Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-01 / 35. szám

lelkész a 14 napon belül lemondott a gigei lelkészi állomásról, hova megválasztatott. * Esperesi jubileum. Sztehló János, a VI. szabad kir. városi egyházmegye érdemdús főesperese, 25 éves esperesi működése betöltése alkalmából lelkes ovációk tárgya volt a közelebbi egyházmegyei gyűlésen. Először elnöktársa, Bánó József felügyelő az esperesség nevében üdvözölte, s az ünnepeltnek igen értékes díszalbumot nyújtott át, mely a hat kir. város és az esperesség címereit ábrázolja. Ezt az egyházak ajándékozták. Majd Limberger István késmárki lelkész nyújtotta át a lelkészi kar ajándékát, egy gyönyörű díszbibliát, megfelelő üdvkivánatok kíséretében, mire Czékus püspöknek üdvözlő levele olvastatott föl; azután a szepességi, majd a bánya-városok küldöttségei tisztelegtek, végre Dianiska Andor üdvözölte a ker. gyámintézet nevében. A kiválóan szép és ritka ünnepélyt az ünnepelt főesperes köszönő nyilatkozata fejezte be, mely mélyen meghatott szívből fakadott és mély meghatottságot keltett. * A dunáninneni evang. egyházkerület közgyűlésén, mely Pozsonyban aug. 21. 22. napjain folyt le, megint heves jeleneteket provokáltak a panszlávok. Azon határozatnál, melylyel az 1888-ik évi egyet, gyűlés felhívja a dunáninneni kerületet, hogy a turóczi és nyitrai felügyelő ellen, ki a kiewi szláv ünnepélyen jelen volt, vizsgálatot tartson: hosszas és szenvedélyes kifakadásokkal félbeszakított vita után a pánszláv többség kivitte hogy a vizsgálat a nyitrai és turóczi esperességekre bízatott, melyben a panszlávok többségben vannak. Más nap az anyakönyvek nyelvének meghatározásánál, szemben az egyetemes gyűlés ellenkező határozatával, hosszas nyakaskodás után keresztül vitték azon határozatot, hogy az anyakönyvek nyelvét az egyházközségek szabadon állapítják meg. Még ingerültebb vita folyt azon kérdésnél, hogy az egyházi hatóságok egyházi hivatalnokaik ellen politikai vétség vagy bűntény miatt csak azután léphessenek fel, ha a politikai hatóság eljárását már befejezte s a büntetendő cselekvény tényálladéka már polgári bíróságilag megállapíttatott. Végül jellemző az is, hogy a kerület szláv intentióju többsége a többi kerületekkel szemben a zsinattartásnak is határozottan ellene nyilatkozott. — Bizony szomorú dolgok ezek!... * Egyházi aranykönyv. Braunmüller Sándor hontújfalusi földbirtokos, amaz örvendetes esemény alkalmából, mely családját két leányának férjhez menetele által érte, a kis-csalomjai evang. egyháznak 700 frtot adományozott. A nemesszivű adományozó lapunk útján is fogadja meleg köszönetét a hálára kötelezett egyháznak. •— Nagy András János, hódmezővásárhelyi földes gazda és neje Mucsi Mária a H.-M.-Vásárhelyit építendő harmadik templom számára egy értékes urasztali terítőt és egy márványból készítendő urasztalát ajánlottak föl; az egyháztanács köszönő iratot fog küldeni a buzgó adakozóknak. * A belső-somogyi egyházmegye közgyűlése élénk érdeklődés mellett tartatott meg Csurgón, a főgymnasium nagytermében. Verbay István csurgói lelkésznek a templomban tartott buzgó alkalmi imája után a Begedy István esperes és Sárkozy Dénes gondnok vezetése alatt megnyílt gyűlésen először az esperesi jelentés tárgyaltatott, mely az egyházlátogatásról, valláserkölcsi életről, iskolaügyről érdekes és örvendetes adatokat sorolt föl. A csurgói főgymnasiumnak adott 6 ezer frt államsegélyért köszönet szavaztatott a kultuszminisztériumnak. Begedy esperesnek az egyházi házassági törvényszékek felállítására vonatkozó indítványa egyhangúlag elfogadtatott s e tárgyban felirat intéztetett a ker. gyűléshez. Ugyancsak a kerülethez feliratok intéztettek a bábaügy rendezése s a n.-geresdi egyesség tárgyában. Elfogadtatott Begedy esperesnek az iránti indítványa is, hogy a segédlelkészek és tanítók évenként két írásbeli dolgozatot készítsenek az esperes által kitűzött tárgyakról. Az egyházak osztályozása s a lelkészek minősítése tárgyában a konvent javaslata fogadtatott el, azon megjegyzéssel, hogy a legközelebbi zsinat a lelkészválasztási törvényt revizio alá vegye. Az egyházkerületi gyűlésre Barakonyi Kristóf, Pető Lőrincz és Verbay István választattak meg képviselőkül. Lelkész jelölő bizottság tagjai lettek Csorba Ede, Matolcsy József és Csira István, póttagok Mathis, Német és Horvát. * A kisdednevelési kiállítás köréből. A Mária Dorothea-Egyesület által rendezett «Országos kisdednevelési kiállítása (Budapest kerepesi-ut 9.) f. é. augusztus hó 8-án nyilt meg ünnepélyesen, s azóta naponként átlag 200 — 250 látogató szemléli meg, némelyik tanulmányozza is, a mit valóban meg is érdemel. A ababa király palotája» — a hogy György Aladár nevezte — minden izében nagyon érdekes és tanulságos. Rendezett csoportokba osztva együttesen tárja elibünk mind azt, a mit a gőgicsélő anyai szeretet és az orvosi tudomány az egészséges és beteg gyermek ápolására kitalált, s a mit távoli bácsik és nénik a maguk megkedveltetésére s a kis bébé megörvendeztetésére, és az élelmes üzérek zsebjeik megtöltésére kigondolni képesek. A csabai magyarnak, a tolnai svábnak, az osztjáknak és vogulnak különböző alakú bölcsői, gondosan begöngyölt pólyái, a maga módja szerint felcicomázott gyermekruhái mind-mind azt beszélik nekünk, hogy az anyai szív egyformán forró az egyenlítőn és a jégsarkon. Azok a rettenetes masinák pedig, a mikkel félelmetes orvos bácsik szokták ijegetni a beteg vagy nyomorék kicsikét, azt beszélik, hogy még a tudománynak is van szive. Mert nem a szív ösztönzi-e a tudóst, hogy egy masinát készítsen, a mi görbe gyermeket egyenesre húz, vagy a mi olyan levegőt állít elő, a milyen épen kell a kicsinek, vagy a mi a koraszülöttre nézve az anya melegét pótolja, a korán elvesztett valódi «nirvana» helyett egy mesterséges nirvánát nyújtson? Szóval, leszámítva némely budapesti cégnek reklám kedvéért a «Iegújabb divat szerintw kiállított gyermek-ruháit, minden a gyermekek szeretetét beszéli itt. S a kicsikék pedig megmutatják, hogy meg is érdemlik ezt. Apró ujacskáikkal, fáradságos nagy munkával és gyötrő gonddal készített munkákkal mutatják be ügyességüket. A ki megtekinti a kiállítást, nemcsak a gyermek nevelésére, ápolására, szórakoztatására vonatkozó sok szükséges dolgot tanul meg, hanem megtanulja azt is, hogy a Krisztus lelke tudtunkon és akaratunkon kívül is munkál a társadalomban. * Templomavatás Kaposvártt. A nem rég alakult kaposvári gyülekezet kis templomának felavatása megható ünepélyességgel és nagy számú közönség jelenlétében ment véghez. A templomban, mely az ünneplő közönség ötödrészét sem volt képes befogadni, Begedy István, belső-somogyi egyházmegyénk derék esperese, tartott magas röptű felszentelő imát, kérve Istent, hogy tegye áz Isten házát a hitnek kedves hajlékává, a szeretetnek gazdagon termő mezejévé s a reménységnek dúsan buzgó forrásává. Nagyhatású imája után átadta a templomot a kaposváriak birtokába, s az igehirdetőket felszólította prédikálásra, keresztelésre és úrvacsora osztásra. Ekkor Német Zsigmond alsoki lelkész mondott szép prédikációt e textus alapján: Bizony e hely nem egyébb, mint Istennek háza és a menyeknek kapuja; majd Bélavár y ' István csoknyai lelkész egy kisdedet keresztelt,