Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-03 / 31. szám

ni.-szigeti ref. egyháznak 210 frt tőke s ennek 91 frt 36 kr kamatja. 3. Ugyanannak más célra 105 írt tőke s 14 frt 18 kr kamat. 4. A m.-szigeti kisdedovó egyletnek 200 frt tőke s 5 frt 15 kr kamat. 5. Sziget város szegény pénztárának 53 frt tőke. 6. A máramaros-ugocsai ref. egyházmegye gyámpénztárának 210 frt tőke s ' 48 frt kamat. 7. A tiszántúli ev. ref. egyházkerületnek 105 frt tőke s 26 frt kamat. 8. A budapesti nemzeti színháznak 200 frt. 9. A magyar tudományos akadémiának 400 frt. 10. A magyar honvéd-menház alapjának 200 frt. 11. A protestáns árvaház alapjára 200 forint. 12. Az országos kisdedovó egyletnek 100 frt. 13. A debreczeni ref. főiskolának 300 frt. 14. A m.-szigeti egyháznak szegényeket segélyző alapra 300 frt s a papi fizetés javítására 1086 frt 70 kr. 15. A m.-szigeti öregapoldának 100 frt. 16. Sziget város korházának 300 frt. 17. A m.-szigeti állami tanitóképezdének 200 forint. 18. A m.-szigeti kisdedovdának tandíjmentesség! alapra 100 frt. 19. A m.-szigeti tűzoltó egyletnek 100 frt. 20. A m.-szigeti ev. ref. lyceumnak 1086 frt 70 kr. 21. A mármaros-ugocsai ev. ref. egyházmegye gyámintézetére a szigeti 397. sz. tjkv. 492. hrzsz. és u. o. 350. sz. tjkv. 493. hrzsz. ingatlan eladási árából 200 frt. 22. A tiszafüredi ev. ref. egyház lelkészi fizetésének javítására ugyancsak a szigeti 492. és 493. srzsz. telek árából 200 frt. 23. A nagybányai ev. ref. egyháznak 100 frt. — Az igaznak emlékezete áldott! * Orosháza a leánynevelésért. Lapunk legutóbbi számában megemlítettük, hogy a selmeci nő-egylet milyen elismerésre méltó ajánlatot tett az evang. bányakerületnek, a leányiskola felállítására. Pótlólag közöljük most, hogy Veres József lelkész indítványára Orosháza községe azon ajánlatot tette az egyház kerületnek, hogy e célra kész épületet állítani mintegy 20,000 frt. erejéig, átadja használatra, és csak az épület iránti tulajdonjogot tartja fenn magának. A ((legnagyobb falu» teljes elismerést érdemel szép áldozatkészségéért. — Evangélikus testvéreink, mint e két adat is mutatja, serényen munkálkodnak a prot. nőnevelés égető kérdésének korszerű szervezésén. De a jóval nagyobb reformátusság nagyobb actiója még mindig késik, csupán Debreczen kebelében történt azon dicséretre méltó tett, hogy a város az újjászervezendő felső leányiskolára 15 ezer frt építési költséget és 5000 frt állandó évi járulékot szavazott meg a ref. egyháznak. Vajh mikor fog bennünket is megszállni, lelkesedésre indítani Istennek, ama szent lelke!? Avagy nincsenek-e a reformátusoknak is Hódmezővásárhelyük, Budapestjük, Békésük, Kecskemétjük, Czeglédjük, Mező-Turjok stb., melyek mint magasabb nőneveldék állítására hivatott népesebb és erősebb egyházak egy kis evang. tűzzel és lélekkel actiót kezdhetnének a kimondhatatlan fontosságú ügy érdekében ? * A resiczabányai reformátusok esdő szózata, melyet Vöröss Zsigmond lelkész és dr. Király István tőgondnok bocsátottak ki, minden nemesen érző hitrokonnak meghallgatására és munkás szeretetére méltó. Resiczabánya a magyarság zömétől távol, idegen nemzetiségek és felekezetek közé ékelve, 4—500 lélek magyar reformátusság 12 ezer idegen között oly helyzetben van, hagy ha a felsegélő kar gyámolításukra nem megy, a túlnyomó idegen áram által magával sodorta tik, vallásától és nemzetiségétől megfosztatik. Eenmaradására a békés-bánsági tractus az első lépést megtette, a mennyiben a Resiczán és környékén élő hitfeleink részére missziói lelkészséget szervezett, az egyház f. évi március 9-én megalakult, az osztrák-magyar vasúttársaság által pénzben és fában nyújtott subventio segítségévek De iskolaháza, imaháza, lelkészi lakása még nincs. Pedig ezeknek s különösen az iskolaháznak előállítása életkérdés a missziói egyházra nézve. «Sajnosan tapasztaljuk — mondja a felhívás — hogy az ifjabb nemzedék alig bír fogalommal egyházunk tanairól, magyarul meg épen törve beszél.» — Segítsünk hát rajtok, ki fillérével, ki hatosával, ki forintjával. Szabó János esperes és Révész Bálint püspök urak is melegen ajánlják e valóban rászorult kezdő egyházat a hitsorsosok támogatásába. Az adományok a ref. lelkészi hivatal címére Resiczabányára küldendők. * Az orosházi és hódmezővásárhelyi evangélikusok peres ügyében kimerítő nyomtatott folyamodványt kaptunk, melynek közérdekű pontjait következőkben foglalhatjuk össze. A hódmezővásárhelyi határ pusztai részén utóbbi években az evangélikusok tetemesen felszaporodtak, úgy hogy 1887-ben 324, 1889-ben 468 evang. tanköteles volt. Á hívek úgy látszik, nagyobb részt : Orosházáról származtak be. A vásárhelyiek engedve a nevelés és vallási gondozás követelményeinek, a megnövekedett szükségletek fedezése végett mind a városbeli egyháztagokra, mind a határbeli evang. birtokosok földjeire 1887-ben egyházi adót vetettek ki, mely kivetést a tractus az egyház belügyének jelentett ki. Ez ellen az orosházi egyház panaszszal élt, azt követelvén, hogy a hívei birtokában levő vásárhelyi földeket ő adóztathassa, mivel eddig is «usus»-ában volt ennek. E panasz és I követes alapján, a békési tractus közgyűlése Orosháza ususát ideiglenesen meghagyta és az ügy elbírálására bizottságot küldött ki. A tractus az 1889-ik évi nagylaki gyűlésen sem döntött a «per»-ben, hanem a két egyháznak az egyességet s a statusquo fentartását rendelé. De a békés uton való egyesség sehogy sem megy. Orosháza nem enged, mert esperességi gyűlések által is helyben hagyott ususában van annak, hogy a vásárhelyi pusztán birtokos orosházi egyháztagoktól egyházi adót szedjen; Vásárhely sem tágíthat, mert az ő határában levő pusztai evangélikusokat ő gondozza, iskolájukat ő tartja fenn, szóval egész határa területén az evang. egyházi hatóságot mindig ő képezte s képezi, s a főiskolai, esperességi s kerületi illetményeket a pusztai egyháztagok után, kik mindig a vásárhelyi egyház létszámába voltak s vannak hivatalosan felvéve, mindig ő fizette és fizeti. Az ügy ezen állását ismerteti a vásárhelyi egyház folyamodványa, sürgősen kérve az egyház- ( megyét, hogy vesse véget az «orosháza-vásárhelyi pörös ügy»-nek, a mi valóban mindkét fél békéje érdekében felette óhajtandó. * A gyülekezetek életéből. A paticsovai kis egyház, mely e/.előit alig tíz évvel négyszász és egynéhány lélekből alakult, oly örvendetesen szaporodik, hogy a lélekszám ma már megközelíti a 700-at s csupán ev. ref. vallású iskolás növendék a mult iskolai évben 107 volt, s ezek között ma már csak egy harmada német anyanyelvű, a többi magyar. Az egyház de-ék presbyteriuma dicséretes buzgósággal fáradozik az egyház belső és külső felvirágoztatásán. Többek között tekintettel azev. ref. vallású iskolás növendékek szép számára, elhatározta, hogy számukra vasárnaponként külön gyermek-istenitisztelet tartassék, a mi már a mult iskolai évben minden megszakítás nélkül meg is tartatott. Szerkesztői üzenetek. P. E. Héviz. Legyen a te akaratod szerint. Szíves üdvözlet. — B. K. urnák Gy. Jövő számban szívesen. — I\. G. urnák M. Nngy köszönettel veszem a tudósítást. — Sz. S. Déva. Az A. N. szerkesztője nincs itthon. írtam neki, vá'aszát hozzád küldi. Nem sokára levél megy. — L. L. Sár keresztúr. A jövő számban megkezdem közlését. — Gy. L. urnák N. örömmel gratulálok. — J. L. urnák AI. U. Kívánsága szerint intézkedtem. — B. J. K. Nagyon helyesen teszi, ha proprio motu Károli-ünnepélyt tart gyülekezetében. Vajha minden lelkésztársunk így gondolkoznék! — K. J. urnák B. Ajánlatát gyűlési tudósításra szívesen fogadom. A legkisebb egyházi gyűlésnek is lehet közérdekű tárgya. A gyűlési tudósítások főkellékei: gyorsnság, hűség és rövidség.