Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-27 / 43. szám

hiányos, a mennyiben «Az kegyesség titkának harmadik könyvénél)) a 800. lapon megszakad az előadás. Művének első könyvében megbizonyfttatik az Atyának, Fiúhak, Szent Léleknek egy Istensége)), a másodikban (87—607.1.), «hogy az Atya Istennek egy szülött Fia a Jézus Christus, természet szerint való igaz Isten, és így az ő Szent Atytyával egy Isten, mivel hogy az Isten csak eg'y», s végül a harmadikban (609 — 800. s köv. 1.), «hogy a Szent Lélek, természet szerint való igaz Isten, és az Atyával és Fiúval egy Isten», mi mellett a bizonyításoknál «a becsületes Unitárius Statútumokat s az Alkoránt is citálja,» a mit «senki szeretetlenségnek avagy csúfolásnak ne magyarázzon)) (Előljáró beszéd). Bizonyára érdekes magyar prot. dogmatörténeti monographia a szent háromság tanáról! Igazán szíves köszönettel vennem, ha valaki tanár- vagy lelkésztársaim közül, kik esetleg e műnek birtokában vannak, a hiányzó reszt számomra lemásolnák. A nagy üldözések dacára is milyen szellemi, erkölcsi és anyagi érzéke volt e kornak, mely ilyen speciális egyházi felekezeti monographiákat Íratott, jutalmazott s kiadott?! Tanulhatnánk tőle! 3. Magyar prot. egyházi nyomtatványok a hallewittenbergi „bibliotheca hungaricában." Külföldi papirjaim között ráakadtam a hallei bibi. hung. régebbi magyar és latin nyelvű ritkább nyomtatványainak jegyzékére, a melyet annak idején, mint annak könyvtárosa „összeállítottam. A magyar prot. egyházi bibliographia tanulmányozásának hazafias prot. ügye igazolja e nyomtatványoknak e Lapok hasábjain való szíves közzétételét, s kérjük azokat, a kiket illet, a dolgoknak tudomásul vételére. A magyar nyomtatványok a következők : Melius J. Péter, Sámuel és Királyok 2. könyve;' Debrecen 1565. Gelei K. István. A váltság titkainak harmadik volumenje, N.-Várad 1649; Néviethy Mihály, Prédikátiók, Kolozsvár 1675; Sylvester János, Uj-testamentom, Bécs 1574; Medgyesi Pál, Két ker. embernek beszélgetésük, Bártfa 1650; Pázmány Péter, Az mostan tamat tudomaniok hamisságának tiz nilvan való bizonisaga, Grátz 1605 ; Némethy M., Sz. Dávid psalteriuma, Kolozsvár 1679 ; Otrokocsi F. Fer., Isten előtt jaróknak tökéletessége, Tyrnau 1699; Névtelen szerzőtől, Négy szép halottas predikatió, hely nélkül 1622 ; Egy bujdosótól, Bujdosásnak emiékezetköv.e, Lőcse 1726; Ágost, hitvallás, név és hely nélkül 1692; Balassa B. és Rimái J. Istenes énekek, Pozon 1676 ; Szenest M. Albert, A legtöbb jórul, Kolozsvár 1701; Névtelenül, Szerelmes édes hazam, kárt vallott Magyarország, Kassa 1659; Péchy Lukács, Sz. Ágoston doctornuk elmélkedései, N.-Szombat 1591; Kátoli Péter, Az apostoli credónak magyarázatja, Debrecen 1600; Lisznyai K. Pál, Mag var krónika, Debrecen 1692; Beniczky P. Magyar ritmusok, Lőtze 1692 : s Székely István, Ghronica ez yilágnak ^j,elős dolgairól, Krakó 1559. 'Tinódy érdekes históriának egyik ritka szép példánya az egyet, könyvtárban van elhelyezve ; Sartorius J. «Magyar lelki óra» 1723 c. művéről mas helyütt s alkalommal szóllottunk. A latin nyelvűek a következők: Scultety Severin, de communicatiöne idiomatum, Bartfa évszám nélkül; Hodik ). Statéra dissertationis c.ujusdam papisticae, quam P. Pázmani curavit, Bartfa 1632; Szentiványi M., Resolutio .12 praecipuorum errorum dogmatura in fi de modernorum acatholicorum,, Tyrnaviae 1703, s Lutheranicum nihil / ad fem, nihil ad propositum, ugyanott s ugyanakkor; Gr. Horváth, Responsio, Bártfa 1592; Pepich, Imaginum defensio contra rabiem sacramentorjim, Bártfa -i 598; Rákóczy; Instructio quam Gr. Rákóczy tradudit Sigismundo R. filio süo, Albae juliae 1640 ; Pjlctus G., Examen thesium. et jegularum Zwinglianarum de coena domini vulgata, Bártfa 1586, s „Declaratio circumstantiarum gemini colloquii, alteriüs V. dec. anni 1595, alterius 29. jan. anni 15:96 in arce Keismarcensis habiti, et aliarum quarundam actionum e quibus, qua íide charta in titulo argu,menta in ijdem colloquijs proposita promittens odito fit, haud obseure perspici potest: ad Mag. Dn. Dn. Sebastianum Theokeoli Dnum in Keismark, in comitijs Posoniensibus versantem missa, iam necessaria Defensionis ergo in lucem data a Seb. Ambrosio past. eccl. Keismarcensis. Servestae 15 97»-*) Végül a kéziratok közül a következők : Rádassy Mihály, Ennarationes in epistola Pauli ad Tim., a XVI. századból; Rezik Gyninasiologiája a XVII-ik századból; Rotarides iratai, Kassai a wittenbergi theologusok nagy jótevőjének s a magyar könyvtár megalapítójának saját s hozzá intézett iratai és levelei; levelek Révaitól, Thurzótól, Rákóczytól, Lány, Zabler, Pilárik, Krmann s más szuperintendensektől. A kéziratoknak általam készített kimerítőbb jegyzékét a hallewittenbergi egyetemi titkár szívességéből más alkalommal fogom bemutatni e Lapok t. olvasóinak. Sajnos, azoknak ev. egyet, levéltárunk számára való .megszerzése, a minek ügyében annak idején az egyet, gyűlés lépéseket is tett, nem sikerült, s a tett intézkedések célhoz nem vezettek. Újból is fölhívom e most már jobb karban lévő könyvtárra magyar prot. tudósaink s a Prot. írod. Társ. egyháztörténeti bizottságának érdeklődő szíves figyelmét! Dicső emléke az a régi magyar prot. buzgóságnak és áldozatkészségnek ! Dr. Szlávik Mátyás. KÜLFÖLD. Külföldi apróságok. Az apróságokat kezdjük milliomosokkal. A «savanyú szőllőt)) szereti a róka megbámulni. Az emberekből sem apadt ki még az irigység. S bizony elegen savanyú képpel fogják olvasni, hogy 700 ember van a földön, a kinek vagyona felül van a 25 millió francon. Mi csak a százasokról és ezresekről emlékezünk meg. A világ leggazdagabb embere az Egyesült-Államok vasúti királya Lay Gould, a kinek r.375,000,000 franc után 70.000,000 franc évi jövedelme van. Mackay 1.250,000,000 fr. évi jövedelme 62.500,000 franc.-. ,av ^gdixz jriéval cas»n jsá&n c ncdéibul / s >rí Rothschild (Angliából) 1.000,000,000 fr. 50.000,000 jövedelemmel. Vanderbillt 562.500,000 fr. 56.250,000 fr. jövedelemmel..., J jloihsli ÜílOií fij.vlo í;d ílés [ J. B. Jones 500.000,000 fr. 25.000,000 fr. jövedelemmel: ' ;

, ú'fü J7Íí;i \;V) íiölíj;! 'JÜJÁ Westminsteri herceg (Anglia) 400.000,000 fr, 20.000,000 fr. jövedelemmel. , J. J. Astor (Egyes. ÁU.) 250.000,000 fr. 12.000,000 franc jövedelemmel. W. Stevart 200.000,000 fr. J. G. Benne/ .i.£r

Q.0űj0,öli)0./fg^bnőb ;•:.<; iisí nóf

^ud A Sutherlandi herceg (Skótia) 150.000,000. A Northumberlandi herceg (Anglia) 125.000,000. Bute marquis (Skótia) 100.000,;ooo.; : *) Az itt érintett nyomtatványok közül Szabó Károly Régi Magyar könyvtára nein említi Medgyesi Pál kérdéses kiadását, a hely és név nélkül 1622. megjeTerit 4 szép halottas prédikátiót, Skultéty Sév. Bártfán megjelent- dissertátróját s az 1597. megjelent Ambronus-féle Declarátiót. Sz. M.