Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-01 / 22. szám

Ü8S Protestáns égyhází és iskolai laí>. G84 nyilatkoztatásával, felmentve érezhetném maga­mat irányelveim részletezésétől. 24 év óta is­mer engem egyházam; vezérelveim, nézeteimet nyilvánítottam még akkor is, mikor azok a köz­hangulattal, egyszer-másszor a többség meg­győződésével ellentétben állottak. Es én mégsem állapodhatom meg itten. Sokoldalú kényszernek hatása alatt kell folvtatva j ^ nyilatkoznom. Kérek tehát kegyes meghallgatást. Egyházunk tengersziklánál erősebb alapot nyert a sz. evangyéliomban; isteni sz. forrást a keresztyéni igaz tanok összességének egyetlen kútfeje gyanánt. Ezen az alapon állok én rendü­letlenül. Vallom és hirdetem, hogy egyedül abban nyilatkozik Isten hatalma minden hivő üdvösségére (Róm. I. 16.) ... és ha angyal hir­detne mást . . . átok. (Gal. I. 8. 9.) Egyházunk 7iem betű, hanem szellem, a mely magasra törekvésében megállapodást nem ismer. Egyházunk nem befejezett kőépület, melyben a kényelmes berendezésen és benn élésen kívül nincs más teendő. Szellem-épület az, mely a sz. Lélek erejével életre keltett kövekből építtetik vég nélkül, a hol tehát fejlődő, nemesedő, szel­lemesedő életre vall minden, végetlen uton tör és visz magaslatokra fel szellemhazába a tökéle­tesség leié. Ily munkánál hűséges munkatársul teljes készséggel vállalkozom s vágyaim netovábbja, hogy az egyház szellemmunkásainak mindannyia váljék ily elhatározással és kitartással hon és idegenben szellemvezetőnek. Vallom és hirdetem tehát : . . . növekednünk kell kegyelemben, a mi Urunk megtartónk ismeretében (l. Thess. 4. I.) tovább-tovább épülvén ő benne és erősíttetvén a hit által. Egyházunk, mint azt már elnevezése is mu­tatja, egy, még pedig elválhatatlan egy egyház. Egy evangvéliom, egy szellem, egy törvény, egységes kormányzás, egységes rend a lelke annak. A benne lévő minden tehát csak rész, csak tag, szervi összeköttetésben az egészszel, fokozatos alárendeltségben a központtal. Egy­házunk ily egy voltának vagyok én alkotmányos felfogással híve. Centralisáló ezen törekvés sze­rintem nem rontja, nem ronthatja meg az egyéni és testületi jogok megóvását szabad mozogha­tásra, életerejükhöz mért egészséges fejlődésre; nem tiporhatja el az egyház szellem-épületének megrontása, az élő alkotmánynak holt géppé változtatása nélkül az élet-adó, részeiben is tiszteletben tartott önkormányzati jogot és szabadságot. Vallom és hirdetem egyházunkat szabadság, egyenlőség, testvériség sz. egyházának, mely, mint a hívek egyeteme, a hívek összessége által fokozatosan kormányoztatik és fenntartatik. A súlypont tehát mindkét irányban az egyes tagokban és egyházakban nyugodván, egyházunk alulról felfelé bizalmi férfiak által kormányoz­tatik ; alulról felfelé aránylagos, de kivétel nél­küli hozzájárulással a hívek egyeteme által tar­tatik fenn. Ezen demokratikus ősi az u. n. pres­byteri rendszernek lévén híve, vallom, és hirdetem, hogy itt nincs különbség, egyházi és világi között, és ha van, ezt csupán a hűség és érdem különféle volta okozza; hogy itt sokféle az ajándék Istentől, de egy a szellem, sokféle az út, de egy a cél, sokféle a teendő, de egy a munkamező. Nagyra becsülön én azokat, kik az u. n. egyházi életpályán hűséggel végzik teendőiket minden irányban, de még többre azokat, kik az u. n. világi elem sorozatában szólni és járni, hatni és tenni képesek egyház­ban egyházért lelkesen. Egyházunk tanító egyház, felvilágosodás, művelődés, nemesedés, tökélyesedés üdvintéz­ménye. Jövője iskoláiban él. Három század óta, egyháznevelő lelkészeket és tanítókat képző intézeteknek, az elemi iskoláztatásnak, egyhá­zak szilárdításának háttérbe szorításával közép­iskolák fenntartására és szaporítására fordítá összes erejét. Ujabban már az egyháznevelő ezen intézetekre is nagyobb gond fordíttatik; természetes, hogy rendezett állapot híjával még a legnagyobb erőfeszítés dacára is csekélyebb sikerrel. Drága erőnk, büszkeségünk pedig, közép­iskoláink, egyház és állam közti válutra kerül­tek, bevehetleneknek vallott ezen fellegváraink, büszkén tulajdonunk, az állammal kötött szer­ződés által nyilt bejárást kaptak, s ezzel a las­san elpártolásnak vagy elvesztésnek komoly aggo­dalma mind szélesebb körben nyer jogosultságot. Minden oly és ily egyháznevelő intézetet, még a legkisebb ponton is fontosnak, mert életerőnek vallván, törekvésem azok megtartása, berendezése, szaporítása tárgyában meleg és szívós lesz. Vallom és hirdetem, hogy egyházunk nevelt ifjú s tanított nagykorú nemzedékében és általa él. Felajánlom tehát ez irányban is kész­séges szolgálatomat. Egyházunk szenvedő egyház, mert fönn és lenn rendezetlenek viszonyai, mert ormain és már a völgyekben is itt-ott, tespedés köde szállotta meg a tényezők különben lelkes lelkeit. írott törvényekhez, olvasható és reá olvas­ható paragrafusokhoz szoktatott e nép mint egyháztag, ily egyházi törvény hiányában vagy azt hiszi, hogy neki minden szabad, s megy itt hatalmaskodás, ott pártoskodás szélsőségei­be, itt politizálás, ott árulás örvényei felé boto­rul, vagy pedig azt hiszi, hogy őt semmi sem kötelezi, s lesz aztán egyszerűen templom- és egy házker ülővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom