Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-12 / 2. szám
ISKOLAÜGY. Tantervünk és az írásbeli dolgozatok. Protestáns gymnasiumaink tanterve, melynek tárgybeosztásbeli némely hiányaira a mult alkalommal rámutattunk, bizonyos tekintetben azt a törekvést árulja el, hogy az állami iskolák tantervén, a hol lehet, túltegyen. E törekvésből több helyes intézkedés eredt, mint pl.a magyar irodalomtörténet és a philosophiai propaedeutika két évi tanításn, melyek közül az első előbb-utóbb fölvételt fog találni az állami tantervbe is. Néhol azonban a jó igyekezet tulságokba ment, s oly intézkedéseknek lőn kútforrásává, melyek nem csak hogy célszerűtlenek, de a gyakorlatban sok részt kivihetetleneknek is bizonyultak. Ilyenek mindenek fölött a tantervnek az Írásbeli dolgozatokra vonatkozó intézkedései. Ez intézkedéseket végig nézve, mindenek előtt szembe tűnik itt az, hogy tantervünk különös előszeretettel kultiváltatja az u. n. iskolai dolgozatot, olyan dolgozatot t. i., melyet a tanulók a leckeórákon, iskolában készítenek. Az állami tanterv szerint iskolai dolgozat az egyes tárgyakból a tanításnak csak kezdő fokán alkalmazandó, pl. a magyarból az i. és 2. osztályban, a latinból az alsó nég}' osztályban s a németből a 3—4. osztályokban. Nálunk a tanterv az iskolai dolgozat készíttetését sokkal tovább terjeszti, pl. a németből egész a 6-ik osztályig, a többi tárgyakból pedig fel egész a 8-ik osztályig, akként, hogy latinból a négy alsó osztályban csak iskolai, a négy felsőben felváltva iskolai és házi, a görögből mind a négy osztályban, a magyarból pedig mind a nyolc osztályban ((felváltva iskolai vagy házi dolgozat)) készítendő. Az, hogy a tanítás alsó fokain a dolgozatok az iskolában, közvetetlen tanári felügyelet alatt készüljenek, természetes; de némely tárgyakból s így különösen a magyarból a felsőbb osztályokban egyáltalán nincs értelme az iskolai dolgozat íratásának. Az idő, melyet az iskolai dolgozatra fordíthatni 3 /4 óra; ennek legalább is egy harmada eltelik avval, hogy a tanár a themát feladja, az anyagot nagyjából megbeszéli, a dispositiora vonatkozólag utasításokat ad s meggyődést szerez magának arról, hogy az osztály helyesen fogta-e fel a feladatot; az Írószerek előkészítése szintén lefoglal némi időt, úgy hogy a tanulónak a feladat kidolgozására legtöbb esetben fél óra ideje ha marad. A tanterv pedig elrendeli, hogy a dolgozat az 5—ik osztálytól kezdve «az önállóságnak bizonyos mértékét igénybe véve» készüljön. Az iskolai dolgozatra nézve, a hol a feladaton való gondolkodásra, vázlat készítésre, s tervezgetésre semmi idő nincs, ez egyszerűen physikai lehetetlenség. S ahhoz, hogy valamely themát, habár a hozzávaló anyag egy részét s a disposítiot készen kapja, csak türhetőleg is kidolgozhasson a tanuló, sőt nem a tanuló, hanem bárki is, nem csupán kellő physikai idő szükséges, hanem még egyéb is. Kell hozzá hangulat és kedv. Nem minden időpont egyformán alkalmas arra, hogy az ember gondolatait papirosra .tegye, még pedig úgy, hogy abban «az önállóságnak bizonyos mértéke» is érvényesüljön. Ha arra kényszerítjük a tanulót, hogy bármely időben, a mikor «muszáj», nekiüljön és írjon, szelleme fejlődésében evvel sokkal több kárt teszünk, mint hasznot. A haszon annyiból áll, hogy képes lesz a tanuló arra, hogy egy pár lapot hamarjában bármikor és bármiféle tárgyról tele firkantson ; de ezzel végkép elszokik az alapos és beható gondolkozástól, tárgyának lelkiismeretes és telhetőleg mély átértésétől, s a helyett rákap a tárgyon való felszínes, léha elsikamlásra; a kedv és kellő hangulat nélkül való dolgoztatás következtében pedig a lelketlen, napszámos munkára. Az egyes tantárgyakból tantervünk szerint elrendelt dolgozatok száma szintén azon törekvés felől taunskodik, hogy tantervünk lehetőleg felülmúlja az állami tantervet. Kitűnik ez, ha a kétféle tantervet az Írásbeli dolgozatok mennyiségének tekintetéből összehasonlítjuk. A magyarból tantervünk hetenkénti dolgozatot kíván a négy alsó osztályban ; az állami tanterv szerint itt két hetenként adandó dolgozat. Az 5. és 6. osztályban tantervünk két hetenként, a 7. és 8. három hetenként készíttet dolgozatot. Az állami tanterv szerint az 5—8. osztályban havonként egy dolgozat készítendő. Latinból tantervünk az alsó hat osztályban hetenként, a felső két osztályban két hetenként adat dolgozatot. Az állami tanterv szerint csak az 1—4. osztályban kell hetenkénti dolgozat, az 5 — 8. osztályban két hetenként. Görögből nálunk hetekénti dolgozat van elrendelve mind a négv osztályban. Az államnál az 5. osztályban csak a tanítás elején van hetenkénti dolgozat, később ez osztályban, valamint a 6-ikban két hetenként; a 7-ik és 8. osztályokban a görög dolgozat száma nincs megszabva az állami tantervben, tehát legföllebb csak a 6-ik osztálybeli szám (két hetenként) lehet itt is a mértékadó. Németből nálunk kétannyinál is több a dolgozatok száma, mint az állami iskolákban. Nálunk ugyanis a 6-ik osztályig hetenkénti dolgozat van elrendelve, s a 7—8. osztályokban két hetenkénti. Az állami tanterv szerint két hetenkénti dolgozat van a 3. és 4. osztályokban, a többiekben havonkénti. Hogy mennyire van végrehajtva tantervünknek a dolgozatkészíttetésre vonatkozó része az egyes protestáns iskolákban, nem tudom, nem is akarom fürkészni, tény azonban, hogy a tanterv ez intézkedéseinek némely részét egyáltalában nem lehet végre hajtani. Nézzük pl. a 4-ik osztály magyar nyelvi dolgozatait. Erre nézve tantervünk a következő rendelkezést tartalmazza : ((Hetenként felváltva egy iskolai vagy házi dolgozat, mely már a III. osztályra szabottakon felül leirások, elbeszélések és elmélkedés-félék Írására is kitel jed, mindig az olvasmány vagy tanulmány alapján előleges magyarázat után. A költői és prózai irály különbségének felismerése és mintegy szemléltetése végett költeményeknek prózára való átalakítása.)) Tehát ((hetenként felváltva egy iskolai vagy házi dolgozat.)) Eeltehető, hogy a tanár a nehezebb themákat adja fel házi dolgozatokul, pl. azokat, miket a tanterv »elmélkedés-félékneko nevez. Ezeknek előkészítése, mit a tanterv is elrendel (((előleges magyarázat után»), ! de a mit a dolog természeténél fogva sem lehet elmulasztani soha, legalább is a leckeóra felét elfoglalja. Az iskolai dolgozat pedig, nincs rá eset, hogy az egész órát be ne töltené! E szerint a dolgozat készíttetés az egyik héten egy, a másik héten ] /2 órát lefoglal. Hátra van azonban még a kijavítás. A dolgozatok kijavítása, azaz a tanár által otthon a füzetek átnézésekor ezekben talált és megjegyzett hibák megbeszélése, már kissé népesebb osztályokban is, csak a legnagyobb erőfeszítéssel végezhető el egy óra alatt, kivált ha, a mi nem ritka eset, még- nyelvtani és helyesírási hibákkal is kell küzdeni. Tehát egy házi és iskolai dolgozat teljes befejezése a két hét 6 órájából elfoglal összesen 3'/4 órát. Az olvasmányra s a tananyag elvégzésére marad hetenként 1 % óra !
