Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-27 / 30. szám

legarravalóbb embernek, mert egy szavazat nem esett reá csupán és a szavazóról meg vagyok győződve, hogy elhiszi ő is, hogy nem ellensége Sándor Jánosnak; a számvevőséget már közfelkiáltás útján volt szíves elfogadni. Megválasztottuk továbbá direktornak Barabás Józsefet, megtoldván méltóságát még egyházmegyei pénztárnoksággal ; Tóth Mózest gyámintézeti pénztárnok és könyvtárnoknak; egyházmegyei világi tanácsbíráknak: Mészáros István f.-vinci polgármestert és Tóth Miklós arvaszéki elnököt. Köztörvényszéki rendes bírák lettek: világi részről Kovács Gyula polgármester és dr. Horváth Miklós ügyvéd; egyházi részről dr. Kovács Ödön dr. Bartók György. Házassági törvényszéki bíráknak szavazattöbbséggel megválasztattak: Dr. Kovács Ödön és dr. Bartók György. Szilágyi Farkas, Zathurecki Károly, Tóth Mózes, Kállai Sándor és Málnási Károly tanügyi előadóvá Nagy Lajos képezdi igazgató ; kandidáló bizottsági tagok lettek : Szilágyi Farkas és Zathurecki Károly. Főgondnokságra jelölte gyülésünk Szentpáli Ignác algondnok, gr. Bethlen Bálint algondnok és gr. Bánfy György urakat. A választások megejtése után egyik tagtársunk indítványára elhatároztatott, hogy az esperesi jelentésben említve volt gerendi megnyert perben, az igazgatótanács és egyházkerületi ügyvéd közt létre jött perköltségekre vonatkozó elszámolás kéressék le a mélr. állandó igazgató-tanácstól. Olvastatott az orbai egyházmegye átirata, mely szerint az egyházkerület útján, az összeülendő zsinathoz felirat intéztessék a kepeváltsági alapok adómentességének kieszközlése tárgyában. Ez átiratot annyival inkább pártolja közgyűlésünk, minthogy e kepeváltsági alapok legnagyobb része mindezideig nem adatott át a használatnak, hanem minden felhasználás nélkül folytonosan gyarapíttatik és így kívánatos, hogy ez alapoknak adóval történt vagv történendő megrovása által, ne legyen már egy rész eleve elvonva a nemes és az államra nézve is üdvös céltól. A nagykárolyi egyházmegyének az 1848. XX. törvénycikk érvényesítése tárgyában egyházmegyénkhez intézett átiratát közgyűlésünk nemcsak tudomásul veszi, hanem pártoiólag ajánlja azt az egyházkerület útján a zsinat figyelmébe; különösen az államsegélyek egyformásításának, arányosításának keresztülvitele szempontjából tartja közgyűlésünk e kérdés felvetését időszerűnek*) és hiszi, hogy a zsinat bölcsessége meg fogja találni az utat nevezett törvénycikknek legalább e felfogás szerint leendő megvalósításához. Több kissebb jelentőségű tárgy után az özvegy árvatár felügyelő-bizottsága tette meg jelentését a gyűlés előtt; e jelentésből értésünkre esvén, hogy alaptőkénk ez évben 1000 forinttal gyarapodott, közgyűlésünk részvényes tagjai elfogadták a felügyelő bizottság azon javaslatát, hogy dacára e tőke szaporulatnak, a jövőre való tekintetből a tagdíjak évi 5 frtról 8 frtra emeltessenek fel. A tagdíjak e felemelése élénk vitatkozásra adott alkalmat, de a vita végén két tag kivételével elfogadta minden részvényes tag a díj felemelést. Elfogadta és elfogadhatta pedig azért, mert már a jelenben meglehetős segélyben részesülnek az özvegyek és árvák, a tagdíj e felemelése mellett pedig a közel és messze jövőnek még szebb kilátásai nyílnak meg. Ezen díjnak, és hivatalba lépés alkalmával a félfizetésnek, mint alapdíjnak befizetése, a befizető özvegyének már a jelenben biztosít évi 80 frtot, első árvájának 20 frtot, második és hármadiknak 10—10 frtot, a jövő*J Nemcsak időszerű, de valóságos életkérdés ránk nézve az aránylagos államsegél}' kieszközlése. Szerk. ben pedig reményünk szerint nemcsak a koldus kenyértől menti meg özvegyeinket, hanem biztos megélhetési módot nyújt azoknak. Kár, hogy nem volt benne alapszabályainkban a többség határozatának kötelező volta, s így az a két tag családja kimarad e nagyobb kedvezményből, azonban e határozat a későbbiekre nézve már kötelező s így ennek áldásos voltát általánosnak mondhatjuk. Ez intézetnek minden eddigi tagja megmaradhat annak kötelékeiben és jótéteményeiben, ha más egyházmegyébe távozik is, azonban azok, kik ezután lépnek be, ha más egyházmegyébe távoznak, igényüket elveszítik. Azt gondoltuk, hogy a tárgysorozat már ki van merítve, midőn Hegedűs Lajos esperes az e. k. igazgatótanács adakozásra felhivó szózatát olvasta fel, melyben egyházmegyénk áldozatkészségére hivatkozással, alapítvány tételre van felszólítva egyházmegyénk a Kolozsvárit felállítandó «theologia akadémiával szervi kapcsolatban tervezett paedagogium® részére. Egyházmegyénk, mint egyházmegye szegény, pár száz forintból áll kebli domesztikája, a miből még hivatalos kiküldöttjeinek, egyházkerületi képviselőinek napdíjait sem fedezheti, épen azért, mint egyházmegye fentnevezett célra nem szavazhatott meg semmit. Azonban egyházmegyénk egyes vagyonosabb tagjai elismervén a protestantismus, az igaz vallásosság egyik jellemző vonásának az áldozatkészséget, lelkes buzgalommal hozták meg áldozataikat, bár más célra és címen, a szent ügy oltárára: Gróf Bethlen Bálint 150 frtot, Kovács Gyula 50 frtot, ifj. Gáspár János 50 frtot tettek le, mint alapítványt a ház asztalára, Felszegi Sámuel szintén 50 frt alapítványát jelentette be. Tették pedig fentnevezettek ez alapítványaikat azon indokolással, hogy a meglévő, feladatát már most kellően végező, kevés áldozattal fejleszthető és fejlesztendő envedi theol. akadémiánk mellett, nem látják szükségét nagy költséggel egy új felállításának, hanem ennél látnak sokkal imminensebb és igazán szent célokat, milyen például a papi fizetések emelése, papi özvegyek felsegélése stb., tették mondom ez indító okokból, fentnevezettek, szép alapítványaikat: a nagyenyedi egyházmegye özvegy-árvatári céljaira. Isten éltesse őket sokáig és adjon bölcsességet, hogy midőn szívok nemes érzése áldozatra serkenti őket, mindig bölcsen választhassák meg a célt, melyet felsegítenek! Márius. KÜLFÖLD. A Rhamazán. A mi a katholikusoknál a böjt, az a törököknél a Rhamazán. Kezdődik a kilencedik hónap új holdjakor s tart egy hónapig. Ez alatt az idő alatt sem enni sem inni nem szabad napkeltétől naplementig. E bojt alól senki sem vonhatja ki magát; még az utazók és betegek sem ; s az egész holdjárás alatt olvasgatással, imádkozással, alamizsnák adással s különféle jó cselekedetekkel keli az időt tölteni; reggel ehetnek a reggeli imádság előtt s estve az első csillag megjelenésekor. A nappali koplalásért aztán éjjel keresnek kárpótlást. A boltok épen úgy nyitva vannak, mint nappal, s a nők, kiknek az év. többi részében nem szabad az utcán napnyugta után sétálgatni, egész éjjel szabadon járkálhatnak. Ez alatt a török bűnbánati hónap alatt szünetel Sztambulban a politika. Minden földi dolgok a Bxirám