Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-19 / 3. szám

az alap pénztárához, Őrley János, igazgató-tanítóhoz (Budapest, VIII. ker. Szentkirályi-utczai népiskola) még f. é. január 24-dike előtt annyival is inkább, mivel a lefolyt évről szóló zárszámadásunk január 25-én fog megtartani s így a később érkező összegek már nem szaporíthatják a jelen évben kiosztásra kerülő segélyösszegeket és ösztöndíjakat. Sajnosan kell tapasztalnunk, hogy jelen évi tiszta rendes bevételünk, mely 2084 frt 58 krt tesz, a mult 1888-ik év bevételéhez képest nem hogy emelkedést, de csökkenést mutat s így újból fájó szívvel kell majd látnunk azt az elszomorító arányt, mely jogosult folyamodóink nagy száma s a rendelkezésünkre álló összeg csekélysége között létezik. Sok Ínséggel küzdő tanító-családot és árvát kellett orsz. osztóbizottságunknak a legutóbbi kiosztásnál is üres kézzel elbocsajtania s ha jelen évi bevételeinket ügytársaink hátralékos évi járulékaival s a jólelkű emberbarátok támogatásával január 25-ke előtt már nem lesz módunk gyarapítani, a jövőben még nagyobb számmal lesznek ama szerencsétlenek, kik az Eötvös-alap jótékonyságába vetett utolsó reményükben is csalódva, a kietlen nyomor keserű érzetéhez a teljes elhagyatottság tudatát is fogják társul kapni. Hogy ez meg ne történhessék, a könyörülő emberszeretet szent nevében emeljük fel esdő szavunkat, kérve kegyes meghallgatást! Budapest, 1890. jan. 2. — Péierfy Sándor, elnök. Luttenberger Ágost, titkár. * Iskolai aranykönyv. A sepsiszentgyörgyi székely Mikó-kollegiuni a város áldozatképségéből a teljes gymnasiumnak megfelelő helyiséget kap. E fekvésénél fogva is fontos intézetünk a már megnyert államsegélylyel nyolc osztályú teljes gymnáziummá fog kiegészíttetni. Az állam hajlandó lett volna a csak négy osztályra berendezett helyiségek kibővítését is magára vállalni, de ez esetben az államsegély oly összegre emelkedik vala, hogy az intézet s ezzel a tekintélyes Mikó-alap egyházi jellege kérdésesssé vált volna. Most újévkor Szász Domokos erdélyi püspök úr meleg hangú felhívásban kereste meg Sepsiszentgyörgy város képviselő testületét, hogy a kollégium kibővítésével szükségessé vált átalakítás és építkezések költségeit vállalja magára. A derék székely város lelkes közönsége Császár Bálint polgármester indítványára elhatározta, hogy a székely Mikó-kollegiuni teljes kiépítésének költségeit magára vállalja. — Az egyház és kultura oltárán hozott e fényes áldozat önmagában hordja legszebb dicséretét! * A Károli-emlék és alap ügyében, mint nekünk írják, Belső-Somogyban is megindult az actio. Begedi István esperes úr lelkes felhívást intézett egyházmegyéje papságához és közönségéhez, adakozásra buzdítván őket. Nagyon helyesen, mert illő sőt szükséges, hogy minél többen és minél többet adakozzunk. Lám K'ui Bertalan püspök úr azt írja a ((Sárospataki Lapok»-ban, hogy hozzá január 6-ig 2687 frt 17 kr folyt be, mely összeg még nagyon távol áll attól, hogy a legközelebb tartott szoborbizottsági ülésben elfogadott ércszobor költségét. 8 ezer irtot fedezze, pedig ezen összegre nézve Mátray Lajos pesti szobrásszal megköttetett az egyesség, sőt 1500 írt már tényleg ki is fizettetett. Ezért lelkes szavakban kéri püspök úr a prot. közönséget, különösen a lelkészi kart, hogy e nemes vállalatot buzdításukkal, a gyűjtésben való kitartással sikerre vezetni igyekezzenek. Mi is bizalommal fordulunk olvasóinkhoz ugyanezen kéréssel. Mai számunkban közöljük a január két első hetében Lapunknál begyült, elég tekintélyes adományokat. * Egyházi aranykönyv. A következő sorokat vettük : A kisújszállási ref. egyháznak néhány év óta van egy «arany könyve,» melybe az évenkénti kegyes adakozók nevei adományaik megnevezésével beíratnak. Ez aranykönyv tartalma az ó-évi végső istenitisztelet elvégzése után a lelkész által a szószékből közhírré tétetik. A mult évről e következő nemeslelkű adakozók nevei vannak az aranykönyvbe bejegyezve. Legtekintélyesebb adomány a nemes városé, 6546 frt, mely összeget alapítványul tett a helybeli gimnáziumnál a 7-ik tanári állomás felállítására. Énnek kamata fordíttatik a a tanári fizetésre, melyet 900 frtra az egyház pénztára egészít ki. E tanári széken már rendes tanár működik e tanévben. Elhunyt Kovács Ferenc gimnáziumi szegény tanulók segélyezésére 200 frtot, Rázsó Sándor elemi árva iskolások részére 200 frtot, D. Kis Péternc Márta Rebeka elemi árva iskolások számára 100 frtot, a helybeli «Nagykúnsági takarék pénztár az óvodára 25 frtot, egy névtelen a templomtető javítására 5 frtot adományozott. — így gondoskodik egyházunk, s városunk protestáns lelkületű tanácsa tanintézetei emeléséről, így hoz áldozatokat azok virágoztatására. Egyházunk vallásos tagjai így gondoskodnak egyházunk iskolás szegény árva tanulóiról. Jutalmuk a hála koszorú! — Hazai, egyházi, magyar irodalmi célokra tett adományai az egyháznak, csak a nagyobbakat említve: Mátyás szoborra 5 forint 5 kr, nagy-kanizsai ref. egyház 5 frt 5 kr, Károlyi Gáspár emlékére posta költséggel 7 frt 4 kr, Helybeli 2 debreceni tanulónak 20 frt, magyar prot. irodalmi társulatnak 100 frt 40 kr, debreceni ref. iskola tápintézetének postaköltséggel 100 frt 20 kr, helybeli árvatanulók raházata 326 frt, egyházi közalapra 397 frt 30 kr. Összesen 961 frt 4 kr. Ezen összegen felül vannak még számos apróbb kiadások, melyek együtt jóval meghaladják az 1000 frtot. Nagy mérvű kiadásai mellett is így áldoz egyházunk nemzeti, egyházi és magyar irodalmi célokra. — Adja Istenünk, hogy áldozatainak áldását is láthassa, egykor élvezhesse. Boldog idő! jöjjön el a te országod! Kisújszállás 1890. jan. 15-én. Keszi Hajdú Lajos. * Döllinger halála. Döllinger Ignácz, a kitűnő egyháztörténész és az ó-katholicismus megalapítója, ki a pápai csalhatatlanság ellen oly heves és elkeseredett küzdelmet folytatott egész életén keresztül, f. hó ír-én 90 éves korában Münchenben meghalt. Döllinger 1799. február 28-án Bambergben született. Tanulmányait Würzburgban és Bambergben végezte. 1826-tól kezdve a müncheni egyetem theologiai fakultásának tagja volt. 1845-ben mint az egyetem képviselője a bajor rendek gyűléseiben vett részt és 1848-ban a frankfurti nemzeti gyűlés tagjává választották. Miksa bajor király a birodalmi tanácsba hivta meg. Később a bajor tudományos akadémia elnökévé választotta. Döllinger már 1861-ben két nyilvános előadást tartott Münchenben, a melyeken szóba hozta a pápa világi uralmának megszüntetését és ennek esetleges következményeit a katholikus egyházra nézve. Élesen megtámadtatván e miatt, meggyőződést «Kirche Kirchen, Papsthum und Kirchenstaat» cimü műben védelmezte. Még élesebben megtámadták «Vergangenheit und Gegenwart der katholischen Theologie» című értekezéseért, a melyben a katholikus lelkészek gondosabb, alaposabb, tudományos kiképzését sürgette. Midőn a vatikáni koncilium egybegyűlt, a pápa csalhatatlansági dogmájának kimondására, Döllinger volt ama német theologusok vezére, kik a csalhatatlansági dogmát leghevesebben ellenezték. A koncilium idejében jelentek meg az «Augsburger Alig. Zaitung<>-ban nagy feltűnést keltő «Römische Briefe vom Concil» című levelei. Midőn 1870. julius 18-án a csalhatatlansági dogma mégis keresztülment, Döllinger tántoríthatatlanul megmaradt előbbi