Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

eszközöknek minden öntudatosságot nélkülöző válogatatlanságát. Reméljük, hogy a nagykárolyi értekezleten helyesebb irány, céltudatosabb s az eszközöket komoly lelkiismeretességgel megválogató vezetés jut felszínre, mely végleg szakítva a demagóg handa-bandával, nemcsak merészen, de egyúttal bölcsen is viszi tovább a papság anyagi helyzete javítása érdekében kibontott zászlót. Vederemo !... : A n.-enyedi theol. akadémia tanárkara a tekintetes Kókai Lajos könyvkiadó úr által jelesebb theol. ifjak számára hozzá küldött művek felől, egy korábbi határozatához képest, miről annak idején a kegyes adományozót is értesíté, következőleg intézkedett: A 10 darab munkából i — i példánnyal a számra népesebb 4-dik és 2-dik tanfolyam hallgatói közül azon 3—3 ifjat jutalmazta meg, kik a félévi kollokviumok alkalmával a) a keresztyén erkölcstanból, b) a vallásbölcsészetből a legtöbb eredményt mutatták fel, névszerint Sarkadi Titusz, Jancsó Sándor, Nagy Károly 4-ed éves és Biró András, Szabó Károly, Tothfalusi József 2-od éves ifjakat: 1 — 1 példányt a 3-ik és i-ső évi tanfolyam azon 2 — 2 hallgatójának adott, kik a) az új-szövetségi exegesisből, b) az egyháztörténelemből a legjobban kollokváltak, névszerint Ignácz László, Molnár Lőrincz 3-ad éves Gönczi Sámuel, Kállai István i-ső éves ifjaknak. A könyvek kiosztása a theol. ifjúság 1890. febr. 15-én tartott önképzőköri gyűlésén, a tanárkar jelenlétében, Hegedűs János dékán által történt, egy az adományozó nemes intencióival foglalkozó rövid buzdító beszéd kíséretében. * Püspökválasztási mozgalmak a dunáninneni egyházkerületben. A «Mosonymegyei Lapok» - ban olvassuk : «Geduly püspök halála folytán egy igen erős agitátio az ág. ev. egyház-egyetem dunáninneni kerületének új beosztására tör. Miután a kerület nyolc esperességéből öt (Nyitra, Árva, Trencsén, Liptó, Turóc) pánszláv befolyás alatt áll s a három első esperesség (Pozsony város, Mosony- és Pozsonymegye) hazafias elemeit túlsúlyával agyonnyomja, az a cél, hogy a nyitrai esperesség nagy területének ketté osztása által azon terület hazafias elemei a nyitravölgyi esperességben egyesítessenek; továbbá a turóci esperesség elcseréltessék a bányai kerület barsi esperességével. Ekkor aztán az árvái, liptói, trencséni és a nyugat-nyitrai négy esperesség ellenében a pozsonyvárosi, mosonyi, pozsonymegyei, nyitravölgyi és barsi öt hazafias esperesség fog felülkerekedni. (A kerületek célszerűbb beosztása kívánatos, sőt szükséges. Sze/k.J így állván a helyzet, mi mosonyiak örömmel látjuk ama ügygyei kapcsolatos másik mozgalmat is, amely a superintendensi székre a pozonymegyei születésű, Pozsonvba házasodott Schleifer lévai lelkész meg-M t # * t valasztasara irányul; mert meg vagyunk győződve, hogy amit Pozsonymegye, Pozsony város és Barsmegye három esperessége a magyar túlsúly érvényesülése érdekéből célra alkalmasul kezdeményez, azt a nyitravölgyi hazafiak époly kevéssé fogjak esetleges személyi kérdéssekké zsugorodni hagyni, mint a hazafiasság próbájában mindenkor kivált mosonyi esperessé 2. Miután Schleifer 1 barsi esperességi jegyző kiváló tulajdonai és három esperseségre ágazó összeköttetési a helyes irányú megoldásra biztos kilátással kecsegtetnek, jelöltségét szívesen látjuk és üdvözöljük.)) (Ezt már nem helyeseljük. Kár a hazafias pártot a püspök választásnál megosztani. A pozsonyiak már jelöltek, mire való egy újabb jelölt, felléptetésével a hazafias párt erejét gyengíteni?! Szerk.) * Borús emlékek a múltból. TJialy Kálmán, a kuruc-világ fáradhatlan búvára most közli, a ((Századokban)) azt a francia okmányt, melyről a Konstantinápolyban járt akadémiai bizottság hazaérkezése után oly nagy sajnálattal értesült a magyar protestáns világ, mert az kétségtelenné teszi, hogy Thököly Imre 1703. május 13-án, pár évvel halála előtt megtagadta evangelica vallását s áttért a r. kath. hitre. Az okmány, melyet törökországi útjában a St.-Benoit levéltárában talált meg Thaly, egy 1704-ben kelt s ugyanez évi másolatban fenmaradt francia nyelvű diplomáciái emlékirat, ily címmel : (cMémoire au sujet de la conversion du Prince Tékély.» Ez okmányból világosan kitűnik, hogy Thököly ez évben több jezsuita atya és Ferriol marquis törökországi francia nagykövet előtt katholizált s a titokban tartott aktusról ünnepélyes tanúsítványt irt alá saját kezével s pecsételt meg saját pecsétével. Tette pedig ezt azért, mert megígérték neki, hogy Ázsiából Franciavagy Olaszországba költözhetik s ott rangjának megfelelő évdijban részesítik. Igaz, hogy a jezsuiták megcsalták Thökölyt, az évdijból s a költözésből nem lett semmi s ő halálakor meghagyta végrendeletileg, hogy hamvait hazaszállitván Magyarországba vagy Erdélybe (hol akkor ép feltündökölt II. Rákóczy Ferenc csillaga) s valamelyik kulcsos város lutheránus templomában temessék el; igaz az is, hogy Thököly mint evangelikus halt meg s protestáns szertartás szerint temették el az izmidi örmény temetőben; de ez nem változtat a tényen, hogy a akuruc király» vallását árucikként volt kész eladni, mi által jellemének ideális vonása oda van. Thaly is mély szomorsúágát fejezi ki, hogy épen neki kellett napfényre hozni a terhelő Emlékiratot, de úgymond : „Barátunk Rákóczy, barátunk Thököly: de legnagyobb barátunk — az igazság/" Mégis azonban a kuruckirály védelmére fel kell hozni az időpontot is, mikor Thököly áttért s erről Thaly ezt írja: «Az áttérési nyilatkozat kelt : IJOJ. május 18. A legkétségbeejtőbb korszak reá nézve! A hazából a karlócai békekötés által évek óta kirekesztve; a török portától Ázsiába internálva ; híveinek legnagyobb részétől elhagyatva; szűk vagyoni viszonyok között, nem ritkán még anyagi szükséget is szenvedve, maga és hitvestársa családi ékszereinek zálogbatevéséből tengette életét. Lelkét búbánat, roskadozó testét súlyos kór gyötörte (Thököly gyógyíthatlan mellbetegségének már akkor előhaladott stádiumában szenvedett). S épen ekkor, a reverzális aláírás előtt pár hónappal, veszté el örökre szenvedéseinek mindvégig hű társát, védangyalát, dicső nejét, Zrínyi Ilonát. Csoda-e, ha kérdezzük, ha az ennyi csapástói sújtott, tört testű és tört lelkű ember, az őt más keresztyén országban csendes, nyugodt, kellemes élettel biztató jezsuiták szépen csengő szavaira egy gyenge pillanatban ráhajolt, szabadulni vágyván e pokolból, gyötrelmei helyéről minden áron ?!» * A vasárnapi munkaszünet törvényhozási rendezése. Az idei költségvetési tárgyalás folyamán a kereskedelmi miniszter Ígéretet tett, hogy a vasárnapi munkaszünet rendezésére törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé. Az erélyes és gyorskezű kereskedelmi miniszter már megküldte a kereskedelmi és iparkaniaráknak, valamint az érdekelt szakegyesületeknek azt a két tervezetet, melyeknek célja egyfelől a vasárnapi munkaszünetelésnek kötelezővé tétele, másfelől azon ipari munkaágaknak meghatározása, melyekre a munkaszünet vagy épen nem vagy csak részben terjed ki. A tervezet a vasárnapi munkaszünetet, reggeli legalább hat órától egy 24 óráig általános szabályul mondja ki, de már a törvény szövegében is kiveszi a szünet alól azt a munkát, a mely az üzlet tisztán és jókarban tartására vonatkozik. A tilalom ellen vétőket tíz frttól 300-ig terjed-