Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-12-22 / 51. szám
* A hódmező-vásárhelyi „Jótét egyesület" karácsonyfa ünnepélye f. hó 13-án folyt le az egyház dísztermében. Az ünnepélyen Szeremley Sámuel lelkész, mint a «Jótét» egyesület elnöke, meleghangú megnyitó beszédet tartott a sorrendbe állított gyermekekhez s üdvözölte a jelen levő presbytereket és más vendégeket, kik az ünnepélyen szép számmal vettek részt. Ezután a ((Temetkezési társulatok)) részéről : Zsenaty Ferenc tanító; a jótét egyesület részéről pedig: Molnár Ferenc tanító (mint az egyesület gazdája) kiosztották a hosszan felhalmozott ruhaneműeket. A még fiatal, csak három éves egyesület már annyira gyarapodott, hogy saját erejéből 79, a ((Temetkezési társulatok)) ajándékából 32 s így összesen 111 szegény gyermeket látott el mintegy 300 frt értékű ruhával. A gyermekek felöltöztetése után ismét Szeremley S. elnök intézett buzdító beszédet a gyermekekhez, szülékhez és a nagyszámú közönséghez. Vajha minél több egyházunk köréből regisztrálhatnánk a ker. jótékonyság hasonló ünnepét! * A Gusztáv Adolf-egylet köréből. Jénától irják lapunknak, hogy a jénai egyetem polgárai által alakított Gusztáv Adolf-egylet folyó hó ro-én tartotta meg a téli szemeszterben első fölolvasó estélyét. Förtz superintendens urat sikerült az egyletnek megnyerni első előadóul. A szónok ö /4 órán át beszélt az egybegyűlt egyetemi ifjúságnak a humanismus és keresztyénség egymáshoz való viszonyáról. A humanismus lényegének meghatározása után élénk sziliekben festi, mint törekszik az emberi szellem a puszta ismeret utján a tökéletesedés célja felé. S hova jut? Egy olyan tömkelegbe, melyben a szellem eligazodni nem tud, melyben a lélek biztos támpontot nem talál többé! Megemlékezik a korról, melynek világa nagy és hatalmas istenekkel volt benépesítve. Athén zsoldosok tanyájává sülyedt, Róma halomra dőlt ; a.z ó-kori világbölcsességet ott látjuk haldokolni Philo uj-planotizmusában. Majd feltűnik az absolut vallás s darab időn vak eszközévé válik neki az ismeret. A sehol. phil. hanyatlása után emancipálni törekszik magát az ész mind az alól, mi a vallás világába tartozik. Előállnak a különféle bölcsészeti rendszerek. Spinoza, Hegel, Leibnitz. Az első megsemmisíti Isten önállóságát, a második tagadja Isten lételér, a harmadik kizárja őt a világból; Schelling theismusa tudássá teszi a vallást, ha meg a materializmusra gondolunk, beláthatjuk könnyen hova vezet a törekvés: függetlenné tenni a vizsgálódó észt a ker. hit befolyása alól ? Az egyik (atheismus) az embert Istenné teszi, a másik (materialismus) eszményi állattá sülyeszti az embert ! Ezután lelkes szavakban emlékezik meg a német nemzet kiváló humanistáiról Schillerről és Gödiéről. Vázolja a hatást, melyet korukra gyakoroltak. Feltünteti a keresztyén hitet, a Krisztus vallását eszményi tisztaságában s meggyőzőleg mutatja ki, hogy az ember, ki születik, él, elenyészik ; az ember, ki az igazságért küzdve elbukik, az erényért kigunyoltatik ; az ember ki reményli a jobb jövőt s döbbenve látja a gonosz diadalmát: a változások e semmisítő árjában csak a Krisztus oltalmával állhat meg rendületlenül, csak az evang. világánál láthatja a változások egyedüli örök változatlan okát, a hittel keblében érezheti az ember korlátoltságával szemben, szabadságát! Csak e hit malasztja ad erőt a gyönge embernek arra, hogy élete véglehelletéig küzdve, előre törjön, a folytonos tökéletesedés örökös célja felé. In summa : mint a fény árny nélkül, mélység magosság nélkül, tűz hő nélkül, élet levegő nélkül nem képzelhető, úgy össze van forrva a humanismus és keresztyén vallás gondolata. Magára hagyva mindegyik eltévelyedik. Ez utóbbi forrása amannak, melyből meríti munkájahoz az erőt, a szellemet; míg az ismeret tiszta fénye megóvja a hitet az egyoldalúságtól, a vak fanatizmustól. Humanismus és keresztyénység egy nagy mező, melyen mindenki megleli magának a küzdteret. Azért uraim! — zárja szavait — óhajtom én, hogy Önök szent lelkesedéssel lépjenek e talajra s tartsák meg a helyet, mit kivívnak maguknak becsülettel: akkor méltó utódai lesznek a dicső elődöknek, azoknak köszönjük mi, hogy a világ tisztelete övedzi a német nemzetet ! A tiszta lelkesedés sugárzott le minden arcról, mély meghatottság tükröződött vissza a jelenvoltak szemeiből. Szűnni nem akaró üdvriadalban igyekezett leróni háláját az ifjúság a szónok iránt. Ha igaz az, hogy a magyar sok követendőt láthat a művelt külföldön, bizonyosan ezek között van a valláserkölcsi életnek ily módon való ápolása is 1 * Kérelem. A Drodtleff Rudolf kiadásában megjelenő s általam szerkesztett «Paedagogiai zsebnaptár» jövő évi (5-dik) évfolyamába a közép- és alsófokú kereskedelmi és ipariskoláknak, továbbá a felső népiskoláknak, az állami és községi elemi népiskoláknak s az azokban működő isk. igazgatóknak névjegyzékét is felvenni szándékozván, tisztelettel kérem a nevezett intézetek igazgatóit, illetőleg vezető-tanítóit, hogy neveiket s az intézet cimét és jellegét 1890. évi január 30-ig velem közölni szíveskedjenek, hogy így naptáram tanügyi katalógusát minél tökéletesebbé tehessem. A díszes kiállítású naptár ára katalógus kibővítése után is 60 kr marad. Pozsony, 1889. — Ortók Mór. * Kitérés. Mint nekünk írják, Iszka-Szent-Györgyön ; Fehárvármegyében 34 református lélek kitért az unitárius vallásra. A kitérés főoka az egyházi adó terhes volta, mivel az unitárius egyházban minden családnak csak egy forintot kell fizetnie évenként. Bizonyára szomorú jele az időknek. * Hibaigazítás. E Lap mult száma 1599-ik oldalan az utolsó előtti sorban «a te egyházadé után kimaradt e szó „irántimit ezennel kiigazítunk. ADAKOZÁS. A Károli-emlékre és alapra ujabban következő adományokat kaptunk: Sípos Pál pesti esperes utján 11 frt 70 kr, melyhez a rákospalotai hívek 4 frt 40 kr, a kosdi egyház 1 frt, ócsai egyház 2 frt, péczeli egyház 2 frt, bogdányi egyház 2 frt 30 krral járultak. — Dömötör Lajos bölcskei lelkész utján az egyháztagok adományaként 18 frt 62 kr. — Sárközi Sándor n.-pali lelkész egyháza adományaként 2 frt. — A 49-ik számban kimutatott 521 frt 13 kr hozzászámításával e Xlí-ik közlés összege 553 frt 45 kr. Szerkesztő. Az országos protestáns árvaházra adakoztak : Stellzér Frigyes kiszácsi evang. lelkész pártoló-tagsági díj-hátraléka törlesztéseként 9 frt. — Sehneeberger János bácsszerémi evang. alesperes és ujverbászi lelkész 1 frt. — Ritter Károly evang. esperes a somorjai evang. egyház részéről 2 frt. — Bajcsi Lajos dunamocsi lelkész a dunamocsi iskolás gyermekek adományaként 2 frt 4 kr. — A 46-ik számban közölt 808 frt 37 kr, hozzászámításával e XV-ik közlés összege 822 f/t 41 kr. Szerkesztő. Török Pál arcképe lefestésére adakoztak : Dúzs Sándor^ pesti tanár 1 frtot, Zeke Lajos siklósi lelkész 1 frt, Úrházi Sándor verebi lelkész 1 frt, Űrházi Lajos
