Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-29 / 52. szám

dékekben sem a szerző, sem a címzett sehol sem em­líttetik, de mint később kimutatjuk, bizonyosnak vehetjük, hogy ezt a levelet is Pál apostol irta Timotheusnak. Ezen tanirat magában foglalja a Timotheushoz irt i. levélnek legnag}^obb részét, s a három között leg­terjedelmesebb, mert a ker. vallás főbb igazságaival kap­csolatban részletesen szól azon igazságoknak megfelelő helyes erkölcsi életmódról is. E levél tartalmát Knoke a következőleg állítja össze: A. Bevezetés. aj Hálát ad az apostol Krisztus iránt, hogy ót szolgájává tette r, 12 —17. b) A levél célja 3. 14—15. B. A levél főrésze. 1. Timotheus tanítói működését szabályozó álta­lános elvek. aj A tanítás alapja az Istentől ihletett írás 3, 16. bj A bekövetkezhető zavarok ismertetése 4, 1—5. c) Helyes erkölcsi magaviselet a zavarokkal szemben 4, 6 —11. dj Timotheus tanítói működését szabályozó spe­ciális utasítás 4, 13 —16. 2. Az általános elvek alkalmazása a gyülekezet viszonyaira : aj Tekintettel a nők hivatására a társadalomban 2, 12—15. b) Tekintettel általában a hívek társadalmi köte­lességeire, különösen arra vonatkozólag, hogy hozzátartozóikról gondoskodjanak 5, 7. 8. c) Tekintettel a gazdagok erkölcsi életére és tár­sadalmi kötelességeire 6, 17—19. 3. A tanításról. a) A ker. tanítás célja 1, 5 —11. bj A ker. vallás tanainak helytelen alkalmazása 6, 2—10. c) Azoknak helyes alkalmazása 6, 11 —12. C. Berekesztés. aj Az adott utasításokra vonatkozó figyelmezte­tés 6, 13 —16. b) Timotheus személyére vonatkotkozó intés 6, 20. cj Áldás 6, 21. Mint már említém, Knoke a nagy elmésséggel ilyen módon összeállított levelet Pál apostolénak tartja, mert bár névszerint sehol nem említtetik, mindazáltal a levél egyes nyilatkozatai csak reá vonatkozhatnak. Midőn a szeiző azt mondja magáról az 1, 13. versben, hogy ő korábban káromló, üldöző, kevélyen sértegető voit, de irgalmat nyert, azonnal Pál jut eszünkbe, ki a Gal. levélben is épen így nyilakozik magáról. Ugyan csak reá utal az 1, 11. versben tett nyilatkozat, hogy a boldog Isten evangyéliuma ő reá bízatott, vagy 1, 7-ik versben olvasható kárhoztatása némely törvény tanítók­nak, kik nem értik sem amiket mondanak, sem amiket vitatnak. De még világosabban kitűnik ezen levéltöredék páli eredete az abban előíorduló személyes megjegyzé­sekből, s azon viszonyból, melyben szerző a címzett­hez állott, ki minden bizonynyal Timotheus volt, bár névszerint ő sem említtetik, csak 6, 20. versben, de ez hihetőleg későbbi betoldás. Csak Timotheus lehet az, ki 4, 14. vers szerint részesült kegyelmi ajándékban, mely neki a prófétálás és a kézrátétel által adatott, vagy a ki 6, 12. vers szerint a nemes vallástételt meg­tette sok tanú előtt és 4, 6. vers szerint a hitet és jó tudományt híven követte. Teljesen megfelel a Pál és Timotheus közti viszonynak a 4, 13. versben tett nyilatkozat, melyen utasítja az apostol, hogy míg oda megy gondja legyen a felolvasásra, intésre és tanításra mert Timotheusnak a levél más nyilatkozatai szerint is épen a tanítás volt legfőbb teendője Efezusban. Messzire vinne célomtól, ha még terjedelmeseb­ban akarnám ismertetni Knoke bizonyítását, melylyel e levéltöredék páli eredetét kimutatni igyekszik: Elég legyen még csak arra vonatkozó fejtegetését felemlíte­nem, hogy mikor és hol Írhatta az apostol e levelet? Igaz ugyan, hogy a levél e tekintetben semmi útba­igazítást nem ad, de egyes megjegyzéseiből, s különösen azon tényből, hogy a levelet Pál irta Timotheusnak, Knoke azt hiszi, hogy a levél Írásának helyét és ide­jét sikerült megállapítani. Azt mondja ugyanis, hogy a levél később íratott, mint a már ismertetett J. és korábban, mint a Timo­theushoz irt 2-ik levél, tehát minden valószínűség sze­rint az apostolnak cezáreai fogsága alatt. Ezen fogság­ból irta az apostol a kolossei és Filemonhoz szóló leveleket is, de a miénket csak azok után, mert midőn pl. Filemonhoz irt, akkor Timotheus mellette volt. Való­színű azonban, hogy Timotheus Cezáreából ismét visz­szatért Efezusba, s az apostol, bár reménye volt, hogy a fogságból nemsokára megszabadul, mégis megelőző­leg irt hű munkatársának, melyben oktatja, hogy a taní­tásban, vagy saját kifejezése szerint «az Isten házában*, miképen forgolódjék, hogy működése által a Krisztus evangéliumának ügyét és Istennek dicsőségét előmoz­díthassa. Ezt a felvételt erősíti meg Knoke szerint azon körülmény, hogy e levéltöredék úgy egyes kifejezések­ben, mint a tartalomban közeli rokonságban áll a kolossei levéllel. így 3, 16. versnek azon nyilatkozata, hogy a kegyesség nagy titka kijelentetett, világosan utal Kok 1, 26. versre, melyszerint a korábban elrejtve volt titok nyilvánvalóvá tétetett az Isten szentei előtt. Továbbá a 4, 3 — 5. versek, melyekben kárhoztatja a szerző a dualisztikus világnézetből folyó aszketikus életmódot, nagyon emlékeztetnek Kol. 2, 16 —23. versekre, melyek­ben inti az apostol a kolossei híveket, hogy ne kövessék az aszketikus életmódot, mely bizonyos ételektől való tartózkodásban áll, s melyet reájuk erőszakolni akar­nak némelyek, kiknek kedvők telik az alázatoskodásban és testöknek nem kímélésében. Feltűnő továbbá, hogy 1, 17. versben Isten oly módon említtetik láthatatlan­nak, mint Kol. 1, 15. versben és hogy 6, 14. szerint épen úgy, mint Kol. 1, 15. verse szerint Krisztus a láthatatlan Istenek képmása. Azon viszonyoknak, melyek Knoke szerint az apos­tol e levél írására ösztönözték, teljesen megfelel azon cél is, melynek érdekében íratott. A célja, mint említők az volt, hogy Timotheus, ha az apostol az odamene­telben késlekednék is, tudja mi módon kelljen forgolódnia az Isten házában, mint a mely oszlopa és erőssége az igazságnak. Ennek megfelelőleg a levél tanácsokat, fel­világosításokat és utasításokat tartalmaz, melyek vagy Timotheus magatartására vagy a hívek eikölcsi életére vonatkozólag tárgyalják a keresztyén vallás igazságait. Uj gondolatokat, új eszméket e levélben nem találunk, itt is azzal foglalkozik az apostol, a mi a y.-ben fejte­getett, csak más vonatkozásban; más dolgokra vonat­kozólag köti kedves tanítványának szívére, hogy mire vigyázzon, mit tegyen és mit igyekezzék elkerülni. Bizonyos tekintetben tehát ez is, mint a J. Tvciocr/yelia­nak nevezhető, de tartalma nem .egyházpolitikai kérdé­sekre vonatkozik, hanem Timotheusnak tanítói működé­sére vonatkozólag fejtegeti a vallás alapigazságait. Épen ezért nem véletlenül történik, hanem a dolog természe­téből következik, hogy az apostol levelének elején utal az igazság oszlopaira, Istennek Krisztusban kijelentett

Next

/
Oldalképek
Tartalom