Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-20 / 29. szám

az én mennyei atyám tökéletes. Szeressétek egymást, ebből áll Jézus szerint a cüörvény és próféták.» A proletárok, kik elszakadtak a keresztyénségtől, oda tüstént vissza fognak térni mihelyt megértették, hogy ez nekik az egyenlőséget és szabadulást hozza, míg az atheista materialismus rabszolgaságra kárhoztatja, és az állítólagos természeti törvényeknek áldozza fel őket. Jézus evangelioma «jó hírt» hoz a szegényeknek, végét veti minden ekonomiai nehézségeinknek, ha a testvérség szelleme, mit az hirdet, igazán megértve és alkalmazva van. Bármit mond is Macaulay, a katholicismus látszólagos sikerei dacára is, a jövő nem az övé. Két roppant birodalom van, a melynek van ugy látszik fentartva e határtalan fejlődés; az egyik Oroszország Szibériával és Közép-Ázsiával, a másik az Egyesült-Államok. Az ember milliók alig két század alatt óriás többségben protestánsok vagy görög orthodoxok lesznek. Annak az öreg olasz embernek létezéséről, ki a Vatikánban ül, legfölebb tán csak annyit tudnak, mint ma a dalai Lámáról. A katholicismus nem felelhet meg többé a felvilágosult emberek hitszükségének. A mióta egy embernek, a pápának csalbatatlanságát proclamálta, mit Bossuet mint káromlást visszautasított, ellentétbe jött magának az államnak eszméjével, és összeütközésbe jött a modern ember összes aspiratióival. Túlterhelte magát dogmákkal a miket se vissza nem dobhat, se meg nem magyarázhat. E dogmák csak a mysticus félhomályban tarthatják fen magokat, de a tudományos vitatás fényét ki nem állják. Benjámin Constant azt állítja, hogy a vallás mindig a civilisatióval egyszerre alakul át, azt hát nem lehet mozdulatlanná tenni. Egy kultusz, mely nem helyezi magát a tudományos képzettségnek színvonalára, csak a tudatlan és kevésbbé felvilágosult emberek szükségének felel meg, a képzett és művelt emberek által oda lesz hagyva. Akkor az babonává változik át, míg a hitetlenség a felsőbb osztályokat magával ragadja. Ez a mai helyzet csaknem minden katholicus országokban. Jézus keresztyénsége e változást kikerüli, mivel van egy tiszta ideálja, mely e két parancsolatban összegezhető : Szeresd az Istent mindenek felett és felebarátodat mint önmagadat. Az a mi mindig gátolni fogja a katholicismust abban, hogy a szabad államok kultusává legyen, ez a pápák és zsinatok által proclamált és még ma is fenálló dogmaknak egyike, mely az eretnekség és az eretnekek elnyomását rendeli. Hallgassuk meg e pontra nézve Bossuet-t ki az ultramontánoknak nagy ellensége volt és aki épen nem volt hajlandó a pápák hatalma növelésére. «Nyiltan kimondom, hogy mindig az volt és ma is az a meggyőződésem : először, hogy a fejedelmek büntető törvények által kényszeríthetnek minden eretnekeket, hogy magukat a kath. egyház hitvallásához és szertartásaihoz alkalmazzák; másodszor hogy e tant állandó gyanánt kell tartani az egyházban, mely nem csak követte, hanem hasonló rendeleteket kivánt a fejedelmektől is.» E tan hát kétségbevonhatatlan a katholikusok közt. A 4-dik lateráni zsinat III. Imre pápa alatt 1216-ban így fejezi ki magát a 3-dik canonban: «Ha egy világi úr megkeresve és értesítve az egyháztól, elhanyagolja területe megtisztítását az eretnek ragálytól, az excommunicatio láncaival legyen megterhelve az érsektől és ha elmulasztja az elégtétel adást értesíttessék erről a pápa, hogy kihirdesse miszerint ezentúl a hűbéresek feloldva vannak hűségök alól és átadja birtokát a katholikusok foglalásának, kik azt az eretnekek kiirtása után minden kétséget kizárólag bírni fogják a hit tisztaságában.)) A mostani pápa XIII. Leo folytonosan ajánlja, hogy az erkölcstani és bölcsészeti tanítások alapjául Aquinói Tamás könyveit kell elfogadni. De ez utolsó «egyházi atya» még világosabban terjeszti elő, mint Bossuet az igazi katholicus tant a vallás szabadságot illetőleg: «Ha az eretnekek — úgymond—nem rontanának is meg más embereket, még is kizárattathatnak, a világi törvényszék pedig szabadon megöletheti (iudicio seculari possunt licité occidi) és javaiktól megfoszthatja őket, mert ha nem rontanak is meg más embereket, de mint Isten káromlók és hamis hitet vallók jobban megérdemlik a halálos büntetést, mint a felségsértők vagy a hamis pénzt csinálok.» (Sententiae libr. IV. Quaest. II. art. 3.). A pápaság mindig úgy tekintette az eretnekek pusztítását, mint az egyház diadalát. Ha a vatikáni sixtina kápolnába akarunk jutni, előbb egy nagyszerű termen kell átmenni, mely Sala regínnak neveztetik. E terem falai Vasari által rajzolt freskókkal vannak borítva, melyek a katholicus egyház diadalát ábrázolják. E festmények közül négy a szent Bertalan éji jeleneteknek van szentelve, Coligny halálát és a hugonották lemészárlását ábrázolják. XIII. Gergely pápa volt az, a ki a felett való örömében, hogy az auguszt. 24-ki éj sikereit meghallotta, palotája falán kívánta megörökíteni e szörnyű bűn emlékét, melynek év fordulója az öreg Voltair már kiapadt szemeiből mindig ujabb könyeket facsart. A pápa residentiája hát az egyetlen hely a világon, hol az orgyilkosság nyilvánosan dicsőítve van. Az igazi katholikusok, mint Louis Veuillot ma is nyíltan helyeslik a szent Bertalan éji bűnt csak azt sajnálják, hogy a vérengzés nem volt teljesebb ; de a szabadelvű katholikusok e gyűlöletes cselekményt azzal igyekeznek kimagyarázni, hogy azon zavaros korszak féktelen szenvedélyeinek tulajdonítják azt. Például Acton lord azon feleletében, melyet Gladstone «Expostulations))-jára adott, azt állította, hogy az egyháznak e türelmetlensége a mult hibája vala; és Manning bíboros ugyanazt a tételt védi, kiemelve főképen azt, hogy a katholikusok soha sem üldözték protestáns testvéreiket Irlandban. Azonban egy most megjelent ily című röpiratban: «On religious persecution» John Lee bebizonyította, hogy még ma is az irlandi egyházi tekintélyek helyeslik az erőszakos rendszabályokat az eretnekség kiirtására. Mi pedig ezt felelhetjük Ácton lordnak, hogy még IX. Pius is, aki pedig igen jó és nemes lelkű ember volt, hite dogmáinak engedve, a hol csak tehette mindenüvé beírta az államokkal kötött concordátumokba a dissidens kultusok üldözését. Mikor 1815-ben a Holland király országának alkotmányt adott, mely szentesítette a kultusok szabadságát, a püspökök visszavetették azt, mert «e szabadság ellenkezik a katholikus egyház elveivel és szellemével.)) Mikor 1830-ban Belgiumnak oly alkotmány adatott, mely a modern szabadságot proclamálta, XVI. Gergely ögyanazon okból kárhoztatta azt egy hírhedt és sokszor idézett encyklicájában. IX-ik Pius Spanyolországgal 1851-ben kötött concordatumában egy cikk ezt mondja: «A katholikus vallás fenntartatik, mint az ország kizárólagos vallása, úgy hogy minden más kultusz tiltva és akadályozva leend.» Az Ecuador köztársasággal 1862-ben kötött concordatumban ezt olvassuk: «az apostoli és