Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-27 / 17. szám

tényleges hiány konstatálható; továbbá a tőke 4396 frt 38 kr szaporulatot tüntet fel, minek folytán a pénztári eredményt kedvezőnek lehet mondani. A közös pénzalap 154,066 frt 19 kr; a főgymnasiumi pénztár bevétele 30,774 frt 6 kr; az elemi és polgári iskoláé 30,510 frt 79 kr; a nyugdíjintézet bevétele 15,383 frt 12 kr. Kiemeli továbbá a jelentés, hogy a lefolyt évben is azon szomorú tapasztalatot tették, hogy a fizető egyháztagok száma és azok járuléka ismét apadt, holott épen' megfordítva kellett volna lenni. Míg ugyanis 188-ban 1304 fizető egyháztag 6486 frttal járult az egyházfentartásához, addig 1889-ben csak 1284 egyháztag fizetett 6304 frt 50 krt. — A templomépítésre aláíratott 1887-ben 81 ezer, 1888-ban 26 ezer, 1889-ben 52 ezer (ebben a főváros (50 ezer frttal), mely összegek a régi tőkékkel és kamatokkal a templomépítési alapot 167,382 írt 35 krra növelték. A nyomtatásban, magyar és német nyelven is kiadott jelentést a közgyűlés tudomásul vette, miután elnök még a templomépítésre vonatkozólag kijelentette, hogy az ügy nem igen halad előre s hogy a templomépítés ügyét főleg az a körülmény akasztotta meg, hogy a fővárosi közgyűlés ki akarta sajátítani az egyházi területet. Az iskolákról szóló jelentésből értesülünk, hogy a dr. Wagner János-féle nagyszerű alapítvány segélyével a tanári fizetések a íolyó iskolai évtől kezdve 1600 frtra emeltettek. A mi az iskolák látogatottságát illeti, a gimnáziumot látogatták 416-án, az elemi és polgári iskolákat 816-an. A közgyűlés megadta a fölmentvényt s elfogadta az 1890. évi költségelőirányzatot; köszönetét fejezte ki a számvizsgáló bizottságok mult évi működéseért s felkérte eme tisztség további elvállalására. Végül megválasztotta a közgyűlés egyhangúlag Szelényi Gizella leányiskolái tanítónőt végleges tanítónővé. * A magyarországi protestáns egylet választmánya f. hó 20-án Szász Károly, majd Ballagi Mór helyettesített elnökök elnöklete alatt a budapesti theol. akadémia tanári gyülés-termében megtette javaslatait az egyesület formaszerű feloszlatására. Az ülésen jelen voltak a nevezetteken kívül Baksay Sándor, Farkas Józset, Fejes István, id. Kiss Áron, Kovács Albert (titkár), dr. Kovács Ödön, Peterdy Károly, Somogyi Rudolf pénztárnok. Kovács Albert titkár részletes jelentést tett az egyesület utolsó (1879-ik) évi működéséről, előadván, hogy pártolás hiányában a «Theologiai könyvtár»~t a «Tájékozás» cimű kötettel be kellett szüntetni, s hogy a Zsilinszky M. ((Vallásügyi tárgyalások)) cimű művéből a II-ik és III—ik kötetet már nem lehetett kiadni, sőt a Tájékozás Íróinak (Keresztes József, dr. Kováes Ödön, és dr. Bartók György) tisztelet-díjait sem tudta kifizetni az egyesület. Az egyesület vagyon-maradványa, mint Somogyi R. pénztárnok a pénztári könyvek alapján kimutatta, circa 1450 frt. E vagyon felhasználására nézve azon javaslatban állapodott meg a választmány, hogy mindenek előtt fizettessék ki az elhunyt Keresztes J. írói tiszteletdíja az özvegynek és árváknak 350 frttal ; a vagyon többi része adassék át a «Magyar prot. irodalmi társaság»-nak azon feltétellel, hogy azt Zsilinszky M. Vallásügyi tárgyalások cimű félbe szakadt munkájának kiadása költségeire fordítsa; végre hogy az egyesület nevére tétessék az «orsz. prot. árva egyesület»-nél egy 100 frtos alapítvány, illetőleg a korábban tett 50 forint szaz frtra egészíttesék ki. Az egyesület birtokában levő könyvek a protestáns theol. akadémiák hallgatói között ajándékba osztassanak ki. E javaslatok foganatosítása végett elhatároztatott, hogy junius 6-ra egyesületi közgyűlés hivassék össze. * Iskolai aranykönyv. Szászvárosról irja Lapunk egyik barátja ápril 19-iki kelettel : ((Iskolai elöljáróságunk ma délutáni ülésében Kúti Kocsárá gróf főgondnokunk és régi maecenásunk újra éreztette kifogyhatlan jóságát, nemzeti s egyházi kulturánk iránti szeretét. Háromezer frtot ajándékozott egy kollégiumi kórház j építésére, miután régebben már adta volt a hozzá való telket. Eddig bérelet és célszerűtlen hajlékban volt elhelyezve kollegiomunk e humánus intézete)). — A nemzeti művelődés és protestáns ügy e fejedelmi pártfogójának, Kún Kocsárd grófnak ez ujabb adománya ujabb bizonyítéka az általa megalapított szászvárosi kollégium iránti áldozatkész szeretetének ! * Felvilágosításul. «.Szöllősi Antal makói lelkész úrtól, kinek nevében Lapunk legközelebbi számában kiirt pályakérdések kitűzettek volt, azon élő szóval tett érte: sülést vettük, hogy ö a pályakérdéseket nem szövegezte, csak célját jelezte a m. prot. irodalmi társaság elé jutott ; kérő levelében. A társaságnak az ügy iránti érdeklődését és előzékenységét pedig igen köszöni, a szövegezésben ! célzata megvalósítását látja, mely nem volt egyéb, mint Szegedi Kis István 1543 — 1553-ig 10 évre terjedő mükö-i dési helyének történelmi bírálat alapján leendő biztos kimutatása, s annak feltüntetése, ha fenntartható-e az a vélelem, hogy 1543 előtt — mint ez a köztudatban szerepel — Nagy-Szombatban vagy Lippán tanárkodott volna-e Sz. Kiss István? Eletének egyéb történetére, s 1 reformátori működésének helyeire vonatkozólag az egyháztörténelmi irók között nézetelérés nem forog fenn.*) * Népiskolai tankönyvek Mehner V. kiadásában. Lapunk hirdetési rovatában Mehner kiadványaira felhívjuk olvasóink figyelmét, itt is megjegyezve, hogy a dunántúli református egyházkerület e tankönyvek közül a Gyertyánffy-Kiss-Radó olvasókönyvét, Vargyas nyelvtanát, Vargyas történetét, Vargyas természetrajzát és Bein Károly természettanát az egyházkerület népiskoláiban használandó tankönyvek közé fölvette. Mehner kiadó kívánatra bármelyik műből készséggel küld ingyenes mutatványokat s a könyvek használatba vétele esetén az ABC-hez a fali olvasó-táblákat ingyen szállítja. E derék protestáns kiadónk kiadványait melegen ajánljuk népiskolai hatóságaink figyelmébe. * Az egyetemes énekügyi bizottság megállapodásai, melyek végrehajtásához szükséges költségeket a konvent megszavazta, arról tesznek bizonyságot, hogy végre-valahára ez ügyben is komoly lépések tétettek. Az ápril 12-iki bizottsági ülés a kolozsvári (1881-ben készült) tervezet, s a tiszáninneni egyházkerület véleménye alapján majd a bizottságban folytatott beható eszmecsere folytán az énekeskönyv revíziójára nézve elhatározta : a) A dallamoknak olyan rythmisálása, a mely azokat megszokott, isteni tiszteletünk komolyságához teljesen illő alakjukból kivetkőztetné, egyáltalában meg nem engedhető : a dallamoknak mostani khoralméretei fentartandók; b) a kolozsvári munkálatban meghagyhatóknak itélt dallamok, továbbra is ilyenek gyanánt tekintendők ugyan, de jogukban áll a szöveg-készítőknek, vagy szöveg-átdolgozóknak a kihagyandók közé sorozott dallamokat is felhasználniok; c) hogy a legkedveltebb dallamok lehetőségig megmaradjanak, felhivatnak az egyes kerületek énekügyi bizottságai, hogy a vidékükön leginkább használatban levő dallamok sorozatát írassák össze s azt felülvizsgálván, véleményes jelentéssel küldjék be az egyetemes énekügyi bizottság *) A <Protestáus Szem'e* és az egyházi lapok szerkesztőit tisztelettel kérem, hogy e sorokat átvenni szíveskedjenek. Szerk.