Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-06 / 27. szám

néhány kirándulás a budai hegyekbe és a főváros körnvékére kellemes szórakozásul szolgált árváinknak. f O Egyletünk vagyoni állása habár természetesen nem oly mérvben, mint a mult évben, ez évben is örvendetes gyarapodást mutat. Hagyományokban, alapítványokban és kegyes adományokban tetemes összegek folytak be kezeinkhez, melyekneknek részletes kimutatását a tisztelt közgyűlés elé terjesztett számadások tartalmazzák. Mint nagyobb adományokat ki kell emelnünk Haggenmacher Henrik úrnak, a neje emlékére tett 4000 frtnyi alapítványból első részletként befizetett 2000 frtot, továbbá Fuchs Gusztáv úrnak 1000 frtnyi hagyományát, Budapest fővárosának 400 frtnyi adományát, n. Wolfner Gyula úr örököseinek 300 frtnyi adományát, a Pesti hazai első takarékpénztáregyesület 300 frtnyi adományát, özv. Kund Vilmosné és Thenke Lászlóné szül. Sárközi Erzsébet 200 — 200 frtnyi hagyományát; n. Ökröss Bálint 100 frtnyi hagyományát, az abauji ev. reform, egyházmegye dr. Külley Zoltán úr és Zamory Kálmánné szül. Káldy Ida úrnő 100—100 forintnyi alapítványait, valamint az első magyar ált. biztosító-társulatnak és Schneider Susanna úrnőnek 100 —100 frtnyi adományait. Meg kell említenünk továbbá, hogy az egyletünk fáradhatlan női bizottsága által eszközölt karácsonyi gyűjtés 1704 frt 15 krral, a protestáns egyházi és iskolai lapnak gyűjtése pedig éoi frt és 41 krral gyarapította jövedelmeinket. Természetbeni adományokban is gazdagon részesültünk. Hálás közönettel kell megemlítenünk ezek közül különösen a salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulatnak évente ismétlődő 200 métermázsa kőszenet tevő adományát, s köszönettel kell felemlítenünk, hogy Hazslinszky Károly gyógyszerész úr gyógyszereket, dr. Jármay Gyula úr téntát szállít díjtalanul, iíjabb Petz Ármin úr az intézetünk kertjében szükséges kertészeti munkákat, Volkmann Henrik úr pedig a cserepes munkákat végezteti szintén díjtalanul. Egyletünk minden pártfogójának jóltevőjének, legyen adománya nagy vagy kicsiny, mélyen érzett hálás köszönetünket nyilvánítjuk és kérve kérjük, hogy egyletünket működésében továbbra is támogatni kegyeskedjék. Szükségünk van e támogatásra annál inkább, mert a mily örvendetes egyrészt az a tetemes vagyoni gyarapodás, melylyel egyletünk az utóbbi években dicsekedhetik, oly leverő másrészt az a szomorú tapasztalat, hogy bevételeink tagdíjakban és kisebb adományokban évről-évre apadnak, a mi világos jele annak, hogy a nagy közönség érdeklődése és áldozatkészsége csökken. Már pedig működésünk célját, mely abban áll, hogy árváink minél nagyobb számának adhassunk menhelyet csak úgy fogjuk megközelíthetni, ha állandó jövedelmi forrásaink, törzsvagyonunk emelkedése dacára nem apadnak. Egyletünk vagyoni állására vonatkozó jelentésünkkel kapcsolatban meg kell még említenünk, hogy értékpapírokban elhelyezett vagyonunkat, mely immár 75,400 frtra emelkedett, a magyar általános hitelbanknál helyeztük el megőrzés végett. Ugyancsak e helyütt kell megemlítenünk, hogy árvaházunk igazgatójának fizetését tekintettel egyrészt növendékeink számának tetemes emelkedésére, mely körülmény az igazgató fokozott tevékenységét igényli, s tekintettel másrészt az igazgató állásnak a fővárosi árvaházakban megállapított javadalmazására, 600 frtról 800 frtra emeltük. Az alapszabályszerű kilépés sora ez évben a következő választmányi tagokra, névszerint: Farkas József, dr. Haberern Pál, dr. Jelenik Zsigmond, Kéler Napoleon, Stephany Lajos, Szász Károly urakra és Gyöngyély Kornélia, Hunfaly Pálné úrnőkre esik, kik azonban újra megválaszthatok. Midőn végül összes jótevőinknek, kik ez évben is intézetünkről kegyesen megemlékeztek s szent ügyünket bármely irányban támogatni szívesek valának, hálás köszönetünket mondjuk, s azoknak emlékezetét áldjuk, kiket az életnek és halálnak szabados Ura ez esztendőben kiszólított — s kik közül (őleg Benedicty György választmányunk tagját és Csékus István tiszteletbeli tagját említjük, esdve kérjük a Mindenhatót, ki a közel múltban is 0I37

nagy dolgokat cselekedett velünk, hogy az ő szemei házunkra ezentúl is nézzenek éjjel és nappal, s hogy vegye oltalmába ezen csemetét, melyet az ő jobb keze plántált, s mely immár terebélyes fává lett, melynek ágain az égnek madarai rakhatnak fészket. Hiszen nála nélkül semmit sem cselekedhetünk ; mert ha bár annyira megizmosodtunk is, hogy aggassztóbb gondok nélkül nézhetünk a jövőbe, mégis tudjuk, miszerint földi kincsek ily vállalatnak egyedüil talpkövét s támaszát nem képezik. Ha az Úr nem építi a házat hiába fáradnak, a kik azt építik, s ha az Ur nem őrzi a várost, hiába vigyáznak az őrök. Miért is néki Izrael őrzőjének, ki nem szunyád és nem aluszik, ajánljuk intézetünket s a kicsinyek azon napról-napra növekedő seregét, melyet kezeinkre bizott. O az igazi áldásnak egyedüli forrása, őrizze kimenetelünket és bemenetelünket, s eszközölje, hogy majdan nyugodt lelkiismerettel mondhassuk: Atyánk, a kiket nekünk adtál, azokat megőriztük és egy is azok közül el nem veszett. ISKOLAÜGY. A zsinati tanterv-revisio kérdéséhez. (Folytatás és vége.) Az én szerény véleményem szerint igen könynyű volna jelenlegi tantervünk némi módosításával is ez irányban segíteni a bajon. Flogy azonban fejtegetésem szerfölött hosszúra ne nyúljék, legyen szabad javaslataimat egyes pontokba összefoglalva röviden a következőkben előterjeszteni. r. Tanítsuk az I-ső és II—iIc osztályban mi is heti 5 — 5 órában a mag var nyelvet, mert az anyanyelven való tudatosan helyes beszéd és írás elsajátítása míg egyrészt első szükséglete minden tanulónak, addig másrészt ez éppen nem oly könnyű dolog, hogy tisztán a grammatika, stilisztika elmélete s száraz nyelvtani gyakorlatok megtehetnék a kellő szolgálatot. Gyakori olvasás az iskolában, az olvasottaknak tolytonos élőszóbeli és írásbeli reprodukáltatása nélkülözhetetlen e feladat megoldására. Erre pedig idő kell. 2. Legyenek olvasókönyveink nemzetiesebb irányúak. Utasítsuk a görög-római hitregét és történelmet a latin és görög esetleg a német olvasókönyvekbe, a magyar olvasókönyv tisztán a magyar nép életének ismertetésére legyen szánva, a stilisztikai, rhetorikai és poétikai olvasókönyvek is ez elv alapján legyenek összeállítva s ne csak aesthetikai elvek és elmélet szabjon irányt tartalmuk összeállításában. Plutarchos helyett Kölcsey és Eötvös, Cicero helyett Kossuth és Deák, Shakspeare helyett Katona és Kisfaludy K. a Cidrománczok helyett a székely és alföldi néprománcok álljanak mintaként a magyar iljú előtt. A görögök és