Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-06 / 1. szám

és foganatos prédikálása a szószéken nem könnyű feladat. Korunk nem az eszményekért való lelkesülés kora, még kevésbé mondható vallásos korszaknak, melyben a vallás teremtő geniusa rajongó lelkesedésre szokta ragadni a hevülő lelkeket; ellenkezőleg kételyekkel szaturált, föl­diekre irányzott és sok tekintetben fásult szelleme a mint általában nem kedvez sem az erős gondol­kozásnak, sem a tiszta jellemképződésnek, úgy közelebbről a vallás-erkölcsi célok iránt is hiányzik közvetlen érdeklődése, meleg szeretete, erőteljes fogékonysága. Az evangelium mai magyarázója és hirdetője Nehemiási munkára van utalva, melyben egyik kezével az idegen szellem áramlata ellen védekezik, s csak a másik­kal építheti a szellemi Jeruzsálem falait. Krisz­tusi lélekre van most szükség az evangelium szolgáinál, mely rendületlen hittel, törhetlen meggyőződéssel és tántoríthatlan hűséggel tud­jon megállani az Ur oltára körül. Régi és örökös teendőinkben a Krisztus szerint buzgóknak továbbra is buzgalmat, a lel­keseknek erősített lelket, a gyengülőknek erősítő, a csüggedőknek kitartó lelket adjon a legfőbb Lélek ez új esztendőben ! Mert lélekre van szüksége a jelenkori egyháznak ; lélekre mely az evangeliumi örök igazságok hirdetésében olthatatlan buzgósággal forgolódjék; lélekre, mely edzett erővel ellen­állani tudjon az elvilágiasult korszellem fojtó nyomásának; lélekre, mely meleg szívvel, tiszta elmével és erős akarattal tudjon hevülni, eszmélni és tenni a keresztyénség nagy céljaiért. Nehéz, válságos időket élünk. Erkölcsi válság szélére jutott a jelenkori társadalom. A korszel­lem erős anyagias áramlata veszedelemmel fenyegeti társadalmunk vallás-erkölcsi és többi ideális tartalmát. Hitközöny és hiternyedtség, vallástalan érzés, gondolkozás, sőt cselekvés ütötte fel tanyáját a lelkekben, és önzés, érdeklesés, élvhajhászat, nagyzás, lelkiismeret­lenség, felfuvalkodottság és hűtlenség vesz erőt nemcsak egyeseken, hanem itt-ott az intézmé­nyeken is. Rossz sajtó, ledér színház, erkölcs­telen művészet, bomlott családi élet már nem ritkaság napjainkban s a nevelés-tanításban hamis szellem, a tudományokban materialisztikus és atheisztikus irányzatok, a jogfogalmakban erköl­csi zavarok, a politikában erős corruptio s a magánéletben demorálizáló tendenciák észlel­hetők. Ily körülmények között a keresztyén hivatás, melyet mindnyájan vettünk, kik Krisz­tus nevéről neveztetünk, erős és következe­tes ellenállást követel minden pozíción, de különösen fokozott és tervszerű tevékenységet parancsol a lelki szolgálat terén, melynek a keresztyén vallás-erkölcsi élet ápolása és fejlesz­tése képezi különleges feladatát. A lelki szolgá­latnak korunkban kettőzött gondossággal kell követni a jelszót : «Tu ne cede malis, sed contra audentior ito.» Nem simulás, nem megalkuvás, még kevésbé tétlen szemlélés, hanem öntuda­tos ellenállás és férfias küzdelem «a romlott i világgal,)) nyílt harc a ((meglazult erkölcsi köz­; szellemmel)) : ennek kell vezérelni a jelenkori evangeliumi keresztyénséget. Instaurare omnia in J. Christo: nekem is ez az újévi kívánságom keresztyén szolgatársaimhoz! Magában az egyházban, a krisztusi szellem e látható organizmusában, mely ama szellem ! követelése szerint folytonos tökéletesedésre van utalva : az aktualis kérdéseknek egész légiója vár megfejtésre, melyek némelyike már régóta sző­nyegen forog, másika sürgős napi rendre tűzést követel. Irodalmi társaság, lelkészi gyám- és nyugdíj-intézet, domesztikai kölcsönzés és segé­lyezés, családkönyvek ügye, vallástanítás kérdése, énekügy rendezése, nőnevelés-ügy reformja, lel­készi értekezletek szabályozása: mind oly részlet kérdései a hazai református, sőt általában a : protestáns egyháznak, melyek megoldása a közel jövő sürgős teendőjét képezi. S habár e kérdé­sek legtöbbjében immár több rendbeli eszme­csere folyt, sőt egyházhatósági előmunkálatok és javaslatok is vannak tárgyalásra kitűzve egyik-másik fórum zöld asztalán : azért még mindenikéhez férhet egy-két felvilágosító szó, megmagyarázó fejtegetés, kiegészítő pótlás, eshe­tőleg javító módosítás. A ((Protestáns Lap» a nevezett s ezekhez hasonló kérdések bármelyi­; kéhez készséggel helyet enged minden tárgyi­| lagos hozzászólásnak, és távolról sem szándé­kozik semmi illetékes nyilatkozat előtt elzárni hasábjait, sőt inkább mint eddig is tevé, barát­ságos találkozója kiván lenni a jóravaló eszmék­nek és indítványoknak. Vannak ezeken kívül és támadnak még bizo­nyára évközben is, számos uj kérdések, melyek­nek, mint ki nem forrott eszméknek, gondos s irodalmi megérlelését szintén munkába kell 1 vennünk, mielőtt hatósági elbírálás alá kerülné­nek. Ezek közé sorolom, csak példa kedveért — mert bármely olvasó tehet még hozzá akárhá­nyat — a házassági ügyekben az egyházi bírás­kodás, nagyobb gyülekezetekben az elkülönített parokhiális rendszer behozatalát, a zsinati törvé­nyek revisiójának irodalmi előkészítését, a pro­testáns tanár-képzésnek önálló vagy a theol. akadémiákkal s eshetőleg az egyetemekkel való kombinatív szervezését, a nép- és középiskolai nevelésnek egyháziasabbá tételét célzó javaslato­kat, a lelkészi, tanári és tanítói kar anyagi és

Next

/
Oldalképek
Tartalom