Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-06 / 40. szám

jesen felmutattassék, elfogadtatott, annak valósítására az intézkedések megtétettek. Meg kell emlékeznem főtiszt, püspök úrnak egy szép ajándékáról, melyről a íölebb közlött indítványok tárgyalása után értesült a közgyűlés. Ugyanis főt. Pap Gábor püspök úr, nagyértékű, mintegy 300 uarab kisebb-nagyobb, régi magyar, arany és ezüst érmeket és pénzdarabokat tartalmazó "gyűjteményét, melyben az Árpádkor csaknem egészen képviselve van, a pápai főiskola muzeumának ajándékozta. Lelkesen megéljenezvén a közgyűlés tagjai a főt. püspök urat, s köszönetüket fejezvén ki a szép és értékes adományért: annak leltár szerint való átvételével Tóth Dániel, főisk. könyvtárnok és a főisk. közigazgató urat bizta meg. A gyűlés további folyamán, 23—24-én, ezen lap 39-ik számában Sz. által megemlítetteken kívül következő közérdekű tárgyak intéztettek el: 1. Az öt egyházkerület püspökei által készített egyházosztályozási és lelkészminősítési szabályjavaslat egész terjedelmében elfogadtatott, nem ugyan az egyházkerületen történt tárgyalás s a gyűlési tagok hozzájárulása utján, hanem egyedül azon az alapon, hogy a megkérdezett egyházmegyék közül öt, tehát azok többsége, az egész terjedelemben elfogadás mellett szavazott. Jóllehet az egyházi törvények 188-ik §-a értelmében, az egyházosztályozás és lelkészminősítés iránti eljárás megállapításánál az egyházmegyék meghallgatandók; de — nézetem szerint — ez nem azt teszi, mintha e tekintetben s ezen intézkedés által az egyházkerület, az egyházi törvények 53. §-ában megállapított azon jog- és hatáskörében, miszerint tanácskozik és intézkedik az egész egyházkerület illető minden egyházi és iskolai közigazgatási ügyekben, korlátolható volna; s ez csak azon esetben volna lehetséges, ha a törvény az egyházmegyéknek nem meghallgatásáról, hanem szavazatáról szollá na. E tárgy mindenesetre tüzetes megvitatást igényel. 2. A családkönyvek vezetésére vonatkozólag, egyházkerületünk azon .'előbbi álláspontján, hogy a családkönyvek vezetése ajánlandó ugyan, de nem kötelező, továbbra is megmarad. 3. A váci siketnémák intézeténél tanítást végzett V. K. váci reform, lelkész részére a konvent által megszavazott 200 frtból, a kerületre eső quótát az egyházkerület közpénztára készséggel viselendi. 4. A közalap kölcsönök szabályzatának megújított tervezetét, ha azon változtatás nem eszközölhető, kivihetetlensége miatt, egyházkerületünk nem pártolja. 5. A felekezeti gymnasiumi tanárok részére az állami tanárokkal közös, a népiskolatanítókéval rokon berendezésű, állami nyugdíjintézet felállítását tárgyazó leiratát illetőleg, kinyilatkoztatja az egyházkerület, hogy ahhoz elvben hozzájárul ugyan; de végleges elfogadását, csak a tervezet egész terjedelmében leendő megtekinthetése utáni időre halasztja. 6. Az egyházkerületi gyűlés tanácskozási és ügyrendje, egy újabb szabályzattal megállapíttatott. 7. Belső-Somogyból indítvány tétetett az iránt, hogy egyházkerületünk kebeléből megindulandó, egyházi és iskolai szaklap adassék ki; az indítvány elvben elfogadtatván : a kivitel módozataira nézve Németh István, Révész Kálmán és Barakonyi Kristóf urakból álló, javaslatot tenni hivatott bizottság küldetett ki ; a mely bizottság beterjesztvén azon javaslatát, miszerint: mondja ki a gyűlés, hogy az egyházkerület szükségesnek látja egy kebelében, Pápán szerkesztendő és kiadandó egyházi és iskolai, hivatalos lapnak kiadását, mely 1890-ik évi január i-től kezdve, hetenként legalább egy íven, a főiskolai nyomdában kiállítva jelenjék meg ; a lap leendő szerkesztőit a kerületi gyűlés kérje föl; a nyomatási és expeditionalis költségeket a kerület viselje; a kiadási költségek fedezésén túl megmaradó jövödelemből, külföldi egyházi és iskolai szaklapok legyenek járatandók a szerkesztőség használatára, használat után e lapok a főiskolai könyvtár tulajdonába menvén át; hivatalos hirdetések e lapban legyenek közlendők ; a szerkesztőség tagjai anyagi jutalmat csak a jövedelem feleslegéből nyerhetnek; a lap járatása senkire sem kötelező. Érdekes vita indult meg a kérdés fölött. Antal Gábor a propositióval szemben ellenindítványt ad be, mely szerint nem szavazza meg egy ily hivatalos lap kiadását. Ő ugyanis egy ily lap megindítását nagy részben üzleti dolognak tartja, melynek vezetését azokra tartozónak véli, a kik ily lapot megindítanak s nyereség és veszteség egyiránt saját számlájukra esik. Legfölebb erkölcsi támogatást kíván biztosítani ; az anyagiakban csak annyit, hogy a hivatalos hirdetések ebben a lapban legyenek megjelenendők. Különösen kikel az ellen, hogy járatása kötelező legyen. Körmendi Sándor jó részben egyetért Antal Gáborral ; egy ily lap kiadását ő is üzleti vállalatnak tartja nagy részben, melyben kell, hogy a meginditók tninélinkább legyenek anyagilag is érdekelve, mert így, ezen oldalról is, mintegy kényszerítve lesznek minél jobb lapot adni. A szerkesztőnek a kerület által kinevezését — könnyen belátható okokból — egyátalában nem óhajtja, sőt ellenzi s ebbe csak azon egy esetben egyeznék bele, ha a kiadandó lapban elvi fejtegetések nem, hanem egyedül csak hivatalos közlemények foglalnának helyet, s ez utóbbi esetben nem bánná ugyan azt sem, ha annak, mint e a hivatalos közlemények organumának, kötelező járatása kimondatnék; de ha ezeken fölül egyebet is foglalna magában a lap: akkor semmiesetre sem tartaná helyesnek a járatás kötelezettségét. Ha a lap járatása kötelező nem lesz: helyesli, hogy megindúljon az; mert kell, hogy kerületünknek is legyen egy jól szerkesztett, főiskolánk érdekeit szivén viselő lapja. Segély nélkül azonban nem hiszi, hogy egy kellő színvonalon álló lap fenntarthassa magát; ám ezt a segélyt nem az egyházkerület által kívánja adatni, hanem — például — egy aláiratkozás utján alakuló consortium által; de ha mégis az szavaztatnék meg, hogy az anyagi részt a kerület vállalja magára : ez csak meghatározott időre, például egy évre tenné. Csonka Ferenc. Üdvösnek tartja, hogy a hol főiskolája van a kerületnek, ott legyen egyházi és iskolai lapja is; de járatása ne legyen kötelező se lelkészre, se egyházakra. Subventiót ajánl. Révész Kálmán. Antal G. alaposan félreértette a bizottsági javaslatot, a mennyiben ebben az, hogy a megindítandó lap járatása kötelező lenne, kimondva nincs; sőt ellenkezője van kimondva. O is elismeri, hogy egy ily lap megindítása részben üzleti dolog; ámde azt is ki kell mondania egész őszintén, hogyha a lőtiszt. egyházkerület lapot akar: ez csak úgy lesz lehetséges, ha kiadásának anyagi gondját magára vállalja. Antal G. A szerkesztő kinevezése neki egyátalában nem tetszik ; ezt ellenzi; ahhoz azonban most már hozzájárul, hogy egy Pápán megindítandó lapnak az erkölcsi támogatás mellett, az anyagi pártolásra is kilátás nyujtassék. Beöthy Zsigmond. Osztozik Antal G. aggályaiban; ő is üzleti vállalatot lát eg}^ ily lap megindításában, melyhez a kerületnek, mint ilyennek, semmi köze, de külön-