Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-04 / 18. szám

a város egyik polgára üdvözli a gyűlés tagjait. Legyen áldás a gyűlés munkáján! Az egyházmegyei gondnokot első nap Császi Bálint, második nap Lajos György helyettesítették. Olvastatott az esperesi jelentés, mely az egyházmegye mindennemű ügyeiről megemlékezik és hű képet nyújt. A vallás-erkölcsi élet kielégítő, a vadházasság fogy. Lelkek száma 21,998. Feltünteti a templomok, papi, tanítói lakok, iskolák állapotát. Építkezések számos helyen történtek. Az adományozások szépen folytak. Az egyházközségekben békesség uralkodik, csupán egyben dúl a belviszály. A mindennapi iskoláztatás rendben, de ismétlő iskola kevés helyen van. A tanítók nagyobb részt eleget tesznek kötelességüknek, hanem kötelességmulasztók sem hiányoznak. Indítványozza, hogy a folyó évben elégtelennek talált iskolák tanítói, ha a jövő egyházlátogatáskor is ilyenekül találtatnak, mozdíttassanak el helyökről. Az esperesi jelentésre élénk vita támadt azon kérdésről, hogy a tanítók jövőben osztályoztassanak-e tanjegyek szerint, vagy ne ? A jelentésben fel van tüntetve, hogy melyik tanítónak van kitűnő, melyiknek jó, elegendő stb. iskolája. Most ez osztályozás eltörlésére indítvány adatott be, mely kicsinyesnek és bizonyos mértékben szégyenletesnek mondja ezen eljárást. De az osztályozás helyessége mellett több ok szólván, az továbbra is fentartatott. Esperes fájdalommal jelenti Lengyel András egri—i lelkész halálát. Az érdemes lelkész emlékezete, mint a ki az egyházmegyének előbbi években házi és gyámpénztárnoka s tanácsbirnja volt, jegyzőkönyvileg örökíttetik meg. Az újonnan választott mikolai lelkész Király Gyula, ezen állomáson az egyházmegyei gyűlés által is megerősíttetik. A nagybányai ev. ref. egyházközség felekezeti iskoláját visszaállította, benne a tanítás a mult év őszén megkezdődött. A nagykárolyi emlékiratot, mely az 1848. évi XX. t. c. életbeléptetését sürgeti, a közgyűlés melegen pártolja, az egyházkerületi gyűlésen tárgyalni óhajtja. A Budapesten tartandó egyetemes lelkészi értekezletre képviselőt hivatalos megbízással nem küld ugyan, de örömmel veszi, ha az egyházmegye lelkészi és világi férfiai közül minél számosabban jelennek meg azon. Nagy szó- és eszmeharc folyt az aranyosmedgyesí egyházközség kérvénye felett, melyei azon célból terjesztett a gyűlés elé, hogy engedné meg neki üresedésben levő lelkészi állomását három év múlva tölteni be. Indokolja kérelmét azzal, hogy ez idő alatt a lelkészi fizetést tőkeképzésre fordítja s majd jobb fizetést ad akkor elválasztott lelkészének. Az ellenzők személyes érdekből eredőnek találták a kérelmet, a pártolók ellenben tisztán a hangsúlyozott célt tekintették. Névszerinti szavazással az egyházközség javára dőlt el a kérdés azon határozat mellett, hogy nem három, hanem hat évig leend a lelkészi hivatal rendes lelkész nélkül. (Zs. T. 196. §.). A felsőbányai templom ez év nyarán teljesen felépül. Az egyházközség az egyházmegyét meghívja a templom felavatási ünnepélyére, melynek idejét körlevél fogja tudatni. A faiskola ügye kiváló gondoskodás tárgyát képezi az egyházmegyének. Soltész János egyházmegyei főjegyző alapos munkálatot olvas ez ügyben. Több pontú indítványában azt is hangsúlyozza, hogy a fatenyésztés kötelező tantárgy legyen a népiskolában. A gyűlés a fatenyésztés fejlesztésére felhívja a községeket. A kölcsönös tűzkár ellen biztosítás eszméjét elvileg pártolja ugyan a közgyűlés, de midőn biztos forrásból értesült azon kedvezőbbnél kedvezőbb ajánlatokról, melyeket a biztosító intézetek tettek a Budapesten épen e tárgyban ülésező bizottságnak, határozatképen azt mondta ki, hogy bevárja az ügy fejlődését, s csak akkor tartja szükségesnek a kölcsönös tűzkár ellen biztosítást életbe léptetni, ha a biztosító intézetek elfogadható ajánlatot nem tennének. Az államsegély kiosztását eddig egy háromtagú bizottság végezte. Jövőre csak előkészítő munkálat benyújtására lesz jogosítva, nem egyúttal arra is, hogy az ő akarata szerint történjék a kiosztás. Megállapíttatott, hogy ezentúl 5 lelkész, 5 tanító és 4 egyház fog évenként államsegélyben részesülni. De nem folytatom tovább már is hosszúra nyúlt tudósításomat. Ha minden tárgyat megemlítenék, betöltené akár az egész lapot. Azt a páratlan vendégszeretet azonban, melylyel Nagybánya város közönsége felekezeti különbség nélkül, a gyűlés tagjait elárasztotta nem hagyhatom említés nélkül. Színi előadás, közebéd és vacsorák mind az «egyházmegyei gyűlés tiszteletére)) adattak. Nagybányáról mindenki csak a legédesebb emlékekkel térhetett vissza családi tűzhelyéhez. Biki Ferencz, gyulai lelkész. Az egyetemes konvent ülései. Az április 21-iki délelőtti ülésen (elnökök Kun B. püspök és Tisza K. főgondnok) a közalapi tőkés-segélyezés módozatjait állapították meg. A részletes vita legfontosabb részét azon kérdés képezte, hogy vájjon a közalap és a Jordán-alapítvány tőkéjéből is csak 4O°/0

fordíttassék tőkesegélyezésre avagy a törvenyes levvonások és a regie levonása után fenmaradó összes jövedelmek. Kovács A. azt bizonyítja, ho£v a mult évi határozat nem tesz különbséget az O./ # o évi járandóság és a meglevő tőke kamatja között, és mindenikből egyformán 40 percentet ajánl, míg ha most elhatárznók, hogy a tőke fenmaradó jövedelmét egészen kiosztjuk 32 évre, ezáltal minden esetre a tavalyi határozattól eltérő uj és az eredeti terven jóval túlmenő lépést tennénk, melyről még kevésbbé lehetne állíthatni, hogy a kerületek előtt lett volna és azok elfogadták volna. És ha már a kerületek egy része még a 40 percentes tőkesegély iránt is aggodalmat nyilvánított, mennyivel sérelmesebbnek kell találniok ezen uj intézkedést. Kiszámítja, hogy a 40 percent mellett jutna tőkesegélvre 16 ezer frt, egyszeri időközi segélyekre 23 ezer forint; az uj javaslat egészen megfordítja az arányt. Kéri a konventet, hogy ne lépje túl azon határt, melyet saját maga megszabott elvi javaslatában, vagy legalább ne lépje túl bár az első esztendőben. Hagyjon fenn valamit a jövő konventeknek is, hagyjon fenn némi eszközt, hogy legyen miből orvosolni azon hibákat, melyeket netalán most elkövetni fog. Ezzel szemben gr. Tisza Lajos védi a tőke egész kiosztható részének ide fordítását, miután oly sok kérelmező van, hogy a jogos igényeket másként ki nem elégíthetnék. Mellette szólnak még Szász Károly és Szász Domokos püspökök, míg Mocsári és Kovács Ödön az eredeti javaslat megtartását védik. Gr. Degenfeld sem óhajt túl menni a 40 percen-3í>