Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-08 / 23. szám

Azután különböző küldöttségek neveztettek ki, úgy mint: a főiskolai gazdasági tanács jegyzőkönyvének, az egyházkerületi pénztárnok és az Andaházi-Szilágyi intézet gondnokának, továbbá a Fonciére Pesti biztosítóintézet számadásának felülvizsgálására stb. Az ágostai hitv. testvér-egyház egyetemes főfelügyelőjének megkereső levele, melyben egyházkerületünk előtt azon óhajnak ad kifejezést, hogy mindkét hitvallású evangélikusok Budapesten együtt tartsák a jövő évben zsinatjukat felolvastatván, tudomásul vétetett, azon indokolással, hogy a mi egyházkerületünk a mult évben már egy ily tartalmú indítványt elfogadott róla. Helyesléssel fogadta az egyházkerületi közgyűlés a vallás- és közoktatásügyi miniszternek körrendeletét a nazarénusok ügyében, mely szerint arra hívja fel az egyházhatóságokat, ha a nazarénusok által támasztott zavarok tárgyában, a közhatóságok nem intézkednének, az ily eseteket hozzák tudomására. Ideje is volna valóban, hogy ezen tudatlan rajongók valahára mesterökre találnának. Több kisebb nagyobb iontosságú ügy elintezése után különösen élénk, sőt itt-ott éles vita fejlődött ki a tőkekamat segélyezési ügyben. Itt voltaképen arról volt szó, hogy a konvent által már megszavazott segélyek ügyében beadandó kérvények egyöntetű felszerelése iránt adandó vélemény és utasítás tárgyában küldöttség neveztessék, de hála a jó Istennek, minthogy nekünk nincs más nagyobb bajunk, az idővel is pazaron lehet bánni, a gyűlés némely nemes hevű tagjai felvetették e kérdésnél még a Convent illetékességét is, sőt minthogy a mi egyházkerületünk képviselői többnyire eltérőleg szavaztak az egyházkerületnek a tőkekamatsegélyezés tárgyában elfoglalt álláspontjától, ezeknek az illendőség és tisztesség iránti érzékök is kérdésbe tétetett. Azonban a már-már a Sándor-utcai tárgyalásokra emlékeztető vita lassanként ismét azon nyugodt és méltóságos szint öltötte fel, a milyen egyedül illik az egyházkerületi közgyűlések hagyományos tisztességéhez. Végre is a küldöttség kineveztetett. Nagy várakozással néztünk a máramaros-szigeti főgymnasium ügyében az 1889. évi érettségi vizsgálat alkalmából kiadott vallás- és közoktatásügyi miniszteri leirat tárgyalása elé. A nevezett évben a kormányképviselője sok és lényeges kifogásokat emelt a szigeti főgymnasium ellen az érettségi vizsgálat alkalmából tapasztalt hiányok és fogyatkozások tekintetében. A kormányképviselő kifogásainak súlyos voltát látjuk abban, hogy a miniszter a püspök úrhoz küldött leiratában a m.-szigeti főgymnasiumot az államsegély és a nyilvánossági jog elvesztésével fenyegeti, ha a hiányok nem pótoltatnak, a fogyatkozások nem gyógyíttatnak. Püspök úr a leirat vétele után az egyházkerület egyik derék esperesétől, mint érettségi vizsgálati elnöktől jelentést kért a kormányképviselő felterjesztésére vonatkozólag, s az ennek felterjesztését minden lényeges pontban megerősítette. Ilyen szomorú igazoltsággal került aztán az ügy az egyházkerületi tanügyi bizottság elé, mely a m.-szigeti lyceumnak összes szellemi és anyagi . ügyei megvizsgálására egyházkerületi küldöttség kinevezését véleményezte. Az egyházkerületi tanügyi bizottság ezen véleményeivel együtt a m.-szigeti főgymnasium érettségi vizsgálata tárgyában kelt miniszteri leirat felolvastatván, | Váradi Gábor a m.-szigeti lyceum kormányzó tanácsának elnöke érdekesen, sok tapintattal, vette védelmébe szeretett iskoláját. Beszédének lényege körül-belől ez volt: Az ügy érdemébe nem avatkozik, a vizsgáló küldöttség kinevezését sem ellenzi, sőt óhajtja, hogy az egyházkerületi vizsgáló küldöttség üsse rá pecsétjét mind arra, a mi igaz. De kérdi, hogy miután sem a miniszteri biztos sem az érettségi vizsgálat elnöke nem érinti az anyagi ügyet, miért complicáltatik a paedagogiai és az anyagi kérdés ? de ő e pontot sem vitatja, ő az egyházkerületi közgyűlés bölcseségére hivatkozik, sajnálja, hogy Szél Kálmán elnök jelentését nem ismerték, mert memorandumokban (mely az egyházkerületi közgyűlés tagjainak nyomtatásban megküldetett) erre is megtették volna észrevételeiket; figyelmeztet arra, hogy a m.-szigeti főgymnasium ellen most először emeltetik panasz, s mégis a legszigorúbb fenyegetésben részesíttetik ; elismeri, hogy egyes hiányok vannak, mert iliacos intra muros peccatum et extra, de hiszi, hogy a memorandum feltárja az igazat. Majd olvastatott az egyházkerületi küldöttségnek jelentése a m.-szigeti lyceum számadásának felülvizsgálásáról. E jelentés, ha nem konstatál is anyagi nagyobb bajokat, a számadást még sem tartja kifogástalannak. Erre a tanügyi bizottság véleménye elfogadtatván a küldöttség tagjaiul megválasztattak: gr. Degenfeld József elnöklete alatt Tóth Sámuel és dr. Farkas Antal. (Vége köv. ) tJoö István. NEGROLOG. Dapsy László. 1842—1890. Erejének teljében, munkakedvének és képességének delelőjén, orvul rohanta meg a halál, erőszakkal kényszerítve őt arra, amire sohasem engedett magának időt: a pihenésre. Egy tevékeny, hazája és egyháza érdekeiért lángoló lelkesedéssel küzdő élet fonala szakadt meg hirtelenül, váratlanul s az a hant, mely az alig 48 éves férfiú porhüvelye fölött emelkedik, egy szerény, becsületes ember sirját jelöli, a ki hiú dicsőség után sohase vágyódva, teljes odaadással szentelte életét egy eszmének : a magyarországi gazdasági ügyek felvirágoztatásának. Ez volt vezércsillaga, midőn alig huszonégy éves korában a közgazdasági élet klasszikus földjéről Angliából tapasztalokkal gazdagon visszatért hazájába s a nyilvánosság elé lépett, hogy amit küzdelem és áldozatok árán magáévá tett, azt hazája és polgártársai javára értékesítse; ez az ideál lebegett szemei előttiapja, a ((Magyar Föld» szerkesztésében, melybe lelkének legszebb vágyait és szellemének termékenyítő eszméit rakta le. Nem tartozott azok közé, akik az eszme diadalát nevükhöz és személyükhöz kívánják kötni; nála a név és magánérdek mindig háttérbe s/.orult, s önzetlenül, sőt gyakran áldozatok árán is, csupán eszméit tolta előtérbe; azok diadalából nem kívánta, annál kevésbé követelte a személyére eső részt. Válságos, kevés jóval biztató állapotban találta az j országot, midőn 1866-ban külföldi utazásaiból ide visszatért. Egy hosszú, szomorú korszak elsenyveszté az ország gazdasági erejét, az uj eszmék és irányzatok szele még nem jutott el hozzánk, s nagyon kérdéses