Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-12 / 2. szám

tetőleg, részint vitatólag fogja olvasói elé hozni. Szóval igyekszik tájékozni a közönséget s öszszekötni magát és a magyar prot. egyházat a külföldi, az egyetemes protestantismussal. — Végül nem fogja elhanyagolhatni a po le mik át sem. ((Ellenfeleink — nem akarjuk mondani: ellenségeink (bátran mondhatná!) nem nyugosznak — s három század óta nem pihentetik támadó fegyvereiket a protestantismus ellen... A reformatio kivíván a szabad vizsgálódás jogát és megszilárdítván a maga állását a világban és a lelkekben : támadó fegyverét letette, de az önvédelemről nem mondhat le. .. Az önkényében megszorított hatalom azon van, hogy az elvesztett tért újra visszahódítsa. Ez a mi történetünk, különösen Magyarországon... Legújabban: alig nyerte vissza alkotmányát Magyarország, alig nyújtott új biztosítékot a protestáns egyháznák az 1868. LIII. törvénycikkben: a katholikus reactio újra eljöttnek látta az időt, hogy fejét ismét fölemelje. Támadásai azóta folytonosak, terjeszkedési kísérletei nagyobb mérvűek, mint Mária Terézia kora óta bármikor, mert önkény nem támogatván felülről, az alkotmányosság s törvényesség báránybőrébe öltözött farkasként ragadozza a juhokat (Ján. X. 12.)... Mi nem fogunk támadni, csak védeni a magunk kerítéseit... Mi senki jogát nem akarjuk sérteni; de a magunkét sem hagyjuk sértetni. Legtöbb dolgunk lesz a történet irányzatos feltüntetésére vagy épen meghamisítására célzó törekvésekkel. Mert, ki ne tudná, hogy az irányzatos történetírás soha sem volt merészebb s rendszeresebben űzött, mint napjainkban. Nekünk magyaroknak is jut belőle s kétszeresen kötelességünk annak szemébe nézni...» Őszinte szivből üdvözöljük Szász Károly püspök a urat e bátor szavakért... Valóban itt az ideje hogy a róm. kathol. papi történet-irás leálcáztassék. Itt az ideje, hogy főpásztoraink s világi őr állóink felemeljék tiltakozó szavukat mind az ellen, a mi multunk s törekvéseink jó hírnevét s jelen törekvéseinket gyanúsítani, létjógunkat múltban, jelenben, jövőben tagadni merészeli! A második cikk Balogh Ferencz debreceni theol. tanáré: cA francia prot. történelmi társulat ismertetései) (10—27.) Franciaországban a rendszeres prot. egyh. élet 1808-ban vehette kezdetét s az utóbbi 80 év alatt mintha helyre akarná pótolni 200 év alatti veszteségeit, bámulatos erőt fejt ki s halad minden téren. 1808-ban 190 gyülekezetet, 246 lelkészt számlált, ma 525 anyaegyháza, 667 fiók egyháza s 700 lelkésze, belső és külső missziója, emberbaráti intézményei s társulatai vannak. Ezek között kiváló helyet foglal el 1852 óta «a francia prot. történelmi társulat.)) Midőn III. Napoleon császár kormánya a francia ref. egyház szabadságát is szűk korlátok közé szorítá, s az állam és egyház közötti viszony kérdéseinek fejtegetése letűnt a napirendről, azon csendben, a mit a korlátlan hatalom és állami mindenhatóság szokott előidézni, jött létre a francia prot. egyháztörténelmi társulat. Read Károly miniszt. oszt. tanácsos, ifj. Coquerel Athanáz párisi h. leik. Haag Jenő, Weisz Károly történetbuvárok értekezletre hívták össze a történet-tudomány és a prot. hit barátait. 1852. juliusban aztán tiszt, elnökké választották Guizot Ferencet (az államférfit), elnökké Readot, alelnökké Weiszt, titkárrá Ilaagot. Célja a társulatnak a francia prot. egyházakat érdeklő minden ki nem adott, vagy kiadott okirat tanulmányozása, ismertetés végett fölkeresése s egybegyűjtése; feldolgozásra pályadíj tűzése. A társulat első szemléje ((Irodalmi és történeti értesítő)) 1852. jun. — jul. jelent meg. Az első nyilvános évi közgyűlés 1853. márc. 19. tartatott meg a Redemption nevű prot. templomban s ekkor már a tagok száma 1050-re emelkedett. 1859-ben megtarták az első nemzeti zsinat 300 éves fordulóját. 1865-ben újból szervezték a társulatot, s báró Schickler Nándor történetbuvárt tették elnökké. Az 1866-ki közgyűlés kijelenté, hogy a francia prot. történ, társulat egyszersmind vallásos társulat is és jogosan fordulhat az egyházakhoz segélyért, hiszen azok javára dolgozik ! Egyszersmind felhívta az egyházakat, hogy üljék meg a francia reformatio emlékét minden év november elsején. A társulat értesítője (Bulletin) is mindig nagyobb szolgálatokat tett. így midőn a ((Történelmi kérdések szemléjében)) •— egy elterjedt tudományos folyó iratban — Gandy a bertalanéji mészárlást igazolni akarta s az akkori hugonottákat «az emberi nem ellenségeinek, társadalomfelforgató barbároknak)), vallásukat pedig «minden bűnre jogosítónak» rágalmazta: a Bulletinben Schaefler Adolf colmari lelkész visszaverte a rágalmakat. A támadás a történelmi anyag feldolgozására is késztette a társulatot. 1866. dec. 15. kihirdették az első pályázatot, melyet szép siker koronázott. Ugyancsak az 1866-diki közgyűlésen Guizot indítványára elhatározták a könyvtár alapítást is. Erre egyre-másra jöttek az ajándékok. 1877-ben a könyvtár r6 ezer kötetre nőtt. Eközben következett be a nemzeti csapás: a francia-porosz háború, a belharc, a commun. A társulat bizottsága 1870. szept. 8. tartotta utolsó ülését, a háborús idők miatt egyidőre beszüntette munkálkodását, a könyvtárt, s muzeumot a Párisban maradt kollegák s főként a mindenható Isten oltalmára bízta... Es Isten meg is oltalmazta! Egy eltévedt golyó pusztán Girardet híres metszetének (mely a pusztában meglepett prot. kultuszt ábrázolja) keretét perzselte meg. Az állandó bizottság 1871. jun. 8-kán jött össze. A Guizot által kieszközölt francia ref. nemzeti zsinat 1872. jun. 22-kén rokonszenvét fejezte ki a társulat iránt, mint a mely méltó a francia ref. egyház hálájára. 1877-ben a társulat megkezdte újból bővítve kiadni a Haag nagy művét, a «La Francé Protestante»-t. A társulat kiadványaival a párisi és bécsi kiállításokon ((haladási)) érmet nyert. Labouchere Péter Antal prot. híres festő érmeit, gyűjteményeit s képeit a társulatnak hagyományozta (1873.) Majd az elnök — Schickler Nándor — 1887-ben saját házát ajándékozta örök tulajdonul a francia tört. társulatnak könyvtára befogadására. A társulat történelmi emlékünnepélyeket is rendezett; így 1883. okt. 9—10. Nimesben, a Camisard háború egyik színhelyén, majd a nantesi edictum visszavonásának 200 éves fordulójára 1885. okt. 25. stb. Párisban. A társulat gyűjtést rendezett a hős Colligny' szobrára is, melyre a Bourbon királyi ház egy sarja is adakozott (expiatio !) ... A francia prot. tört. társulat 1873. ápr. 29-ki ülésén Sayous Ede rólunk magyar protestánsokról is rokonszenvesen emlékezett meg. .. . Párisban a Szent atyák utcáján (Rue des Saints Péeres 54. sz. a.) nyitva áll a közönségnek, olvasóknak, tanulmányozóknak, hetenként négy nap, déii 1 — 5 óráig, önálló épületben, saját otthonában a francia protestantismus mindig növekedő szellemi tárháza: könyvtára, okiratok, rajzok, érmek, pecsétek és emlékdarabok gyűjteménye. ... És mi magyar protestánsok, kik kétszer annyian is vagyunk, mint a francia hugenották? .. . Késtünk 37 évet l Annál nagyobb a feladat és szentebb a kötelesség — mondja Balogh F. — a mulasztást pótolni. Hadd vezessen minket is a genfi ősi jelszó: «post tenebras íux!)> (Folyt, köv.) H, Kiss Kálmán.