Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-24 / 34. szám

Jegyzőkönyv felvétetett a n.-károlyi lelkészi értekezlet által kiküldött bizottság 1890. évi junius 25-ikén Nagy-Ecseden tartott ülésében. Jelenvoltak : Asztalos György egyházi elnök, Színi Pál, Péntek Ferencz, Kósa Ede, Miklóssy Márton, Biki Károly bizott. tagok. Segesváry József, Berey József, Havas Gyula, elnökség által meghívott vendégek. 1. Elnök a bizottsági ülést megnyitván, bemutatja Nagy László alispán, világi elnök — mint szintén Bajza István és Debreczeni István bizottsági tagok leveleit, kik elmaradásukat hivatalos és halaszthatatlan teendőikkel kimentették s a bizottság működésére áldást kívánnak. Tudomásul vétetnek. 2. Elnök bemutatja a hozzá hivatalosan megküldött szatmári, érmelléki, alsó-szabolcsi, n.-szalontai, tatavidéki egyházmegyék végzéseit, melyekben nevezett egyházmegyék pártolólag nyilatkoznak a nagy-károlyi mozgalom felől s az érmelléki egyházmegye képviselőket is küld az országos értekezletre. Tudomásul vétettnek. 3. Elnök felolvastatja nagys. Kulin Imre egyházmegyei gondnok levelét, melyben a gondnok úr B. Vay Miklós ő excellenciaja felszólítása folytán kérdésbe teszi, miszerint tekintettel arra, hogy ccmiután tudjuk a conventnek magatartását s az egyházkerületek és egyházmegyék véleményét, a f. év szept. 30-ra kitűzött országos lelkészi értekezlet megtartatik-e, vagy nem? E kérdésre a bizottság kimondja, hogy miután nz egyházi hatóságok az 1848. XX. t. c. alapján általunk megindított mozgalmat különböző szempontból fogják fel, s bár annak célját kisebb-nagyobb részben mindnyájan pártolják, de azt különböző alapon akarják megvalósítani — ebből folyólag az eszmék tisztázása végett ez a körülmény egy okkal több arra, hogy a szept. 30-ra kitűzött országos lelkészi értekezlet megtartassék. 4. Az országos lelkészi értekezlet programmját a bizottság következőképen állapítja meg : 1. Szept. 30-án reggeli 8 órakor isteni tisztelet a kálvintéri templomban. 2. Isteni tisztelet után alakulás, egy korelnök, és négy korjegyző választásával. A gyűlést megnyitja rövid beszéddel a bizottság elnöke s kijelöli a korelnököt és korjegyzőket. 3. Az értekezlet tagjai bejegyeztetik neveiket, a bejegyzéskor nyert szavazati lapokat kitöltve beadják s ekként választanak két elnököt, négy jegyzőt, egy pénztárnokot s egy háznagyot. 4. Szept. 30-án délután értekezlet, melyen a másnapi gyűlés tárgysorozata megállapíttatik. 5. Okt. i-én d. e. 9 órakor veszi kezdetét az érdemleges tárgyalás, a bizottság által előkészített s beadott tárgyak felett. 6. Az értekezlet választ egy permanens bizottságot. *]. A petitiók beadására választ egy küldöttséget. 8. A beadott indítványok felett határoz. 5. Az országos értekezlet tárgyaiul a bizottság kijelöli a nagy-károlyi emlékiratot, az egyet, lelkész-egylet alapszabaly tervezetét, a beadandó petitiókat s a bizottsághoz szept. 15-ig benyújtott Írásbeli indítványokat. 6. Szervező-bizottság kitűzi tárgyalásra az általa elfogadott alapszabály tervezetet. (Az elfogadott alapszabalv-tervezetet Lapunk mult számában küzöltük Szerk). 7. Az orsz. lelkészi értekezlet gyűlési helyiségéről s a gyűlés tartama alatt egy központi irodáról gondoskodni, a főváros rendőri hatóságától az engedélyt kieszközölni s a templomi istenitisztelet ünnepélyes megtartásáról, s a főiskolai énekkar közreműködéséről a fővárosi ev. ref. lelkészi hivatalnál s a főiskola igazgatóságánál eljárni: Nt. Asztalos György egyházi elnök és Miklósy Márton vil. jegyző urak felkéretnek és megbízatnak. 8. Az országgyűléshez az 1848. XX. t. c. életbe léptetése tárgyában beadandó emlékirat és petitió elkészítésére a bizottság nt. Segesváry József esperes urat kéri fel — ki is azt szíves készséggel elvállalni hajlandónak nyilatkozott. 9. Jelen bizottsági jegyzőkönyvet midőn a szervező bizottság közzétenni határozta, egyszersmind felhívja a lelkésztársakat, hogy vidékenként tartsanak értekezleteket a bizottság által kijelölt tárgyak felett s annak eredményét tegyék közhírré a «Közpapok Lapjában» vagy más egyházi lapban, esetleg küldjék be a bizottság elnökéhez, hogy ezen vélemények felett a szept. hóban tartandó bizottsági ülés konkrét megállapodásra juthasson. 10. Az orsz. lelkészi értekezlet elé szánt indítványok és beadványok szept. 15-ik napjáig nt. Asztalos György elnök úrhoz adandók be. Kelt Nagy-Ecsed, 1890. junius 25. Biki Károly, bizottsági jegyző. GYAKORLATI LELKÉSZET. Főpásztori beszédek. (Visszaemlékezésül Szász K. püspök úr vértesaljai egyházlátogatására.) (Folytatás.) VI. Az Etyeken, április 27-én, tartott főpásztori beszéd : «Nagy örömmel jöttem hozzátok, kisded gyülekezet; mert, mint a testi atyák és anyák, bár egyenlően szeressék és gondozzák gyermekeiket, mégis a kisebbekhez, és erőtlenebbekhez jobban vonzódik szívok, úgy én is, nem tagadhatom, előszeretettel kere sem föl a felvigyázatomra bizott egyházak közül mindig a legkisebbeket s szeretek megállani a kis templomokban, melyekben — mintha erős^bben magzanék a jézusi mondás : valahol ketten avagy hárman egybegyűltök az én nevemben : ott vagyok közöttetek — s a biztató szó : ne félj kicsiny sereg, mert tetszett a ti mennyei atyátoknak, hogy adjon nektek országot. O volt az, a ki a kicsinyeket szerette, gondjaiba vette, tanítványainak is gondjaiba ajánlotta; ő volt az, a ki a jó pásztor példáját állította fel, azért a pásztorét, a ki a pusztában eltévelyedett egy kis báránykája keresésére indul s érette ott hagyja 99 juhát, melynek semmi baja. íme, ez az én örömem, hogy titeket, mint egy eltévelyedett kis báránykát, megtalálhattalak. Nem mintha erkölcsileg tévedtetek volna el, sőt inkább, e részben panaszom nincs is ellenetek ; mert ti a sivatag pusztában a szerencsétlenségek, csapások, megpróbáltatások közt is, megtartottátok hiteteket. Mert kezdettől fogva sok viszontagságokat látott e kisded egyház. A XVI. század végétől kezdve, ha nem is népes, de virágzó kis egyház volt ez, melynek rendes lelkipásztorai voltak egész a mult század közepéig, a mikor a jezsuiták, a kiké volt a falu, mint uradalom, haszontalan ürügy alatt, nem engedtek többé lelkészt választani, még templomukat is elvették, s a híveket a kath. plébános hatalma alá adtak. A jezsuita-