Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-23 / 12. szám

görög nyelvet tanulni, akkor köteles a 4 felső osztályon keresztül összesen 16 órában azt a másik tárgyat tanulni. Hogy azokra, kik nem szándékoznak görög nyelvet tanulni, micsoda tantárgy legyen kötelező, még nincsenek teljesen megállapodva a minisztériumban. E hírek szerint három felfogás küzd egymással. 1. A görögöt helyettesítő alternatív tárgy legyen ábrázoló mértan és szabadkézi rajz. 2. Francia nyelv. 3. E 16 órából 8 azaz osztályonként 2 óra fordíttassék latin olvasmányokra, 2 magyar irodalmi olvasmányokra, különös tekintettel a a görög irodalom remekműveinek magyar nyelven való olvasására.» — Furcsa kis tervezet, mely egy 14 éves gyermeket a pálya-, illetőleg tárgy-választás nehéz alternatívája elé állít, hogy eldöntse a szegény nebuló, kell-e neki görög vagy nem?... * A gyülekezetek köréből. A nagybecskereki ref. templom építését a f. évre beszüntette az egyház, miután a gyűjtött 15 ezer forintot az 1889-ik évben be építvén, még 7000 írtra volna szükség a szép templom teljes befejezéséhez. Enynyi adósság örökre agyon nyomná az egyházat. Folytatják-e az építkezést vagy nem attól függ, mit eredményez, ez évben újra nagyobb erővel megindítandó gyűjtés ? * Orgona vásárlók figyelmébe ajánljuk az alábbi sorokat. Alólirott bátor vagyok a Nagytiszteletű papság kegyuraságok, kántor és tanító urak becses figyelmét felhívni, az országos kiállítási iparcsarnokban, jelenleg Kereskedelmi Muzeumban felállított, egy 6 szóló- és 4 mellékváltozatos, előljátszó, pedálos, ezenkívül egy 8 szóló- és 4 mellék-változatos szintén előljátszó pedálos, teljesen új és igen kellemes hangú, diszes kiállítású, a legtökéletesebb és könynyen kezelhető szerkezettel, száraz finom szolid anyagból készült orgonáimra, melyeket bármikor meg lehet nézni és kellemes hangjukat meghallgatni. Ezen orgonák jutányos áron eladók és azonnal felállíthátók. Bővebb felvilágosítással szolgál Budapest, VII. kerület Szondy-utca 36. szám. Országit Sándor, cs. és királyi udvari orgonakészítő. * A protestántismus ultramontán világításban. Az esztergomi «Magyar Sion» jelen folyamának februári füzete Steinhauser Anselm «A protestántismus és következményei)) cimű magyarított, művének ismertetésében következőleg értelmezi a protestantismust: A protestántismus tagadása a tekintélynek, mindenki saját belátása szerint hihet, mindenki önmagának pápája. Hogy a bibliából mindenki azt fogadja el, a mi neki tetszik, minden mást pedig elmellőz : az egyenetlenségre, hitetlenségre vezet. A protestántismus történetellenes, és az ő conservativismusa, e prot. képtelenség, csak hamisítás : elveti a keresztyénység történelmi elemét, a hagyományt, s kizárólag a bibliára támaszkodik. A protestántismus tiltakozás a ker. egyház lényege ellen, egv romboló, keresztyén ellenes eszme. A protestántismus az embert magára utalva, egyenesen felhívja, hogy az isteni tekintélyt elvesse és saját egyéni tekintélyére hagyatkozzék.)) Természetes, hogy a protestántismus hithősei sem kerülik ki figyelmét: «Luther egy túlzó vallási rajongó, túlcsapongó gondolkozás- és életmóddal, kétségtelenül beteg testi szervezettel (hisz állítólag öngyilkos volt!) Nyelve mocskos, nyerseség és cynismus tekintetében jóformán páratlanul áll a történelemben. Átengedvén magát a szenvedély hatalmának, egyik tévedésből a másikba esett.» Ennél nagyobb badarságokra már csak Lepsényi képes ! Végül «a protestantismussal mint szülő és gyermek viszonyban áll a liberalismus, a szabad kőművesség és a modern tudomány)), a mire igazán büszkék is lehetünk. Más helyütt azt mondja : az egyház alapító istenségéből következik az egyházfőnek csalatkozhatlanságaw tán bűntelensége ? mivel e dogma szentesítése van még hátra, s akkor a modern katholicizmus tanépülete készen áll ! Félek tőle, hogy akkor egészen elkészült, fejlődésképtelenné vált! Hettinger nekrológjánál végül azt mondja, hogy e tudósnak «Apologie des Christentums)) cimű művéből a lipcsei Luthardt ismeretes «apologetikaÍ előadásait)) részint szórói-szóra, részint kivonatolva kiírta. Luthardt tehát plagiátorl ím ez a Janssen-féle pápista módszernek positív eredménye. Gyümölcseikről ismeritek meg őket mondja az irás! Sz. M. * Akadémiai egyesület Eperjesen. A folyó tanévben dr. Horváth Ödön jogakadémiai dékán-tanár elnöklete alatt a collegiumi jog- és theol. hallgatókból akadémiai egyesület alakult, mely máris fényes tanújelét adta dicséretes buzgalmának és munkásságának. így* december 18-án alaptőkéjének gyarapítására igen sikerült hangversenyt adott, mely első ilynemű föllépése volt az egyesült akadémiai ifjúságnak. Kebelében egy dalzene- és olvasó-kör áll fönn, mely utóbbi reményen felüli látogatottságnak örvend, s az akadémiai tanári kar néhány tagja részéről is igen szép támogatásban részesül. Legközelebbi közgyűlésén néhány akadémiai tanár hozzájárulásával pályakérdéseket is tűzött ki, mely kicsiny kezdet eddigelé itt Eperjesen ismeretlen valami volt. A kitűzött pályakérdések a következők: Az egyesület részéről ((Kívántatik I. Lipót korának jogtörténeti szempontból való jellemzése,)) jutalma 10 frt, s ugyancsak az egyesület részéről «A Magyar Prot. Irod. Társaság jogosultsága és szükségessége elvi és történeti szempontból)) ; jutalma hasonlóan 10 frt. Dr. Horváth Ödön 15 frtnyi pályadíjat tűzött ki: ((Fejtessenek ki alkotmányunk biztosítékai)), Dr. Bartha Béla ugyancsak 15 forintot ((Fejtessék ki tudományos rendszerességgel a pénz fogalma, adja s jellemezze a pályázó a jó pénzrendszer kellékeit, különös tekintettel a valuta kérdésre)) s végül Dr. Szlávik Mátyás egy 20 francos aranyat «A theol. tudomány rendszer encyklopádiai alapon» cimű tételre. A kis akadémiai mustármagnak a német bursok jelszavával azt kívánjuk: vívat, floreat, crescat ! — (sz.) * A dunántuli lelkészminősítési szabályzat mizériái következő jellemző szavakkal vannak festve egyik oda való laptársunk (D. P. K.) hasábjain. «A zsinati szellemen még túl ment kerületünk a lelkész választási szabályrendelet megalkotásában. Elkerülte a többi kerületeket minta-absolutismusra hajló alkotásával. Az első osztályú egyházakba való bejutásra legelső kellékül a hosszú szolgálati kort vette fel a rendes lelkészeknél, de a segéd lelkészeket kizárta onnan. Rokkantak menházává alakította az első oszt. egyházakat. Pedig ez az intézkedése nagyon káros befolyású az ehő oszt. egyházakra ép úgy, mint a negyed osztályú egyházakra. Az első osztályú egyházak nem győznek koporsóra, a negyed osztályú egyházak meg nem győznek kandidacionalis fuvar és napidíjakra keresni. A negyed osztályú pap készül elsőbe, az első osztályú pap készül bár nem örömest az örökéletbe, s az egyházi ügyek maradnak. A párpénz behajtatlan, a templom roskadoz, a papi lak düledezett, a parochián egy gyümölcs fát nem ültet senki, nemugy mint az ősök, a kerítések elpusztúlnak. íme mindezek a dicső szabályrendelet áldott következményei (?) És mi nagy örömöt is találnak az ősz pátriárkák abban a jó egyházban ? Bizony már nagyon keveset. S megtudnak-e felelni a nagy egyházakban rájuk váró alkotásoknak? Hiszen ezer és egy igazság az, hogy a reform, egyházakban az alkotások akkor történnek, mikor a lelkész még uj szita és szegen függ,