Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-19 / 3. szám

feltűnő, mint azon körülmény, hogy hivei leginkább a vagyonos és művelt osztályhoz tartoznak. Jézus a földön a szegények legszegényebbike volt, ki nem talált helyet, hol fejét lehajthatná. Schweinfurth urnák nem egyezik meg Ízlésével az ily életmód. O nem asketa, nem veti meg a földi javakat. Semmi sem kedvesebb látvány előtte, mint a gazdagok buzgósága, midőn áldozataikat az Isten szekrényébe, azaz az ő pénzládájába rakják, s e mellett nem utasítja vissza a szegény özvegy filléreit sem. E tekintetben az uj tanítványok rendkívüli áldozatkészséggel s önmegtagadással hódolnak a mester kivánatának. Székhelye Rockfordban, Illinois államban van, s vagyona itt legalább is 200,000 m. értékű. Chicagóban birtoka megér fél milliót s ezeken kívül három bankban is nevezetes összegekkel rendelkezik az uj korszellemet méltányló Messiás. Egy Weldon nevű tanítványa közelebb egy jól rendezett, 2000 holdat meghaladó birtokot ajándékozott neki s ennek szépítésére Schweinfurth 80,000 márkát költött. Egy szép, nagy ház, körülvéve pompás facsoportozatokkal, rózsa lugasokkal, virágágyakkal, téres istálók, kocsiszínek, fogatok, valóságos nagyúri életet biztosítanak számára. Ezen, úgynevezett «mennyben» tartózkodik, jelenleg vagy ötven nő és tizenöt férfiú társaságában. Az itt lakók száma mindig ugyanaz marad, de a személyek folyton változnak. Hetenkint uj meg uj proseliták érkeznek, hogy a hit titkaiban közvetlen oktatást nyerjenek tőle. Aztán hazatérnek, vagy tovább mennek az uj evangeliom hirdetése végett. Csak néhány kiválasztott, «angyal» nevet nyert egyén lakik folyton vele a «mennyben» s mintegy udvarát képezi az istenfiának. Az angyallá kinevezés, melyet Schweinfurth úr a hit erejében magukat kitüntetőknek sanctitatis causa osztogat : a legfőbb méltóság, a melyre az ember a földön emelkedhetik s elnyerése a hívők mindegyikének legforróbb vágya. A kik már egybekeltek, azoknak meg kell maradniok a házasságban, kik eljegyezték magukat, utasítva vannak igéretöknek kölcsönös megtartására, de a még nőtleneknek s kik még nincsenek eljegyezve, nem szabad házassági szövetséget kötniök. Ismételve vádolták a társulatot erkölcstelenséggel, nőközösséggel, de e vádakat nem tudták az illetők bizonyítékokkal igazolni. Több chicagói úr, kiknek családi élete nejüknek vagy egy-egy leányuknak áttérése által megzavarva lett, egy tisztességes buzgó hitű nőt küldtek kémül Rockfordba, hogy hízelegje be magát Schweifurthnál és környezeténél s fedezzen fel valami erkölcsi hibát, hogy a hatósági eljárást meglehessen indítania felekezet ellen. Azonban a nő,, ki úgy ment oda mint kém, úgy tért vissza mint megtért s leplezetlenül kijelenté, hogy ő megtalálta a Krisztust. Ezen módon Amerikában az orthodox gyülekezetek már sok tagot elvesztettek. Még maga a rendszeres egyetemi képzettség sem biztosít a babona ezen legújabb alakjának ragályától. A Schweinfurth templom lelkésze Chicagóban, a Yale collegiumban és az andoveri theol. intézetben végezte tanulmányait; s művelt férfiak és nők rajongnak az egyesült államokban az új Krisztusért, és buzgalommal csatlakoznak a minden vallási mozgalmak e legbalgatabbikához. Schweinfurth úr jelenleg 36 éves, és mint állítják az arcvonásokra, szinre, hajra, szakálra nézve feltünőleg hasonlít a traditionalis és typikussá vált Krisztusképekhez. E hasonlatosság nagy előnyére szolgál és ő érti is ennek okos kiaknázását. Azt állítja, hogy mostani teste új anyagból van alkotva, és ezért nem látható rajta az öt sebhely, de arcvonásai a feltámadás óta nem változtak. Teljesen modern divat szerint öltözködik. E parancsot : «Ne gondoskodjatok a ti testetekről)) elavultnak s nem a mai korba valónak tartja. Nagy súlyt helyez a külső fellépésre, az elegáns öltözékre, modorában illedelmes, udvarias, valódi világfi, ccevery incha gentleman)), e sajátságot legelkeseredettebb ellenségei is elismerik benne, Erkölcsi élete, a mennyire ismerve van, kifogástalan s a befolyás, a melyet tisztelőire gyakorol, a csudával határos. Az amerikai reportertől e Krisztus ép oly kevéssé menekülhet, mint más halandó, ki a közfigyelmet magára vonta. Egy laptudósító előtt közelebb így nyilatkozott: «Ln Isten vagyok és korlátlan hatalmam van. Csudát tehetek, de ezt mégis ritkán alkalmazom, mert a természetfelettinek segélye nélkül akarom a világot az igazság ismeretére vinni. Még sok évek át maradok itt e testben; szervezetem ugyan, mint minden anyag, mulandóságnak van alávetve s végül elhal, akkor más alakban fogok megtestesülni s tovább folytatom a megváltás munkáját a földön.» Ilyképen eléggé gondoskodik szellemi örökösökről s hivatal utódokról. «Előbbi földönlétemre s megfeszíttetésemre vonatkozólag — folytatá tovább — sok helytelenül van előadva az evangyeliomokban, és épen azért most az új-szövetség javított fordításával foglalkozom.)) Schweinfurth úr az új-szövetséget nem csak a hibáktól akarja megtisztítni, hanem a kor kívánalmainak megfelelőleg ki is egészíteni és így az embereket a kinyilatkoztatás folytatásával boldogítani. Egy új vallás keletkezése, a minőt itt látunk, egy oly országban, melyben a gyakorlati ész uralkodik s ünnepli fényes diadalait, hol túlnyomókig világi érdekek foglalkoztatják az embereket: első tekintetre érthetetlen s anachronistikus jelenségnek látszik, azt azonban, a ki eléggé ismeri a nagy számú vallási sectáknak balga üzelmeit Amerikában, épen nem lepi meg. A Schweinfurth fanatismus csak természetszerű és szükséges következménye azon módnak, melylyel a vallást az Egyesült-Államokban tanítják és gyakorolják. A «Revivals»-nél és az imagyülésekben tapasztalható beteges kedélyizgalmaktól s elragadtatásoktól, azon balgatag nyilatkozatoktól, mel)ek p. u. new-yorki «Fulton Street prayer Meeting»-ben évről évre mint a szent lélek sugallatai fogadtatnak, Schweinfurth szédelgéséig és híveinek jámbor ábrándozásáig csak egy lépés a távolság; a nagy siker felett, a melyet e vallási mozgalom nyert, nem lehet csudálkozni. Gy. IRODALOM. ** Állam nevelészet. Irta Fülöp Sándor. A munka — az előszó szerint — «nem akar más lenni, mint a közművelődésnek egészségesebb irányba való térítésére célzó okadatolt javaslat.)) A bevezetés az állameszme fejlődésével foglalkozik egészen hegeli felfogással. Az előszó szerint közérthető nyelven kíván irni a szerző, íme közérthetősége : «az állam a teljes szabadság mint azon eszme realisalódásának jelen alakulata, a mely eszme az emberiség természetét, a velünk született eszmék egységét teszi ki s a melynek megtestesülése a fejlődés.)) Azután tárgyalja az Állam és Vallás című szakaszban az állam és vallás közötti viszony eredetét és fejlődését s feltünteti e viszony természetét annak tartalmából és azt mondja, hogy az állam eszme tökéletes nyilvánulásánál az állam úgy a bölcsészet, mint a történelem követelménye alapján a vallás fölött áll. «A vallás nem kizárólagos letéteményese az emberiség rendeltetésének, nem lex suprema, nem birtokosa az