Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-10 / 6. szám

aláírása megtagadását, hogy a gondnok i frt 10 krt tett kiadásba, holott ő félesztendővel ezelőtt tudta már, hogy a gondnok csak 90 krt fizetett a kútláncért. Két ízben gyűlt össze a presbyterium, hogy ezen kanya-fanya ügyet elsimítsa, a felingerült feleket kibékítse. Mint lel­készük kértem őket, a szeretet gyülekezetébe ne hozzák be a visszavonás pusztító angyalát, ne dúlják fel egyhá­zunk belbékéjét, melyet atyám 33 évi s az én 15 évi lelkipásztorságom alatt semmi sem zavart; ne tegyék gúnytárgyává mások előtt hitfelekezetünket, mert az egyház gondnokának megbélyegzése ily semmiségért, egyszersmind hitfelekezetünk kissebbítése leend. A vádló engesztelhetetlen maradt, gyűlésünk tehát kimondd, hogy ha tanukkal igazolja vádját, akkor a gondnok fegyelmi vizsgálat alá helyeztetik, ellenkező esetben mint rágal­mazó, hivatalát többé nem viselheti. Ez «a polgárdi-i eset hübnerének» kezdete, édes ((Dunántúli)). Miért lobbant lángra a szenvedélyességek eme gye­henna tüze ? nem is sejthetem. Mi itt az ok ? mi hát a cél ? D. Horvát István presbyter röviden csak azt jegvzé meg: Szabó eszköz a köztünk ülő Judások kezében; a lelkész boszantása, kiüldözése a cél; Békessy részéről felekezeti, Szokó és Császár részéről egy fel nem tár­ható titkos célból. A fehérmegyei törvényhatósági bizottsági gyűlés megsemmisíté a polgárdi-i képviselők egyházunk ellen intézett határozatát. Szabó, esperes úrhoz folyamodott, prókátort fogadott; vállalkozott is rá dr. Hermann ügy­véd. A körünkbe megjelenő canonica visítátié elé a takarékmagtárra vonatkozólag a megjelent presbyterek közvetítő indítványt terjesztenek be; melyszerint 1500 mérőből álló magtárból 500 mérő templom javítására fordíttassék ugyan, de a fenn maradó törzs-tőke, sértet­lenül eredeti céljára gyümölcsöztessék. Helyeselte az esperes úr s megígérte, hogy pártolólag terjeszti az ily értelembe hozott határozatát a presbyterium többségének egyházmegyei közgyűlésünk elé. Május 15-én a 16 tagú presbyterium 11 tagja — többiek időközben elhaltak, vagy elfogadható okból lemondásuk elfogadtatott — hasonértelmű határozatot hozott, de midőn május 30-án az egyházmegyei közgyűlésre felterjesztendő presbyteri határozat aláírása végett egybegyűltünk, Szokó János (Császár nagybátyja) megtagadta az aláírást, rémítve presbyter társait a köznép gyűlöletével. ((Tartsunk, úgy mond, közgyűlést, döntsön a nép». Mindnyájan enged­tünk indítványának s a junius 12-én egybegyűlt közgyű­lés felizgatott szenvedélyes tagjai kimondották, hogy a takarékmagtár eredeti céljától elvonva, az egyház köz­szükségeinek fedezésére fordíttassék ezentúl. Hiába mon­dottam, hogy nem önérdek vezet a magtár eredeti cél­jának védelmezésében, mert élnék bár még 40 évet közöttük, jótékony hatását még sem élvezhetném. Gya­núsítva lettem én is, hivatalnoktársaim is, s a kimondott indítvány végzésül elfogadtatott a felizgatott nép által. A siker által felbátorítva sötét rejtekéből ekkor kezdett mindinkább előtolakodni piktor Berki társaival; hazug hírekkel izgatva, éjszakánként barangoltak egyházközsé­günk tagjait aláírás végett összetoborzani, hogy a lelkész ellen panaszos vádakat Írjanak alá; «hisz nem következik abból semmi)), le kell a pap szarvát törni, aztán mienk lesz a világ, ő meg odább áll, az történik, amit mi aka­runk.)) 47 név volt a vádlevél alatt, melyet Berki nt. esperes úrnak beküldöldőtt, lelkész és presbyterium ellen szigorú fegyelmi vizsgálatot követelve. Megindult Berki firmája alatt egyik provinciális lapban a személyes táma­dások egész özöne, s bár a lelkész azonnal kijelenté, hogy az egyház pénztárát 96 forinttal megkárosított, sikkasztás miatt presbyteri állásától megfosztott Bei kivel polemizálni nem fog, mégis majd minden száma ama provinciális lapnak tudott valami fris pletykát Pol­gárdiról, «rendes levelezője)) tollából publikuma elé tálalni. Egyházmegyei bíróságunk egy egyházi s egy világi tanácsbirót küldött ki a vádak alapos megvizsgálása végett még 1887. szeptember hóban; a küldöttség azonban csak 1888. február hóban jelent meg a hely­színén, kihallgatta a vádlók küldöttségét S. Szabó, Csizmadia, Molnár községi albíró személyében, kik lel­kész elleni vádjaikat visszavonták, állításuk szerint az ellen semmi kifogásuk sincs, sőt az albíró a vádlevél alatti névaláírását is megtagadta; csak piktor Berki agyarkodott a lelkész és presbyterium ellen. A 16 tagu presbyterium egyhangúlag" nyilvánítá, hogy lelkészük­kel semmi bajuk, vele meg vannak elégedve, a kihall­gatási jegyzőkönyvet megbízottaik által alá is írták. Mégis már március végén hozzám 6 vagy 7 aláírással nyilatkozatot küldöttek, melyben többi presbyter tár­saikat «rossz gazdálkodással)) vádolva, tisztes állásukról lemondottak 7-en. Mindinkább foszlányosá lett a lepel a titkos cél felett; a felbujtott tömeg tettlegességgel fenyegette a szilárdon álló presbytereket, a lelkészhez névtelen levelek érkeztek postán, leírhatatlan ocsmányságokat szórva a presbyterium hű tagjaira, a lelkészt lemon­dásra kényszerítve, «míg nem késő.)) Azonnal jelenténk az egyházmegyei hatóságnak a visszavonuló presbyterek szándékát. Nem akarván ismétlésbe esni, esperes úr Nyilatkozatára hivatkozom, híven vannak abban leírva a további események. Az egyházmegyei közgyűlés kimondá ez ügyben határozatát, s a másnapi egyházmegyei törvényszék, vádlók s vádlottak meghallgatása után, ítéletet mondott. Vádlottakat felmenté, vádlókat be nem igazolt vádjaikkal elutasítá. Berki uram társai nevében ez ügyben appellált. Ekkor kerestem fel B.-Füreden üdülő főpásztorunkat, feltártam a helyzetet egy neki általam kézbesített folya­modványban, egyszersmind alázattal kértem egy ügyünk­ben ítéletet mondó, terhiinkre összehívandó, kerületi törvényszék megtartására. Haza tértemkor Császár és négy presbyter társa, valamint piktor Berki kitérési szándékuk bejelentésével üdvözöltek, majd ezután egyes család tagjaikat, roko­naikat csábítgatták áttérésre. Napszámosokból, aratókból anyagi kényszerrel toborzottak a községházára össze­csődített csapatokat, azzal biztatván a felingerelt népet, hogy 'ezen tüntetésekre a pap, vagy megtörik, vagy megszökik, s aztán mink leszünk az urak, fogadunk papot «száraz bérre.» A presbyterium a lelkészszel esperes úrtól fegyelmi vizsgálatot kértek önmaguk ellen. Ekkor szerencséltetett püspök úr ő méltósága rokoni látogatásával, nem kül­döttség élén, hanem egyedül. A hű presbyterek meg­jelentek szine előtt, de a renitensek közül csak Szokó és Császár érintkezett püspök úrral. Az egyházmegyei elnökség által a lelkész és presbyterium kérelmére el­rendelt vizsgálat megtartatott; de Derzsi is eljött ((kon­kolyt hinteni a tiszta mag közé», sorba lakmározott az elégületleneknél; rögtön teremtett gondnokot, «kebli tanácsot)). Berki uram persze tollnokká s praeoránssá, avanzsirozott, ily minőségben jelent meg a szeptember 17-iki kerületi gyűlés előtt. Küldött az egyházkerület szeptember 30-án fényes küldöttséget Polgárdira. A részrehajlatlan lenni akaró vizsgáló bizottság egy tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom