Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-25 / 21. szám

debreczeni tankerületi kir. főigazgatót, a kézsmárki és iglói főgimnáziumokhoz dr. Heintich Gusztáv budapesti egyetemi tanárt, a rozsnyói főgimnáziumhoz dr. Beöthy Zsolt budapesti tanárt, az eperjesi ág. ev. és a rimaszombati egyes, protestáns főgimnáziumokhoz Fröhlich Izidor budapesti egyetemi tanárt; a soproni ág. ev. főgimnáziumhoz dr. Medveczky Frigyes budapesti egyetemi tanárt; a pozsonyi ág. ev. főgimnáziumhoz Zsilinszky Mihály csongrádmegyei főispánt; a brassói, nagyszebeni főreáliskolához Elischer József nagyszebeni tanker. kir. főigazgatót; a beszterczei főgimnáziumhoz dr. Ashóth Oszkár budapesti egyetemi tanárt. A kolozsvári unitárius főgimnáziumhoz dr. Erődi Béla kolozsvári tanker. kir. főigazgatót. * A budapesti német ref. egyház Jelentése a kebelében fennálló «Misszió- és Gusztáv Adolf-egyesület» 1889-ik évi működéséről ujabb bizonyítéka annak, mily áldásos tevékenységre képes a szeretetben munkás hit egy jól szervezett gyülekezetben. E kis német leányegyházunk a Bethesda-kórház fenntartása, gyülekezeti általános szükségeinek, közalap-járulékának fedezése, szegényeinek gondozása stb. mellett arra is tud időt, pénzt és jószívet juttatni, hogy távoli hitrokonait segítgesse s gyermekeit és ifjait rendes iskolázás mellett a vasárnapi vallásos iskolázás áldásaiban részesítse. Az előttünk fekvő jelentés szerint, melyet Gladischefsky K. lelkész, Szilassy Aladár és Biberauer Tivadar urak adtak ki, maga a buzgó lelkész 384 frt 29 krt gyűjtött az egyesület céljaira. A gyűjtésekből a Bethesda-kórházi, újpesti stb. vasárnapi iskolák céljaira és karácsonyi ünnepélyeire kiadatott 158 frt s az újpesti vasárnapi iskola-épület alaphoz csatoltatott 216 forint, miáltal ez alap 899 forint 57 krra növekedett. A kelet-indiai Mangulárban levő misszionárius seminariumban egy benszülött ifjú nevelési költségeire a baseli misszió utján küldetett 60 frt; Palesztinában a beiruti syr-leány- j árvaházra 15 frt; a zsidó-misszióra 10 frt; Trencsén- 1 Teplitzben a fürdőidényben tartandó istenitiszteletre Gladischefsky lelkésznek (ki a mult évben e fürdőnkön nagy érdeklődés közt kezdte meg a prot. istenitiszteletek tartását s missziói körútját és tapasztalatait «Eine Diaspora-Reise in Ober-Ungarn» cimű füzetben nagyon szépen leírta és a trencsén-teplitzi fürdőben építendő protestáns imaház javára 20 kros füzetben kinyomatta) útiköltségül 15 forint; a központi Gusztáv Adolfegyletnek 20 frt, s a nagy szeretet-adományra külön 17 frt 40 kr; a gallneukircheni árvaháznak, mely a gyülekezet egyik árváját neveli, 40 frt; a bécsújhelyi evang. iskolának 5 frt; a fehértemplomi ev. leánygyülekezetnek vallás-oktatási célokra 25 frt; Szlavóniában az eszéki lelkész fizetésének emelésére 25 frt; az újpesti evang. híveknek imaterem bérletükhöz 10 frt; a felsőlövői ev. tanítóképezdének 15 frt; a bielefeldi epileptikus intézetek tanulmányozására egy tanítónőnek útiköltségre 55 frt; munkaképtelenné vált diakonisszák menhelyére 24 frt 82 kr. Végül a jelentés sajnálattal tudatja, hogv az egyesület magyar néplapját, a ((Keresztyén Népbarát»-ot pártolás hiánya miatt meg kellett szüntetniök ; ellenben a német nyelvű vallásos iratkákból 5650, az ifjúsági iratokból 2640 példányt terjesztettek. * A májusi munkás ünnepélyek és a vallás. Ha a május hónapi munkás ünnepélyeket egymással összehasonlítjuk — irja a Dapsy László szerkesztésében megjelenő jeles «Magyar Föld» — vörös fonalként egy érdekes különbséget látunk közöttük átvonulni, mely e mozgalmakat két külön csoportra osztja. Az egyikben a munkások, mint rendszerető s rendet tartani tudó, komoly, öntudatos polgárok jelennek meg, a másik részen pedig, mint fékezhetlen zavargó tömegek gomolyognak, melyek ellenállhatlan erővel rombolnak és pusztítják maguk előtt a mult alkotásait — vagy saját vadösztönükből, vagy pedig mások által felhasználva, mint vak eszközök. A vörös fonal egyik oldalán állnak a tavalyi belgiumi s az idei francia, párisi, bécsi, morvaországi és sziléziai munkászavargások; a vörös fonal másik oldalán pedig az angol, a német, svájczi és a magyarországi munkás mozgalmak. Amott törnek, rabolnak, rombolnak s a meglevő társadalmi rend felforgatására készek : itt pedig szép katonai rendben sorakozva felvonulnak, higgadtan, nyugodtan elmondják, hogy mit óhajtanak, s aztán — csendesen hazatérnek. Mi az oka e különbségnek?... A leghelyesebben, a legigazabban alighanem a statisztika felel. Volt pedig a lakosság százaléka 1888-ban: Portugáliában róm. kath. 99.9 más hit— felekezetű 0.1; Spanyolország róm. kath. 99.8 más hit— felekezetű 0.2; Olaszország róm. kath. 99.6 más hit— felekezetű 0.4; Belgium róm. kath. 99.6 más hitfelekezetű 0.4; Francziaország római kath. 99.5 más hitfelekezetű 0.5 ; Ausztria róm. kath. 91.5 más hitfelekezetű 8.5. A vörös vonal. Magyarország róm. kath. 47.2 más hitfelekezetű 52.8; Svájcz róm. kath. 41.0 más hitfelekezetű 59.0; Németország római katholikus 35.9 más hitfelekezetű 64.1; Anglia róm. kath. 4.5 más hitfelekezetű 95.5 ; Hollandia r. kath. 2.8 más hitfelekezetű 97.2 ; Svédhon római katholikus 1.5 más hitfelekezetű 98.5. E statisztikai adatok fényesen igazolják azt a tényt, hogy a katholikus népek munkásai, a vörös vonal fölött, folyton zavargó, féktelenkedő elem, míg a vörös vonal alatt a protestáns népek munkás eleme még a demonstrációkban is több mérsékletet és erkölcsi érettséget tanúsít. És e tény magyarázata egyes egyedül a protestáns népek gondosabb vallás-erkölcsi nevelésében és magasabb intelligentiájában található. * Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló törvényjavaslat, melyet a kereskedelmi miniszter a napokban a képviselőház elé terjesztett, főbb vonalaiban a következő rendelkezéseket tartalmazza. Vasárnapokon a magyar szent korona országának területén az ipari munkának szünetelnie kell. Kivételt képez az üzleti helyiségek és berendezések tisztán tartásához és helyreállításához szükséges munka. (r. §.) Az ipari munkának szünetelése legkésőbb vasárnap reggeli 6 órakor kezdődik és megkezdésétől számítandó 24 óráig tart. (2. §.) A kereskedelmi miniszter felhatalmaztatik, hogy saját hatáskörében rendeleti uton határozza meg azokat az iparnemeket, melyeknél azért, mert az üzem félbeszakítása lehetetlen, vagy a folytonos üzemben tartást a fogyasztó közönség, vagy a közforgalom igényei, vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdekek feltétlenül megkövetelik, az iparmunka vasárnapon is végezhető lesz. (3. §.) Amaz iparnemeknél, melyeknél az ipari munka az előző pont szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető ipar-tulajdonos az ezen munkáknál alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek. (4. §.) A ki az 1. 2. és 4. §-okban foglalt határozatokat megszegi, kihágást követ el és iofrttól 300 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (6. §.) A törvény a törvénytárban való megjelenése napjától számítandó két hónap múlva lép életbe. — E törvényjavaslat sokunkban támaszt csalódást. Hát ez lészen Magyarországon a hetedik nap megszentelése ?. .. A törvényjavaslat csak félrendszabály ; mert csak «az ipari