Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-12-01 / 48. szám
san kérni, nem a magam helyzetét akarom kényelmesebbé tenni, hanem ezen villám-gyorsan népesülő szükséges intézet állását szilárdítani. Végűi még merészkedem alázattal kérni a T. Segédgondnok Urat, méltóztassék kieszközölni, hogy a megígért, de még hátra lévő bútorozás- és szálláspénz 92 frt 20 kr felől legyen oly rendelet téve, hogy az kezemhez juthasson. Alázatos bocsánatot kérve alkalmatlankodásomért, kérelmemet s magamat mélyen tisztelt T. Segédgondnok Úr kegyébe ajánlva, maradok — Miskolcon, tavaszhó 11 -én, 1847 — alázatos szolgálója: Karacs Térés. Növeldei jelentés. A miskolczi és környékbeli minden rendű szülőknek tisztelettel ajánlom figyelmébe a miskolczi tt. prot. helvét vallású egyház pártfogása alatt álló növeldét, melyben a tiszta vallásosságot, életügyességet előmozdító minden női tanulmányok, s a munkás nőknek szükséges kézmunkák minden nemei taníttatnak, mint szinte a német nyelvben is igen buzgón gyakoroltatván a növendékek, ezen nyelvbe tökéieres haladást tehetnek. Fizettetik évenként ezüstbe frt. Beiratásdíj — — 2 Tandíj — — 14 Összeg: 16 A vidéki s ezen intézet alapításához nem járult hitfelekezetbeli, fizet még a fent írt díjon kívül évenként 4. for. alapdíjt. Az összeg 2 /: { -da mindevkor előre tétetik le. A csekélyebb tehetségűek havonként is fizethetik a díjjat. Szegényebb sorsú szülőkkel bizalmasan közlöm, hogy évenként 6 leánykának szívesen adok ingyen oktatást. Továbbá ha kívántatik csupán kézimunka tanulásra is felvétethetik a már iskolázott növendék, kiket rajtam kívül még négy buzgó és szelid erkölcsű tanítónő oktat: köntös, fehér varrás, hímzés, horgolás, kötés minden nemébe, s hogy minő szorgalommal, tanúskodjék a mellett a rendesen vitt jegyzőkönyv, mely szerént ezen tanévben 5 hó alatt 625 darab kézművet készítének növendékim. Tisztelt miskolczi protestáns polgárok! Im az önök által alapított nőnövelde Istennek hála él és áll, melynek alapítása legelőször 1784-be, tehát 73 év előtt pendíttetett meg, de egész 1846-ig, tehát 62 évi ujabban tett kísérletek után sem létesülhetvén, nekem jutott azon szerencse, hogy szolgálhassam ezen tekintetben mint nevelő, oktató a miskolczi lelkes polgárok őrködése alatt vallásomat, hazámat, és elégült kebellel mondhatom, hogy hű szolgálója voltam a nevelési ügynek, s mélyen tisztelt meghívóimnak, tizenegy év óta 700-at haladó leányka részesült oktatásomba, és egész hazám előtt örömmel mondhatom, hogy nem sok gondot és költséget okoztam ezen intézetet pártoló tt. egyháznak, sőt hitem szerént minden idegen előtt hihetetlen olcsóba került e növelde föntartása. Ugyanis: nekem évdíjba fizettetett 1846. ápril hótól 1857 ápril hóig, így 11 évre összesen 3380 for. pp. én alap és beírás díjba befizettem, a t. egyházi pénztárba ugyan ez idő alatt x577 fo r - PP- így került 11 év alatt ezen intézet 1803 for. pp., melyből egy-egy évre esik 163 for. 54r , /n kr. pp. Ezen dióhéjba szorított vázlata a gondomra bízott intézet állasának, buzdítsa a bennem eddig is bizalmaskodó tisztelt polgárságot még jobban arra, hogy pártfogolja hű és szorgalmas szolgálóját Karacs Teréz', intézeti vezér oktatónőt. — Miskolcz, télutó 1. 1857. A gymnasium és reáliskola közti harc Németországban. (Folytatás és vége.) Lássuk az érem második oldalát is. A gymnasiumok ellen való támadásokkal szemben a gymnasiumok barátjai is síkra szálltak. így Ziemszen a müncheni orvosi klinikának igazgatója első előadásában azt mondja : «A mostani gymnasialis-humanistikus műveltségnek azon előnye van, hogy a fiatal ember törekvéseinek ideális lendületet ad és őt a gondolkodás munkájában s az Ítélet élességében gyakorolja, mely nélkül a későbbi orvosi megfigyelés és cselekvés üzletszerűvé válik. ,A tanulók általános műveltségi foka, nem akarom mondani kevesebb értékű, de mindenesetre humanisztikusán kevésbé művelt elemek felvétele által kétségtelenül lejebb szállana, és azzal az orvosi kar tekintélyét és állását a többi tudós pályákkal szemben csökkentené, eltekintve azoktól a tűrhetetlen állapotoktól, melyek a reáliskolai tanulóknak az orvosi fakultásra való felvétele által keletkeznének. Jelenleg ugyan még nem kell attól a veszélytől tartani, hogy a reáliskolák védőinek szakadatlan aknamunkája az Űniversitas-literarum egész régi épületét szétdarabolja. Másrészt azt sem szabad remélni, hogy ama kevés orvosi körökből származó öszhangzó vélemény, melyet a reálisták mindannyiszor oly buzgón terjesztenek, a pusztában elhangzani fog az orvosi karnak határozottan kimondott ellenvéleményével szemben.)) Ily értelemben nyilatkozott nem régen a heidelbergi egyetem tizennégy tanára is (1888. jul.). Ezen -nyilatkozat következőleg hangzik : «A folytonos támadások, melyek hosszabb idő óta a humanisztikus gymnasium ellen Németországban intéztetnek, a melyekben azoknak teljes átalakítása iránti óhajtás is egyszersmind kifejezést nyer, alulirtakat a következő nyilatkozatra kényszerítik : Nem állítjuk a gymnasialis berendezéseknek tökéletességét hazánkban, a melyek egyes részleteiben sehogy sem ugyanazok mindenütt, és ép oly kevéssé állítjuk a gyakorlati kivitel hibanélküliségét. De az a szomorú kép, melyet a humanisztikus tanintézetek tanításáról és neveléséről, tanulóik értelemfejlesztéséről, kedély állapotáról és testi szervezetéről ecsetelni szoktak, tapasztalatunk szerint nem felel meg a valóságnak, és erős ellentétben áll mind azzal, a mit ezen iskolák növendékeiről a legkülönféle tanulmányágakban tapasztaltunk a tudomány- és műegyetemeken, végtére ellentétben áll az azzal, a mint azok későbben hivatásukban és polgári életökben tenni képesek. Azt hiszszük, hogy a nemet nemzetne k alapos oka van háládatosnak lenni az iránt, a mi a német gymnasium által eléretett és eléretik, és őszintén sajnáljuk, hogy az ősi honi szokás, saját magáét semmibe sem venni, itt oly tulajdon ellen fordul, a melyet tőlünk a külföld joggal megirigyel. Bármily sok javításra szoruljon még a mi gymnasiumaink szellemi és testi kiképzésnek szervezete és a különböző tantárgyak módszere a klassikus tanítás terén is, mégis másrészt indokolt a követelés, hogy a humanisztikus gymnasiumok tantervének alapvonásait, különösen az ezen intézetekben honos görög nyelv és irodalom tanítását megtartsuk. Csak oly módosításokat, melyek a meglevőt tovább fejlesztik, de azzal nem szakítanak, vé-