Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-24 / 34. szám

esztendejénél, hogy csak az gírokkommal (így) vagyok, várván Istennek kegyelmét, mert mind házunkat, pincénket elégették a gonosz törökök és tatárok, mely helyett még nem csinálhatunk mást. Azért az Lukács öcsém az ipával lakik, akihez házasult, én pedig közönséges jámbor Barimnál lakom egy ideig, míg az Isten jobb állapotra fordítja dolgomat, ez árva élettők Továbbá a Szíjjártó Lukács*) öcsénk felől azt írhatom, hogy jó állapotra vitte Isten: megyeri prédikátor, felesége, leánya is van. Im az minő könyvet kérettél Asztalos András uram által, im által küldöttem Nagyszombatba az nóvum testamentumot; azért arra kérlek, hogy küldj egy kicsiny magyar bibliát, ha elvégezted. Kérdezed a Súri Mihály uramat leveledben, hol vagyon ? Komját hi-i piédikátor, hasonlóan Taksonyi Péter jókai prédikátor ; Czene Péter somorjai prédikátor. Csatári Gergely uram Ovárra (t. i. Magyar-Övárra, Moson várm.) ment, itt nálunk prédikála két esztendeig, a korporisták (t. i. az ág. hitv. evangélikusok) addig futták az urat, ki vitték közülünk. A húgaim felől azt írhatom, Katus és Ilona élnek; megáldák a könyvet, mely dictionariumot küldöttéi volt; az úrnak is megadták; hanem arra kérlek a Gyurkómnak is küldj valami újságot, hadd tanúljon belőle. Isten tartsa és áldja meg kegyelmedet, minden jó akaróiddal egyetemben. Dátum Sempcini decimo octavo augusti, amo 1608. Kegyelmednek jóakaró atytyaíia Molnár Benedek. VII. Gratiam et pacem a Deo patre, per Jesum Christum praecor. A kegyelmed levele kezemhez jutott, melyet 22. decembris küldött Marburgiumból kegyelmed. De a mely levelet Francofurtnmból küldött kegyelmed, mikor a catechesíot megadták kegyelmednek, az a levél nem jött kezemhez. írja kegyelmed, hogy három kötetlen bibliát küldött volna alá Bécsbe a könyvárusnak, kiket írta kegyelmed, hogy egyiket nékem küldje, kettőt a kegyelmed atytyafiainak Szenczre. De sem ide, sem Szenczre nem küldtek egyet is, bár kötetlen lett volna, nálunk is szépen beköttethetnénk. Én semmiképpen szerét nem tehettem még ez ideig sem a Dictionariumnak, sem a bibliát nem láthattam egészen, hanem csak a praefatiot, kit kegyelmed nékem alá küldött volt. A magyar grammatikát ha elvégezi kegyelmed, részt tegyen kegyelmed e mi földünkre is benne. Az psaítériom igen-igen szép volna, de öregebb literákra kellett volna nyomtatni, a melynek a nótáit ki találják mind itt nálunk, s mind Komáromban, Újvárban. Igen élünk vele az ekklésiában. De hogy a musica a magyaroknál tudatlanságban vagyon, nehezen találják ki a nótáit a dicséreteknek. Mostanában itt Nagyszombathban szegény Hollósi Márton vagyon köztünk és bizonyára nagy bátran és nyilván prédikál az antichristus ekklésiája ellen, és a pápának minden cardinali érseki, püspökei és káptalanja ellen, minden félelem nélkül néha az érsek, ki cardinalis u. m. Forgách Ferencz legtöbbet itt lakik e mi városunkban, úgy vagyon elég háborút elszenved- I nünk némely alávaló emberek miatt. De eleitől fogva ' ez volt állapotja a Krisztus ekklésiájának. A pozsonyi gyűlésnek főoka volt novemberben Mathias herceg urunknak a magyar országi királyságra való választása és megkoronázása, szinte szent Érsébeth napján. Az ország*) Ez a Szíjjártó Lukács teljes nevét így irta: Lukas Corarius Szenczius minister ecclesiae nagy-megyeriensis. Levelei Molnárhoz 1608. nov. 5. és 1609. jan. 24. A magyar tud. Akadémia kézirattárában. Th. nak a minemű gravaminai voltak, elsőben ezen felségnek írásban adták artikulusok szerint és minden kívánságára az országnak resolválta magát, kire meg is esküdt, a koronázás előtt. Főképpen a religió dolga legelső volt a többi között. Erre is megesküdt, hogy sehol sem városban, sem végházakban és szabad (királyi) városokban, sem mezővárosokban, sem falukban senkit hitében nem háborgattat, hanem libera sit religio usque in toto regno Hungáriáé. Immár Isten kegyelméből most minden helyeken, hol ennek előtte még csak házaknál sem volt szabad olvasni a szentírást, most nyilván, nagy bátorsággal hirdettetik az evangyélium, Pozsonyban, (Nagy) Szombathban, Komáromban, (Érsek) Újvárott, Somorjában, Séllyén, a jezsuitákat be sem bocsátják az országba. Sok helyeken, hol a háború előtt be sem mert menni az ev. prédikátor, most immár a pápisták be sem bocsátják, mint Komáromban, Üjvárban, Somorjában, Séllyén, mely ugyan a jezsuitáké vala, és több falukban is. Csakhogy bizonyára a tanítók szűken vannak és a schola mesterek annál is szűkebbek. Tamás Patkó samareus, schola mesterünknek esztendeje kitellett, felakartuk bocsátani, de nem győze várni, egy özvegy asszonyt vett el házastársul, hátra hagyá eíőbbeni szándékát. Ha az Úrnak kedves akaratja, felbocsátjuk Joannes Pastorist, az szegény Máté uram fiát, ha esztendeje kitellik, most Szempczi mester, a somorjai mesterrel, vagy mással együtt, lássák aztán vagy Heidelbergában, vagy Marpurgumban, ahol nékik tetszik ott maradjanak. A kegyelmed atytyafiánál találkozom D. Joannessel gyakorta, még élnek, jóllehet a sok háborúban, bújdosásban megfogyatkoztak és szegény kézzel vannak. De az Úristen az ő kegyelmes gazdag áldásából oly bőséget adott, az egész földön búza olcsó 25. 24. 23. pénz egy mérce; bor olcsó és egyébb féle becsű jószág mind elég bő ; a barom legdrágább, mert a török, tatár igen elhajtotta. Bizonyára kegyelmed ott fent való létével sokat szolgált nemzetének a könyvek kibocsátásában ; ezutánra is szolgálhat ; mindazonáltal mégis ha kegyelmed gondolkodnéK felőle, jobb volna, hogy kegyelmed földében és hazájában nemzetének és az ekklézsiának szolgálna. Szent Pál idejében, mely nagy vakságban és hitetlenségben volt az ő nemzetsége a zsidó nemzet, mely igen szánakozott nagy lelki fájdalommal rajtuk úgy, mint nemzetségén, kívánván nagy lelki boszúsággal maga és lelke veszedelmével átokká lenni az ő nemzetségeért, csakhogy őket életében láthatta volna a kegyelemben. Mindazonáltal, a mit kegyelmed jobbnak itél, úgy cselekedjék kegyelmed. A Székely István Magyar Cronicaját a kegyelmed kívánsága szerint im felküldtem, jóllehet ennek még ifjú koromban nehezen tehettem vala szerét, mert soha nem nyomtatták egyszerűéi többet. Mindazonáltal ha kegyelmednek osztán szükséges nem lészen, küldje alá ismét kegyelmed pro usu, egy pedig kegyelmednél maradhat. Isten kegyelmedet éltesse jó egészségben, Szent nevének tiszteletére és az ő ekklézsiájának épületére Ámen. Dátum Tyrnaviae, 10. die, mensis februaris anno 1609. Andreas Asztalos, civis regiae civitatis tyrnaviensis manu propia. VIII. Becsületes jó akaró uram és szerelmes atyámfia, a Krisztusban, a kegyelmed levelét énnekem kezemhez adák, a Dominus Georgius Remus levelével együtt, mely kegyelmed leveléből megértettem mostani állapotját és igyekezetét kegyelmednek. Én ennek előtte is