Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-20 / 29. szám

nagyon szétforgácsoltaméi*. Azon eddig követett elv helyett: «minél többeket részesíteni segélyben)), jövőben hát a «kevesebbnek, de többetw vezérelvet tartsa szem előtt konventünk s járjon végire szigorúan : micsoda forrásokból fedezik a járulékokat és találjon módot arra is, hogy méltatlanok ne ragadozzák el a valóban szorultak elől a segélyt. Végül a 226. § rendelkezéséhez képest állítsa már fel konventünk nem ugyan a nyugdíjintézetet, mely ellen majdnem egyhangúlag : tiltakoztak az egyházmegyék s kerületek; hanem az országos özvegy- s árva-gyámintézetet. Az egyházi adózásról a 231-ik §-ban ki van ugyan mondva, hogy az egyházi hivatalnokok járulékaikat közvetlenül nem szedhetik az egyház tagjaitól: tény mind e mellett, hogy az erdélyi s tíszamelléki kerületben a kepét s más helyeken a szemes gabonát s terményeket mégis közvetlenül magok az egyházi hivatalnokok; szedik. A többi kerületek, majdnem egy század óta, a 231. §-ban kimondott elv szerint járnak el. Ez az okos, helyes és igazságos. Kepés társaink eleget panaszkodnak az ő rendszerük ellen titkon és nyilván s még sem segítenek állapotaikon. Pedig lehet és kell is, mert íme a törvény — még pedig okosan és bölcsen — rendeli. Lehet akképen, hogy a kerület a díjleveleket egy meghatározott fixum összegekben állíttassa ki. Azon helyeken, hol magok az illető hivatalnokok közvetlenül szedik be illetményeiket: a díjlevelekben bizonyosan nem a díjösszeg, hanem annak fizetési kulcsa van adva, ily formán : «minden pár ad gabonát, fát stb. ennyit és ennyit, minden egész vagy fertály házhelyen ennyit és ennyit.» Ez az adófizetési-kulcs nem ránk, lelkészekre ; hanem a presbyteriumra tartozik (1. 20. 28. és 231. §.) A lelkésznek, tanítónak stb. határozott összeg legyen díjlevelébe beirva az adókulcs helyett, így: «fa ennyi öl, búza, pénz stb. ennyi.)) Mindezeknek pontos és hiánytalan beszolgáltatásaért szavatol a díjlevélnek aláirt összes elöljáróság. Ez a gyakorlat all fen azon helyeken, hol a fizetésre nézve semmi közük a hivatalnokoknak az egyház tagokkal, ennél fogva izetlenségeik sincsenek. Az egyházmegyék s kerületek hát fixum összegekről szóló díjleveleket állíttassanak ki, így valósul meg a 231-ik §. Az igazság kívánja azonban azt is, mondaná ki zsinatunk, hogy az egyházi adó birtok és személy aránylagos. Sok helyen csak a személy van megadóztatva, a mi a legméltánytalanabb dolog. ((Törvénykezési szervezetünIo)-höz szóljanak a jogászok s azok, kik idevágó törvényeinket állásuk s viszonyaiknál fogva tapasztalásból ismerik. A 89-ik § némely pontjairól — ha az Űr akarandja és élünk — később. N.-Igmánd. Szentkuty Károly. ISKOLAÜGY. Nézetek s javaslatok a köznevelés és közoktatási szervezet I. és II. részének revisiója tárgyában. A zsinati előmunkálatokat készítő konventi bizottság a köznevelés és közokt. szervezet I. és II. részének revidcálhatása végett javaslatokat kér. Hadd legyen szabad tehát nekem is némi nézetet nyilvánítanom, s javaslatokat tennem, miket több tanférfiúval való tanácskozás után vetek papírra. A zsinati ((köznevelési és közoktatási szervezet)) első részét, vagy «a népnevelési és oktatási intézetekről)) szóló szakaszait, legyen szabad, az egyes intézetek szerint tárgyalnom s külön szólanom azok mindenik fajáról, jelesül: I. Az elemi iskolákról. Minden fajta tanintézet között legtöbb van elemi iskolánk : ennélfogva a legnagyobb figyelmet — mondhatni — ezek érdemlik meg. Véleményem szerint a népoktatási szerveietet illető szabályzatokat úgy kell összeállítani, hogy azokban minden együvé tartozó rész együtt legyen, s úgy a tanító, mint a legegyszerűbb presbyter vagy népiskolaszéki tag is megtalálja azt, a mi őt minden iskolaügyi dologban tájékozhatja. Ilyen szabály-javaslat a nagy-kőrösi ev. reform, tanítóképezdei tanári kar által szerkesztett ((Népiskolai szabály-javaslat», melyet csak is az egyetemes egyházra kell vonatkoztatni, illetőleg a célból — itt-ott — módosítani. E javaslat öt részre oszlik. Az I. Rész: Ev. ref. népiskoláink szervezete és igazgatása. I. Fejezet. Általános határozatok. II. Fejezet. A népiskolai tanítókról. III. Fejezet. ((Népiskoláink alsóbb hatóságairól.)) (Presbyterium, népisk. szék.) IV. Fejezet. A népisk. szék teendői: I. Az iskola külső ügyeire nézve; II. Az iskolák belső ügyeire nézve. V. Fejezet. Népiskolai felsőbb hatóságaink és bíróságainkról II. Rész. Népiskolai belső rendtartás. III. Rész. Népiskolai fegyelmezés. E javaslat különben közölve volt egész terjedelmében a Prot. egyházi és iskolai lap 1889-ik évi folyamában s a dunamelléki ev. reform, egyházkerület traktusainak is megküldetett: ennélfogva nem lesz az ismeretlen. Mióta közzétettük több egyházmegye nyilatkozott felőle és több gyakorlati férfiú véleményét is ismerem felőle. Ezek alapján, a zsinati előmunkálatokkal foglalkozó konventi bizottságnak a nagy-kőrösi tanítóképezdei tanárkar hivatolt ((Népiskolai szabály-javaslatát)) elfogadás végett ajánlhatom, a következő módosításokkal, jelesül: Az I. Rész. Ev. ref. népisk. szervezete és igazgatása I. Fejezet. Átalános határozatok 6-ik §-ban, a hol arról van szó, hogy ha valamelyik szegény ev. ref. egyház más hitfelekezetekkel, vagy épen a polgári községgel közösen állítana elemi iskolát, egyik pontul d) fölveendő lenne a következő módosítás : «A szolgálatban levő ev. ref. tanító (vagy tanítók) átvétele és minden ev. ref. növendék után 1 —1 ev. ref. vallású tanító alkalmazása biztosítandó; továbbá az átadott, s ill. választandó közös tanítóknak köteleztetése, hogy ők mint esetleg ev. ref. vallástanítók, kántorok, organisták úgy viselendik magukat, mint ev. reform, belső emberek és mindazon függést és kötelezettséget, melyet egyházi törvényeink az ev. ref. gyülekezeti tanítók számára előírnak, megismerik és teljesítik; de viszont mindazon jogokat is élvezik, melyeket az egyházi törvények az ev. ref. gyülekezeti tanítóknak, az egyházközség és az egyházmegye kebelében biztosítanak.)) Hasonló módosítvány jőne a községi iskolává átalakítás alkalmára, mintául tervezett szerződés 5-ik pontjául a 7—ik §-hoz (7. lap.). E két pont indokolása igen sok községi tanító viselkedése egyházunkkal szemben, még akkor is, ha ref. vallástanítók. A 11-ik §-hoz (8-ik lap) hozzá csatoltatnék a