Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-01 / 48. szám

sére, a családi életre, a társadalmi békére s a haza virágzására. Hogy pedig a gyűlés munkálkodása ne legyen hirtelen eltűnő fény, következő határozatot hozta: A gyűlésből egy állandó nemzetközi bizottság alakíttatik, melynek teendője informatiók gyűjtése a munkáról és munkaszünetről a világ minden részéből s azoknak részletes kidolgozása a közelebb tartandó gyűlésre. * * Mit tegyünk mi lelkészek akkor, midőn a kormánynak nincs annyi respektusa a vasárnap iránt, hogy az Eszéki heti vásárt eltenné a vasárnapról. Járnak-e templomba a falusi tekintélyek és azok családjai : a falusi jegyzőtől az excellentiás úrig, ha egyébért nem is, legalabb a jó példaadás végett? Megtartják-e maguk és megtartatják-e cselédeikkel a vasárnapi munkaszünetet? Megfelelt erre az a csúzai ember, a ki azt mondta, hát a szomszédos Albrecht főherceg uradalmában szabad vasárnap szántani, vetni, kaszálni és aratni ? Hanem hát nálunk az a köz szokás, köz felfogás: ejh ! ne bolygassuk az effélét. Hát nem is nekünk kellene az, hanem a fényeskedő egyház nagytekintélyű főpapjainak szót emelni. De hát a plebánus — ő tudja miért — nem szóll; a püspök meg hallgat, s az érsek segít mind a kettőnek. S oda jutottunk, hogy a földmíves osztály (nem Csúzán, hanem sok helyen) inkább szánt-vet vasárnap, vagy legjobb esetben a piacon ácsorog, minthogy az Isten házába menne hallgatni az örök élet beszédét. Csúza. Hetesy Viktor, ref. lelkész. IRODALOM. ** Német nyelvtan és olvasókönyv mindkét nembeli és polgári iskolák számára. Szerkesztette Hoffmann Mór tanár. I. és II. rész két kötet. Hosszas g}'akorlat alapján készült és javított kiadása ez a már hosszabb idő óta közkézen forgó német nyelvtan és olvasókönyvnek. Szerző ebben az új kiadásban a főnevek ejtegetéséről és az erős hajlítású igékről szóló fejezeteket egészen átdolgozta, a főnevek nemeiről szóló szakasz pedig egészen új; mindkét módosítás csak a könvv előnyére válik, mert tanár és tanuló egyaránt használhatja. Á mi a könyv berendezését illeti, csak helyeselhetjük azt, hogy az olvasmányok után a szavak jegyzéke, mely mint minden ilyenféle szógyűjtemény a haladottabbak számára nagyon bő, a kezdők számára meg igen csekély, azért a teljesebb szótár nem lesz nélkülözhető. Az sem iesz egészen kikerülhető, hogy az elfelejtett szavakat Ismét fel kell keresni, a mi természetesen szótár nélkül nem lehetséges, mert bajos lesz az elfelejtett szót a megfelelő olvasmány szójegyzékében feltalálni. Harmadik része a könyvnek a nyelvtani szabályok rövid összefoglalása a szokásos tudományos rendszer szerint; t. i. előbb végig tárgyalja az alaktant, és csak a másik részben következik a szóképzés után az egész mondattan és ige s az ige-idők és ige-módok használatáról szóló rész, és befejezi a második kötetet a német verstan, melynek mint egy folytatásául a szerző a III. kötetben költői és prózai olvasmányok fajok szerint való tárgyalását igéri, bevezetésül a német irodalomba. Nem épen okvetlenül szükséges, de célszerű, hogy nem magyar nyelvű olvasókönyveinkben hazai tárgyú olvasmányok is foglaltassanak, melyek hazai viszonyainkról idegen nyelven is szóljanak a tanulóhoz. Ezt az előnyt feltaláljuk ezen német olvasókönyvekben, mert a számos hírneves iró művei közül ott találjuk az I. kötetben a magyar Alföld leírását Hunfalvy Jánostól, és a kárpáti folyók forrásvidékét Jókai Mórtól; a II. kötetben: a magyar puszta, a puszta növényvilága (Kerner), a Tisza vidéke és az aggteleki barlang (Jansz), az arany bányászat Erdélyben és a hegyaljai bortermelés (Steinbard), Hunyadi János (Jessen), és a kenyémezei győzedelem (Jókai). Azt hiszem, hogy nemcsak polgári, hanem tanítóképző-intézetekben is jó hasznát veheti a könyvnek a tanár a kezdők osztályában. — (g.) ** „Deutshes Lesebuch für Volksschulen" II—ik rész a népiskolai harmadik tanfolyam számára. Szerkesztették : Polstet János, Frühwirth Károly és Posch Lajos soproni tanítók. Kiadja a Franklin-társulat. Ára kötve 55 kr. Az olvasókönyv gazdag tartalmú és terjedelmes. Terjedelme 246 oldalt foglal el s ennek tulajdonítandó az, hogy ára kissé magasabb, mint aminő a népiskolai érdekeknek megfelel. Öt fejezetet foglal magában, u. m. az Isten és ember; az ember; a természet köréből; szülőföld és haza; mondák és történetek. Végül az egyszeregy és a római számjegyek vannak mellékelve. Mindegyik fejezet változatos tartalmú, képző erejű, nagyobbára tekintélyes íróktól vett olvasmányokat nyújt a tanulónak, prózában és versekben ; itt-ott közmondások, példabeszédek is szólalnak meg az erkölcsi érzék képzése érdekében. Az olvasmányok túlnyomó száma német betűs, a többi magyar betűs. A nyomás tiszta. A szerkesztők paedagogiai tapintatára vall egyebek közt az, hogy némely olvasmány tartalma képekkel van szemléltetve. E könyv beosztására vonatkozólag csak annyi a megjegyzésünk, hogy célszerűbb lett volna a synthetikus menetet követni, s ezzel az Istenre vonatkozó olvasmányokat csak a természetről szólók után tenni; mert olvasókönyv szerkezetére is érvényes az elv: könnyebbről nehezebbre, szemléletről elvont igazságra haladjunk. Ez értelemben a gyermek még a maga vizsgálását is a természet megfigyelésével előzi meg. Igv tisztább vallásnézet is képződik lelkében, mint ha csodás véletlenségekbe varázsoljuk bele az Istent, (pl. Die gerettete Mutter; Die gottselige Groszmutter stb.) Helyes ugyan az a törekvés, hogy a kis tanulókat ismeretlen kifejezésekkel megismertessük, de némely olvasmányokból mégis ki kellene hagyni a fejlettebbeknek való szójárásokat s közléseket.(pl. «Der Geist des Herrn soll einziehen in die Háuser und Herzen der Menschen» ; «Die Seele hat verschiedene Fáhigkeiten, Kráfte oder Vermögen» ; «Wagnis» ; «Der Sonnenstrahl vorbeiglitt» ; «mit Rinde gepanzert» ; «Die Dünste verdichten sich» stb.). Az apróbb betűkkel nyomott olvasmányok némelyike túlhosszú és a szemet meglehetősen fárasztó. A könyvecske jobb kötést érdemelne. Ajánljuk az érdeklettek figyelmébe. Tett kifogásaink mellett is haszonnal alkalmazható a német nyelvű népiskola 3—4. osztályában. A szerzők fáradsága kiváló elismerésre érdemes, (fy.) ** A révkomáromi ev. ref. egyház története a XVI. XVII. században c. füzet hagyta el a napokban a sajtót. Szerzője Thiíry Etele fehérvár-csurgói lelkész, Lapunk egyik szorgalmas munkatársa, kinek e művecskéje is Tárca rovatunkban jelent meg. A nagy ügyszeretettel írt, széles olvasottságra valló könyvecskét önmagáért is, de a jótékonycélra való tekintetből is, melyre tiszta jövedelme szánva van, ajánljuk a történetkedvelők figyelmébe. Ára 30 kr, kapható szerzőnél (Fehérvár-Csurgó), tiszta jövedelme a veszprémi ref. egyházmegyei gyámoldáé.