Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-08 / 49. szám

kező helyreigazításnak. T. barátom Nagy Ignácz e lap 48. számában ((Készüljünk a zsinatra» cimű cikkében, ezer köszönetet szíveskedik mondani nekem, a miért az egyetemes közalap kivetése ügyében sikerrel szólaltam fel oly szellemben és irányban, bogy a közalap ne a családfőkre vettessék ki, hanem — miután az eddigi tapasztalás megmutatta, mi jő s jöhet be egy-egy egy­házkerületből, az eddigi összeg vettessék ki mindenik egyházkerületre, az egyházkerület ezt kivetné az egyház­megyékre, az egyházmegye az egyházakra, az egyház aztán beszedné vagy befizetné ahogy tudja és akarja. No, ha én ily irányban és szellemben szólaltam fel, akkor nem érdemelnék köszönetet; miután pedig ez távol volt s van tőlem, nem illet meg a N. Ign. barátom köszö­nete s azt nem fogadhatom el. Soha sem mondtam, hogy a közalap-tartozás ne a családfőkre vettessék ki ; sőt e tárgyban a hányszor alkalmam volt felszólalni, mindig azt hangsúlyoztam, hogy más alapot vetni nem lehet csak ezt; és mihelyt az egyházak tartozását összegben állapítjuk meg, megakasztjuk a közalap fejlődését s lehető sőt biztos gyarapodását. Én csak azt kívántam, hogy a következő zsinat szabatosítsa a 219, §-t (melyből ma azt sem tudjuk, a jövedelem vagy a kiadás-e az alap ?); addig is pedig míg egy uj zsinat ezt tehetné, a behajtást könnyítsük — t. i. a kivetés családonként történvén s állapíttatván meg. mint eddig (reklamációk, helyesbítések stb.) — az egyházaknak engedtessék meg azt akár az egyesektől mint közalap-tartozást, vagy az egyházi adó­val együttesen, abba beleszámítva, akár közösen teljesí­tett közmunka szerzeményéből, akár más, a helyi viszo­nyoknak megfelelő módon szedni be, állítani elő s szol­gáltatni a közalap pénztárába. Ebben a szellemben, de nem abban, a mit N. Ignácz barátom nekem tulaj­donít, igen is felszólaltam és sikeresen is, a mennyiben a konvent ezt eltogadta. Ezúttal megelégszem e helyre­igazítással ; a mi az e. közalap ügyében a közelebbi zsi­nat törvényhozási teendői iránt mondani valóm van, azt a jövő évben, egyéb tárgyakkal együtt ((Zsinati előké­születek)) cimű cikksorozatban szándékozom itt vagy másutt, elmondani.*) Fogadja nt. szerkesztő úr kívánó tiszteletem kifejezését. Budapest, 1889. december 3-án. — Szász Károly.» * Értesítés. Mindazokat a t. érdeklődőket, kik «Isten Országa» című angol és holland eredetiből átdol­gozott művem 3 —ik kötetének megjelenését illetőleg részint tudakozódnak, részint proprio motu tényleg már elő is fizettek, részint előfizetésre jelentkeztek : tiszte­lettel értesítem, hogy míg a két első kötet kiadásával járó költségeim meg nem térülnek, a 3-ik kötetet sajtó alá nem adom. Ez alkalmat felhasználom egyszersmind arra is, hogy midőn «új generatio teremtésének)) szük­sége hallatszik mindenfelé; midőn az erkölcsök a fiatal nemzedékben is ijesztőleg meglazultak elannyira, hogy egy ugyanazon családban fiú az apjának, leány az anyjá­nak gyilkosa, vagy testvér testvérének hamis vádlója, stb. említett című munkámnak 1—2. kötetét a karácsony közeledtével a t. lelkész, tanár s tanító urak és más érdeklődők figyelmébe ajánljam. Krisztus Urunk szüle­tésével a Bethlehem és környékebeli gyermek-vérfürdő is együtt járt. Emlékezzünk meg hát — ha máskor nem — legalább «aprószentek-napjáról» ; emlékezzünk meg e napon a mi kisdedinkről s velők együtt a szülőkről és kötelességeikről. Erre nyújt alkalmas eszközt «Isten Országa» 1 — 2. kötete, melyet a «népnek» is lehet *) Olvasó közönség és szerkesztőség nagy örömmel veendi az igért cikkeket. Szerk. prédikálni, miután — főleg a 2-ik kötet — homiletika­szerüleg van feldolgozva. Egyébiránt szóljon a rövid tartalom. Első kötet: Dávid, a derék fiú; Dávid ifjú kora és az óriás ; A dicsőség lajtorjája (áldozó-csütörtök) ; Salamon Gibeonban; Jósiás, a kegyes király; Az Ur eljövetele (advent); A gyermek Dániel; A szentlélek ajándékai (pünkösti); Gyermek-hangok az imádságban ; Eletünk vezér-csillagai (új-évi) ; «Szeretsz-e engemet ?» «Vigyázzatok!» Az én Atyám dolgai; «Szerezz magad­nak igazságot és el ne adjad». Második kötet: A gyer­mek Jézus; Éli fiainak gonosz magukviselete ; Sámuel ; Abdiás, az istenfélő férfiú; ((Fiacskáim, szeressétek egy­mást)) ; A lelkiismeretes Dániel és barátai; A gyerme­kek haszna; Simeon (ó-évi); A gyermekek zsoltárai; A bölcsességben gyarapodó Jézus (új-évi); A beteg gyermekek; Keresztelő János lefejeztetése; Krisztus a szívben; Jézus egy özvegyasszony fiát feltámasztja; A gyermekek «Hiszek~egye» ; A megtért fiú; «Leányzó, kelj fel!» ; Jézus elfogatása. Végül, hogy a drágaság felől se legyen panasz, a 2 frt 20 kr. előfizetési árt a 4 osztályba sorozott ekklézsiák szerint a két kötélre együtt leszállítom 2 frt; 1 frt 80 kr; 1 frt 60 kr, és 1 frt 40 krra. Sepsi-Szentgyörgy, 1889. dec. 2-án. — Benke István, ref. gymn. tanár. * Egy anyának négy pap fia. A «Hunyad» című lap írja: Szőts Lajosné, az egykori jcddi ref. lelkész özvegye, az a ritka asszony, a ki négy papot nevezhet fiának. Legidősebb fia, Szőts Farkas, a budapesti ref. theol. akadémia tanára és a Ballagi-féle ((Protestáns Egy­házi és Iskolai Lap» szerkesztője. Második fia, Sándor, a dévai gyülekezet közszeretetben álló papja. Harmadik fiát, Gerőt, ki pár év óta Budapesten mint vallástanár működik, a kovásznai népes egyházközség pár nappal ezelőtt rendes lelkészének választotta meg. A legfiatalabb fia, Ákos, a jeddi eklézsia helyettes lelkésze. Jellemző, hogy ennek a négy fiúnak nemcsak atyja, hanem nagy­atyja, sőt szépapja is pap volt. * Illetéktelen keresztelés miatt elitélve. Vallás szabad gyakorlása elleni vétség cimén emelt vádat annak idején a nagybányai törvényszék előtt Nagy József ref. lelkész Hazsíinszky esperes-plébános ellen, mint a ki több vegyes házasságból származó gyermeket megkeresztelt, holott azok közt két fiúnak, atyja református vallású lévén , a ref. lelkész keresztelésében kellett volna részesíttetni. Ezenkívül Hazsíinszky elmulasztotta az anyakönyvi ki­vonatokat a ref. lelkészhez átküldeni s később a törvény­széktől bekivánt keresztelő leveleket is visszatartotta. A felső-bányai törvényszék Hazsíinszkyt a fogház büntetés mellőzésével pénzbüntetésre itélte. Ez ügygyei f. hó 3-an foglalkozott a kir. tábla Hieronymi Béla előadásában s az első bíróság Ítéletét helybenhagyta. — Örülünk, hogy a sok illetéktelen elkeresztelési ügyekben egyszer már elfogulatlan Ítéletet is regisztrálhatunk. Van hát még igaz biró a «regnum Marianum»-ban! * Hibaigazítás, Múltkori vezércikkünkben az i-ső lap máso­dik hasábjának Il-ik sorából a czsinat» szó elől kimaradt a «budai* jelző, mit ezennel helyre igazítunk. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. 1829. sz. A gymnasiumi igazgatók figyelmébe. Minthogy a budapesti orsz. rabbi képző intézet szervezeti szabályzata és tanterve szerint az ezen intézet kebelében fenálló gymnasiumi tanfolyam öt osztályból áll és az első osztálynak tananyaga nagyrészben vissza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom