Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-07 / 36. szám

ISKOLAÜGY. A protestáns nevelő tápintézetek történetéhez. Azon eszme, melyet Poór József ujsziváczi lelkész úr e Lap 34-ik számában a prot. nevelő tápintézetek felállítása érdekében megszendített, nem uj, hanem többször képezte középtanodáinkban a megfontolás és tanácskozás méltó tárgyát. Mert a nevelés akkor legsikeresebb, midőn minden félbeszakadás és ugrás elkerülésével, fokozatos szokott lenni. Már pedig a tanuló az elemi osztályokat otthon végezvén, szülei közvetlen vezetése és gondozása alatt állott. Ha azonban 10-ik évében a szülei házat elhagyja, egy csikóhoz hasonlít, mely mindég pórázon vezettetett és most egyszerre minden átmenet nélkül szabadon bocsáttatik. Az ilyen növendék még nem annyira érett, hogy mindég azokat válaszsza magának, melyek előnyére szolgálnak, hanem sok esetben éppen az ellenkezőt, mi bukásával végződik. A szülei ház gondozását és vezetését folytatni kötelességében állana ugyan azon háznak, melyben szállással és koszttal láttatik el. De az i 1ellátás jobb házban itt a felső vidéken is 300 frt, és a többi szükséges kiadásokkal 400 frtba fog kerülni, mely összeget a legtöbb szüle szerény anyagi viszonyaiknál fogva előteremteni nem tud. Más család, mely csak szállást ad a tanítóknak és talán többeknek egy szobában, nem igen törődik fiatal lakói szeretetteljes és szakértő vezetésével. A tanárok azonban legjobb akaratjok mellett sem képesek az iskolán kívül 4—500 növendékre felügyelni és kivált az olcsóbb osztálybelieket személyesen vezetni. Ezen hiányos viszonyokban gyökerezik a protestáns nevelő tápintézet jogosultsága és szükségessége a középtanodákban. E gondolattól áthatva őseink már 100 év előtt állítottak fel ilyen paedagogiai intézetet a késmárki ősrégi lyceumban. Nem lesz tehát felesleges e fontos ügy megvilágítása céljából kimutatni, miképen volt berendezve a paedagogiai tápintézet a nevezett iskolában? 1795-ben a lyceum élén Podkonitzky Ádám hírneves igazgató állott. Ervezvén ezen nevelő tápintézet szükségességét és életrevalóságát, azt saját költségén megalapította és berendezte. Grádeczi Starsith Horwáth Imre, mint egyházkerületi felügyelő ezen eszme valósítását helyeselte és magát az intézetet is pártfogásába vette. Az intézet élén állott az igazgató maga. A növendékek, többnyire nemes családok fiai, ott mérsékelt fizetés mellett a nyilvános oktatáson kívül a lyceumban lakás- és ellátásban, felügyeletben és még magán oktatásban és correpetitiókban is részesültek. Ha a lyceum igazgatója azon nevelő tápintézet főfelügyelője is volt, annak tettleges és közvetlen vezetésével még is egy apraefectus» volt megbízva. A «praefectus» oldala mellett és segítségére állottak a «paedagogok», kiket az igazgató a legjobb tanulók sorából választott ki. A paedagogok kötelességéhez tartozott: «a növendékeket az iskolába elkísérni, velők szorgalmasan correpetálni, nekik jó példát adni és naplót vezetni, melyet az igazgató felülvizsgált.» A nevelő tápintézet növendékei külön házban lakták, mely ezen célra volt berendezve, korosztályok szerint voltak beosztva, melyek egy-egy «paedagogus» felügyelete alatt állottak. Az évenkénti fizetés teljes jó és egészséges ellátásáért, felügyelet és vezetésért, valamint correpetálás fejében eleinte tett 60, későbben 80 frtot, a fehérneműek mosásáért külön 3 frtot. A növendékek száma 1801-ben 90 volt, négy évvel későbben 54-re szállott alá! A praefectus akadémikus ember volt és 240 frttal fizettetett, azonkívül szabad lakás és élelmeztetés jótéteményeiben is részesült. A szülék azonban más megnem vetendő adományokkal is kedveskedtek a praefectusnak, kire fiai vezetése és ellátása volt bízva. A «praefectus» az iskola felsőbb osztályaiban a mathematikát és philologiát tanítván, azért még külön fizetést ís húzott. Ebből kitetszik, hogy a «praefectus» kiváló állásban és jövedelemben részesülvén, a legjobb tanárok közül választatott ki. A «paedagogok» is külön fizettettek ; és pedig az első évben szabad szállás és ellátáson kívül 10, azután 20, 30 és végre 40 és ha az egyetemre mentek évenkint 50 frtnyi segélyt kaptak. Ezen nevelő tápintézet a késmárki lyceumban 8 évig sikereren fennállott és az azután megszűnt, de nem felső okok miatt, mert azok nem léteztek, hanem azon külviszonyoknál fogva, melyek az akkori időben az intézetre kártékonyán hatottak. A nagy franczia foradalom dühösgése alatt, az osztrák-magyar monarchia is hosszú és sok áldozatokat kívánó haborúba sodortatott, mely az iskola látogatásnak nem kedvezett. Inter arna silent musae.', A drágaság nemcsak a háború, de kedvezőtlen időjárások következtében is annyira növekedett, hogy e század elején a búza pozsonyi mérője 11, a iozs 9, az árpa 6, a zab 4 frtba került, miért a tanulók száma általában csökkent és a nevelő táp intézet megszűnni kényszerült. Ha ezen ártalmas külviszonyok meg nem szüntetik a nevelő tápintézetet, talán még mai napig is fennállana, melynek életrevalósága könnyen bebizonyítható és átlátható. Ha több katholikus középtanoda mellett ily nevelő tápintézet ma felállhat, nálunk még annál inkább fennállhatna, kik a józan nevelés és oktatás eszméit mindég zászlóinkra irjuk és a gyakorlati életben megvalósítani igyekszünk.*) Weber Samu. A magyar ev. reform, tanitók Budapesten 1890. évi augusztus hó 19-én tartott gyűlésének jegyzökönyve. 1. szám. Vargha István korelnök a közgyűlést megnyitván, felhívja a szép számmal megjelent tagokat, hogy az előző napon tartott előértekezlet határozata értelmében, tisztikarát válaszsza meg. A közgyűlés nagy lelkesedéssel és egyhangúlag elnökké dr. Kiss Áront, továbbá társelnökké Józsa Pált, jegyzőkül Kiss Sándor és Simon Károlyt kikiáltván, a megválasztott elnök, dr. Kiss Áron meghívására Józsa Pál, Kiss Sándor, Simon Károly, Sin ka Lajos, Sólyom Antal és Nyújtó Pál tagokból álló küldöttséget menesztett. 2. szám. Dr. Kiss Áron megjelenvén szíves köszönetet mond megválasztatásáért és kijelenti, hogy örömmel fogadja el a bizalmat, mely őt a magyar ev. reform, tanitók első országos gyűlésének elnöki székével tisztelte meg. Majd folytatva kifejti azon mozgalom célját, jogosságát, szükségességét, mely ev. reform, szellemű népoktatásunk intensiv fejlődését van hivatva előmoz*) Programúi cler ev. Gymnasinms a. c. zu Késmárk 185 í — 55 von Hugó Stenczel. —• A késmárki a. ii. ev. kerületi Lyceum története, l'alcsó Istvántól az 1888 — 89-ik évi értesítőben. Szepesi Chröniká.