Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-17 / 33. szám

tartván: oda fog törekedni, hogy a közgyűlésen ezen üzlet azonnal és féltétlenül megszűnt essék; hogy az alapítványok sértetlenségének elve újból proklamáltassék és ebből kifolyólag azon többnemű intézkedéssel szemben, melyek a nagyenyedi Bethlen-főiskola theologiai akadémiáját csak ideiglenesen fennállónak akarnák tekinteni, félreérthetlenül mondassék ki, hogy a nagyenyedi Bethlen-kollegium a nagy alapító-fejedelem, Bethlen Gábor intencióinak megfelelőleg, mint századok óta fennállott, a magyarságnak is védbástyájaként a maga helyén mindenkorra épségben, maga teljességében fentartassék.» * Orosháza a H.-M.-Vásárhely adóügyében következő sorok közlésére kérettünk fel. Becses lapjának 31-ik száma röviden ismerteti a h.-m.-vásárhelyi ev. gyülekezet folyamodványát, melyet az a békési evang. esperesség gyülekezeteihez nyomtatásban küldött meg. Nem akarok a kérdés hírlapi vitatásába ereszkedni, de ha már a nagy közönség elé vitték, röviden megjegyzem, hogy az ismertetés, illetve folyamodvány állításai nem felelnek meg a valóságnak, nevezetesen e szavak : ((Vásárhely sem tágíthat, mert az ő határában levő pusztai evangélikusokat ő gondozza, iskolájukat ő tartja fenn, szóval egész határa területén az evang. egyházi hatóságot mindig ő képezte s képezi.» Ez állításoknak éppen az ellenkezője igaz, t. i. Orosháza tette mind ezt. Ázok a birtokosok majdnem kivétel nélkül itt benn Orosháza községében laknak, itt kereszteltetnek, temettetnek, esküsznek, gyermekeiket itt iskoláztatják ; (innen van p. o. az is, hogy Orosházán mindig több az evang. tanulók, mint a tankötelesek száma; mert Orosháza polgári községe irja össze a tanköteleseket nyáron, de természetesen csak a maga határán, az iskolába azonban ősszel már bejönnek a vásárhelyi pusztaiak is, kiket pedig tankötelesekül Vásárhelyen írtak össze.) Mutasson a vásárhelyi ev. lelkész csak egyetlen egyet, a kit egyházilag ő gondozott! Iskolát sem tartott ott a vásárhelyi ev. gyülekezet, (hiszen még a városban benn levő elemi iskoláját sem maga erejéből tartja fenn, hanem a város segélyadományából !) fenntartották ott a pusztán az iskolát, a milyent tartottak, az ottani szülők a maguk fénzén, s egy ideig Orosháza községe adományából kaptak a tanítók minden növendék után bizonvos segélyt; felügyeletet pedig az orosházi ev. lelkészi hivatal gyakorolt. A törvény pedig azt rendeli (47. §.) «A tanyai lakosok gyermekei oktatásáról azon községek kötelesek gondoskodni, melyekhez a tanyák tartoznak.)) Bennt a városban az egyháznak volna kötelessége iskolát tartani, mégis a város pénzén tartja, kinn a határban a város volna köteles iskolát tartani, ott meg erőnek erejével az egyház akarja magára venni a terhet (illetőleg az ott birtokos orosháziakat sújtja vele, s még kérkedik, hogy ő tart fenn iskolát ! Melyik az az iskola, ki ott a tanító, hány gyermek járt oda? Erre nem tudna feleletet adni a vásárhelyi ev. gyülekezet. Egyházi hatóságot sem képezett azok felett a vásárhelyi evang. lelkészi hivatal soha! Orosházán vettek azok részt mindig az eg}'házi közgyűlésekben, tanító, pap választásában, Vásárhelyre még csak híva sem voltak soha; évről-évre az orosházi statisztikai kimutatásban szerepelnek, mint az orosházi anyagyülekezet tagjai. Különben hogyan magyarázná meg a vásárhelyi gyülekezet azt a tényt, hogy az 1885-1 névtár szerint a vásárhelyi gyülekezet lélekszáma 667, mostani folyamodványa szerint pedig csak a tankötelesek száma is 468. Annyi tankötelesnek esperességünk népességi százaléka szerint 3100 lélek felelne meg, tehát az évről felhozott illetmények fizetése is önmaga ellen tanúskodik. Ilyen alaposak a többi érvek is! — Veres József, orosházi ev. lelkész. * A vallás az Egyesült-Államokban. A legutóbb megejtett népszámlálás eredményéből kiderült, hogy az Lgyesu lt-Álla mokban a 25 millió keresztyén nem kevesebb, mint 134 vallásfelekezet között oszlik meg. Ebből 5 millió a methodistakra, 4 millió a baptistákra, 4 millió a római katholikusokra, 3 millió a presbyterianusokra, 2 millió pedig az angol egyházra esik. A mi fönmarad, azon a 7 millión a többi felekezetek osztozkodnak. A róm. katholikus lapok megbízhatóságát illetőleg jellemző az a körülmény, hogy ezek hol 5, hol 7 millió pápistát emlegetnek az Egyesült-Államokban. * Szerkesztői üzenetek. Szász Gerö urnák, a «Prot. Közlöny* szerkesztőjének Kolozsvár. Nagytiszt, úr ^Szerkesztői nyilt-postá*-ban engem mint Szerkesztőt kérdőre von és megleckéztet. Joga van hozzá : nyilvános ténykedéseink kritika alá esnek; aztán Nagyt. úr idősebb ember, régibb szerkesztő, tapasztaltabb férfuí, kitől szívesen tanulok. De, bocsásson meg, patvarkodást, ok nélküli vádaskodást nem tanulok. Azt mondja Nagytted : «IIogy egyik lap a másiknak munkatársait és azoknak közleményeit derűre-boriíra előrántsa, hol megnevezve, hol a nélkül és mindig az illető lap rovására és oly színezéssel, hogy erre árnyékot vessen, holott egy egészen idegen közönségnek beszél: ez oly eljárás, melyet egyelőre csak fnrcsának nevezünk.* Valóban furcsa volna, ha így volna; de én e hibámról nem tudok, s a vádat bizonyítva nem látom. Talán inkább mondhatná Lapunkról azt, mit egyszer mondott is, hogy ritkán foglalkozik a Közlönynyel. Ez tény, s oka egyszerűen az, hogy Nt. íír programmjához híven inkább kebli ügyekkel, erdélyi dolgokkal szeret foglalkozni; mi pedig főként az általános érdekű kérdéseket keressük és szeretjük, mert közönségünk nem igen kedveli a — specialitásokat, még Erdélyből sem. — Szememre veti, hogy Lapját kedvezőtlen színezésben emlegetjük én és munkatársaim, Kénytelen vagyok egyelőre itt is bizonyítékokat kérni, s megkérdezni: vájjon nem Nt. úr találta-e ki s alkalmazza Lapunkra a «világlap» és «világ-közlöny* gúnyneveket? mely eljárását s a mostani recriminatióját ha egybevetem, önkénytelen eszembe jut az ismeretes mesebeli kérdés: cur mihi fecisti aquam turbulentam? .. . Végre kérdőre von, miért engedem meg, hogy Lapunkban bizonyos urak folytonosan előhozakodjanak a Közlöny hivatalos voltával s azt mintegy megbélyegzőiil használják ? Édes jó Istenem, hisz a Nt. úr szerkesztette lap hivatalos voltát tudtommal mi mindig csak magyarázat és nyomósítás kedveért szoktuk felemlíteni és soha sem használjuk megbélyegző jelzőként! Hát hiba az tőlünk, hogy Lapját a maga valódi nevén nevezzük? hát tehetünk mi arról, hogy a művelt közönség ösztönszerűleg idegenkedik a hivatalos laptól, s a szerkesztő pironkodik e jelleg emlegetése miatt?... Valóban én Nagytiszt, urat elég szabadelvű és független gondolkozású embernek ismerem arra nézve, hogy Lapja hivatalos voltának egyszerű emlegetésétől is fázzék. A hivatalos lapokra és szerkesztőkre majd mindig rossz idő jár. S ezzel Erklarte ich, Gráf Orindur, Diesen Zwispalt der Natúr! A hajdúnánási ev. reform. VI osztáhú gymnasiumban két rendes tanári állomásra pályázat hirdettetik. Az egyik tanszékkel a német- és magyar nyelv s irodalom, a másikkal a magyar- és latinnyelv s irodalom tanítása van összekötve. Mindkét tanszék betöltésénél előnyben részesülnek, kik a történelemből is tanítási képességgel birnak. Pályázhatnak protestáns vallású tanárok és tanár-