az unitarizmus szentháromság-tagadó iránya, melynek a Tiszamelléken Lukács egri pap volt az apostola. Károli Gáspár "látva az unitarismus tévedéseiben rejlő veszélyt, generális zsinatot hivott össze Gönczre 1565-ben. Meghívójában az egyház külső szervezése mellett, a hitegység megszilárdítására való intézkedéseket, a papok hivatali hűségre buzdítását, az eretnekség ellen való védekezést tűzte ki tárgyakul; egyszersmind *) Czelder: «Figyelője.» 1886. foly. 42—43. lap. **) Sárospataki lapok 1889. foly. ***) Kassa város Judiciariutn és mocivium protocolluma 1556— 1596. Sárospataki lapok 1889. foly. 994. lap. bírálat alá vette Egri Lukács hitvallását, melyet az 7 pontban tett közzé, de igen homályosan fogalmazott. Egri Lukács némelyeket el is ösmert Károli kifogásai közül, de hogy az egyháznak a szent háromságról szóló tanával ellentétben volna, azt tagadta. A zsinat össze is gyűlt Gönczön s végzéseit 1566. jan. 21-én irták alá. Legnevezetesebb ezek között, hogy senki önfejének költeményeit, vagy a sátántól támasztott uj tanokat és emberi hagyományokat ne tanítson, hanem egyedül a szentírást. Ez okból legyen a prédikátoroknak Bibliájuk és szerezzék meg a genfi hitvallást és a Kálvin-kátét. A gönczi zsinat végzéseit a tiszántúliaknak is megküldötték. A gönczi végzések erősb.ítették ugyan egy részről a kalvinizmust; de az unitarismusnak nem vetettek gátot. Lukács pap Egerből már Ungvárra vitte azt, a hol ekkor paposkodott. Uj zsinatot hívtak hát össze ellene Abaujmegyébe Szikszóra 1568. január 6-kára. Majd Schwendi Lázár királyi vezérhez írtak s követük által arra kérték, hogy ne akadályozza meg a szikszai zsinatot ; sőt küldjön valakit oda saját képviselője gyanánt a magyar urak közül; egyszersmind kényszerítse a szentháromság-tagadókat, különösen Egri Lukács ungvári papot, hogy megjelenjenek, végre a Kassán felüli lelkészeket, hogy velők együtt küzdjenek a szentháromságtagadók ellen. A szikszai zsinat össze is gyűlt, s benne 18 vármegye papjai vettek részt; de a helyett, hogy egyenesen Egri Lukács megcáfolásához fogtak volna, legelébb is azt határozták el, hogy az urvacsorájában közönséges kenyeret kell használni az ostya helyett és így a kálvini irány megszilárdításán buzogtak: Schwendi tábornok egy a kálvinisták és sacramentariusok ellen 1567-ik január 30-kán Kassa városához intézett királyi rendelet alapján, a zsinatot feloszlatta. A feloszlatás csak az unitarizmusnak vált javára. Tapasztalhatta ezt a catholicismus és maga Schwendi is. Ugyanazért, midőn Károli Gáspárék Hilarius Tamás kassai pap által ismét kérték a zsinat megtarthatását, beleegyezett abba. Ez a zsinat meg is nyilt Kassán 1568. január 27-kén, oly célzattal, hogy Egri Lukácsot megcáfolják, elhallgattassák és az általa támasztott nyugtalanságot lecsillapítsák. A zsinat elnöke Károli Gáspár volt. Egri Lukács 27 terjedelmes tételt terjesztett a zsinat elé «az egy Istenről és szentháromságról az Isten igéjében közlött mennyei kijelentés szerint)) s ezekben igyekezett valódi értelmét elburkolni. Tételeit élőszóval védelmezte s ugyancsak élőszóval meg is cáfolták, mind amellett írásbeli feleletet kivánt. Az összegyűlt zsinati atyák, kik között sok lutheránus lelkész is volt, ezen kivánságát is teljesítették. Ezen kívül készítettek egy hitvallást is, a következő cím alatt: «A felső magyarországi egyházak hitvallása, melyet a kassai zsinatban irtak és kihirdettek.)) Ebben kimondják: hogy a próféták, apostolok, evangélisták irataival, a sz. atyákkal, a három ős hitvallással és a zsinatokkal egyezőleg vallják, hogy Istenben öröktől fogva három megkülönböztetett személy, vagy a mint jelenleg nevezzük a személyeket Atya, Fiu, Szent-Lélek van, a kik között való viszony teljes ösmeretére csak az örök életben juthatunk.)) Egri Lukácsot is felszólították még egyszer, irja alá a zsinat hitvallását. Egri L. azt megtagadván: Schwendi tábornok őt, mint nyilvánosan megcáfolt eretneket börtönbe vettette. Ebben a klérus keze is dolgozott, s Egri Lukács csak is akkor szabadult ki, midőn az ős zsinatok szentháromságról szóló hit vállá-