Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-08 / 49. szám

Feleségének feltűnt, hogy férje nem akart többé templomba menni és mikor rábeszéléssel mitsem használtak, a püspök vikáriusához fordult, kérve, hogy férjét jobb útra térítse. De ez vonakodott őt meglátogatni; talán azt gondolta, hogy a lábszíj közvetlen közelében nem léphetne fel ellene kellő erélylyel. E helyett javasolta az asszonynak, hogy inkább ő hozzá jöjjenek ketten együtt s akkor majd beszél vele. Ezr az asszony végbe is vitte. Eleinte elég nyájasan beszélt a vikárius a cipészszel; azt azonban kijelenté, hogy a bibliából ne beszéljen, mert ez csak papok számára van írva, hogy abból tudtára adják a népnek, hogy mit kíván tőle az Isten. Erre a cipész megjegyzé : «Mégis csak különös, hogy Pál apostol a Kollossebélieknek mondja, hogy kérjék el a laodicéaí gyülekezethez intézett levelét és közöljék azt az ottani keresztyénnekkel. Úgy látszik mégis, hogy Pál levelei nem a papok, hanem a nép számára voltak megirva.» Ilyen levelet a jó vikárius nem ismert, s mikor ezt neki a cipész az uj-testámentomban megmutatta, elnémult, de nemsokára ismét vitatkozott vele római tanok felett; azonban az ember, mint ki a bibliában jártas volt, nyomról nyomra cáfolta meg a vikáriust. Ez aztán mérgesen kijelentette, hogy ő megátalkodott eretnek, ki pokolra fog jutni, s hogy jó lesz, ha eltakarodik. Ellenben a nőt maradásra szólította, hogy neki tanácsokat adjon. Erre a nő kijelenté: «En itt nem maradok : azt akartam, hogy ön férjemet térítse meg, de most férjem engem téritett meg; mert meg vagyok győződve, hogy Isten igéje az ő részén van és hogy ön azt se nem ismeri, se nem követi; én férjemmel együtt Isten igéje mellé állok.» Ezzel elmentek és békével élnek együtt, mint ev. keresztyének. Afrikáról lévén szó, Fliedner jelenti, hogy Relisane afrikai gyülekezetből kapott levelet 1889. március 25-iki kelettel, melyben 25 példány «Zsoltár és hárfaw című spanyol prot. énekes könyvet kérnek tőle aratás utánig hitelbe. Relisane — így szól a levél — az evangyéliomnak tűzhelye, honnan az mindenfelé terjed s közben sok üldözést is szenvednek a hívek, kik 100-an vannak s ezek közt 60 úrvacsorázó. Az orani lelkész őket több ízben meglátogatta Istenitiszteleteik részint faluban, részint a környéken tartatnak meg, csütörtököt kivéve minden hétköznapon este más-más hívőnek házánál. A levél kifejezi túláradó örömüket a felett, hogy Isten az ő imáikat megáldja. Azt mondja az iró: ((Imádkoztunk olyanokért, kik már alig három órai életet reméltek betegségükben és ők fellábbadtak bajukból. Imádkozunk kath. társainkért, kik kérik a mi könyörgéseinket.» A Criptana gyülekezetről, a mely most nagy üldözést szenved, más alkalommal teszünk jelentést. Láng Adolf. IRODALOM. ** Ünnepi, alkalmi és temetési imák. Irta Körösi István alacskai ev. ref. lelkész. Huszonkilenc különböző ima van ellőttünk 39 lapon, melyeket egy bombasztikus előszóval bocsátott útra szerzőjük Alacskáról Miskolcon s Ferenczi B. bizományán át, a hol megszerezhetők 40 krért. Szerző szíve és lelke édes gyermekeinek mondja őket s amaz utasítással küldi el: ((édesítsétek a boldogok örömét, enyhítsétek a gyászolók keservét és ha csak néhány szívben is menyországot alkothattok : úgy sem hiába melengettelek titeket keblemen.)) A mennyi keresettség és negély van e néhány szóban, ugyanannyi felien gősség, üresen zengő hang és keresett frázis van magukban az imákban is. Felcicomázott irály akarja eltakarni a benső tartalmatlanságot. Nem csak hogy ^mennyországot)) nem képesek «alkotni» a szivekben ; de még igazi fellendülést, vallásos melegséget, igazi megnyugvást, vagy bizalmat sem tudnak kelteni. A legmindennapiasabb s a legközönségesebb gondolatok és érzések nyernek bennök kifejezést nagy hangzású szavakkal. Alig-alig csillámlik meg bennök a biblia drága aranya, csak úgy egy-egy porszemként fordul elő, mint abban a homok pusztában, hol az aranymosók nagy fáradsággal jutnak csak néhány szemerhez. A dogmatikai elem is igen-igen vékony ér gyanánt fut rajtuk át s keresztyén imákká alig teszi őket egyébb, mint a «Jézus» nevének néhányszor való említése és szerző annyira nem kálvinista pap, hogy még az elhaltak telki üdvéért is könyörög (36. 1.), sőt nekik még közbenjárói erőt is tulajdonít, midőn így könyörög: «Hadd imádkozzék ő is szeretteiért, kiket a földön hagyott; imádkozzék áldást azokra, kik őt ápolták, kiktől a megválás oly nehezen esett szivének.)) Teljes mértékben tudjuk méltányolni a szülői szeretetnek még elfogultságát is gyermekei iránt s kíméletesen tiszteljük is és ha nem provokáltatunk, semmi Ítéletet nem is mondunk felette ; de ha a gyermekek kiállításra küldetnek s mindenek Ítélete felőlük kihivatik, elmondjuk mi is a magunkét, mely az, hogy lehetnek ezek a szülő «szivének és lelkének édes gyermekei)) és meg is maradhatnak azoknak, csak tőlünk ne kívánja senki, hogy a kiállításban e cifrán felöltöztetett, de vérszegény gyermekekben gyönyörködjünk, mikor vannak ott erőtől duzzadó, életeleven és szép productumok is. ** Protestáns új képes naptár az 1890-ik évre. Szerkesztette Dúzs Sándor tanár. Kiadja a Franklin-társulat. Ára 50 kr. A már XXXVI. évfolyamban megjelenő naptárnak az 1890-iki közönséges év csillagászati és kortani jellegzésén s a naptári részen kívül a következő tartalma van : Meditációk (vallásos elmélkedés Isten léte felett) Beöthy Zsigmond-iő\, Kovács Albert (arcképpel) életrajz Szőts Farkas-tói, ki a kiváló kartárs iránt érzett tisztelet és szeretet melegével, de egyszersmind az életrajz iró objektivitásával irta meg Kovács Albert élet- és jellemrajzát s méltatta mint tanárnak, mint egyházi írónak, mint az egyházi közalap jegyzőjének és mint országos képviselőnek működését s érdemeit. Ekklézsiát követett ! (Beszély) Könyves Tóth Kálmán-tö\. Egy igen jól írt történeti elbeszélés a mult század «forgószeles» idejű korából. Zsilinszky Mihály (arcképpel) életrajza névtelenül. Margit (elbeszélés) Bihari Kálmán-tói. Papságom emlékeiből Egy vén Professor-ioX. Keresztesi Sámuel igen melegen emlékezik meg Szilády Jánosról, az ez évben elhalt kiváló lelkészről és egyházi beszéd Íróról. Rövid életrajza sokkal jobb, mint a mellé adott arckép, mely némi merevséggel van rajzolva. Apostol Bertalan a Mózes énekét (XC. zsoh.) adja szabad átdolgozásban elég erőteljességgel. Végül a Bethlen-kollegium új épü! lete homlokzatának képe s hozzá a kollégium történetének rövid vázlata közöltetik. A protestáns egyházi és iskolai tiszti névtárban a dunamelléki egyházkerületre vonatkozó adatok egészen pontosak; a többi adatok megítélésére nézve nincs megbízható normativum kezünknél, az Egyetemes Névtár óta sok változás történt. A naptár, mint a protestáns körök régi, ismert jó barátja nem szorult közelebbi ajánlásra; beszél ő maga magáért.