Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-27 / 43. szám

vétessék választási alapul a zsinati képviseltetés ügyében, s az erdélyi szásztartományi egyház is a zsinathoz.való csatlakozásra hívandó fel. Az indítvány 2-ik része egyhangúlag elfogadtatott, míg annak első részében ,sokan a zsinattartás elodázását és bizonyos alapelveknek felforgatását látták, A kérdéshez hozzá szóllottak : Györy E. Pulszky A. Horváth Sándor, Fabinyi Tht Andorka, Mudron, Busbach, Radó, Perlaky, Veres, Zsilinszky és •mások, kik a zsinat tárgyainak, ..-az eg;yházL törvénykezésnek összes ágaira, ki terjeszkedtek s .csakis a dogmatikus kérdéseknek távoltartását hangsúlyozták. A gyűlés többsége Gyary E. indítványát fogadta el, mely szerint az 1868-ik elvek megtartása mellett a zsinati bizottság munkálata és szabályzata irányadó, az uj brassói magyar esperesség s az egyet., theol. akadémia ..képviseletének bevonásával. Zsilinszky szépen indokolta indítványának kifogásolt 2-ik részét, a népesség arányának tekintetbe -vételét, kimutatván azt, hogy 48 előtt nem, lehetett .a lélekszám alapján zsinatolni,, mivel rendi alapon állottunk, mi .mellett még az alföldi egyházak erősödésére hivatkozott. A jó b,éke. és egyetértés kedvéért azonban visszavonta a képviseltetésre vonatkozó üdvös célszerű s. jól indokolt indítványát. Belohorszky főesperes indítványa/a horvátoknak a zsinatba való bevonásáról elejtetet. A zsinati kérdéssel kapcsolatban br. PrÓnay ama lelkes .indítványa, mely szerint a zsinattar.tásr.őLa testvér ref. kerületek és egyetemes konventjük is. .értesíttessenek, egyhangúlag elfogadtatott. A felséghez ^intézendő kérvény, szövegének egy rendkívüli gyűlésen való felolvastatása és megbeszélése egyhangúlag.elfogadtatott, míg a követek utasításinak.eszméjét^ mint elavultat. mellőzte a gyüléjs.-jvj^j i: ilnüi'Aü'i'jÁ vgorl c

ní)Itarrr Azután az odiósus nyustyai ügy került tárgyalás alá. A gyűlés többsége az ultra nationalisták érvelé-seivel szemben magáévá tette á tiszakerületnék-ama tnegfelebbezett határozatát, a mely szerint Czékus I. püspök az 1882. egyetemes gyűlés határozata-alapján, mely a hitelesen bebizonyított pans 1 avisn 1 ust- kanonikus vétségnek deklarálta,: Ki-izsán - Zsigmond -segédlelkészt a jelölésből kizárta.- Ezzel szemben- az ultrák-azt-vitatták, hogy nevezett püspök- csupa gyanúra--alapította a maga eljárását, mivel J

állítólag Krizsán-panszlavismusa nincs kellőleg kimutatva. A nyustyai egyháznak fenyegetésé más kerülethéz való-csatlakozása tárgyában visszautadtáifM^dSS d'í.'.pj 'jUjzí;/i;{ sAiiűi; S£ lü iíöqcüc

l .1 A délutáni ülésben tárgyalás alá került- -a ni a sérelem, hogy a papi és tanári árvaintézetek alapjait tőkekamatadó alá vetették, mely tárgyban már föl is irtak a pénzügyminiszterhez-. Minthogy azonban ma bárom kerület jelentette, hogy a miniszter nem ugyan elvileg, de- 'esetrőlesetre elengedte a kiró-tt adót, ezt egyszerűen tudomásul vették, és a kérdést tövább nem -bolygatták. — Gáspár János egy három nyelvű ehoral-könyv kiadását kérelmezte. Az egyetemes gyűlés- azonban ezt- nem találta szükségesnek. Szóba-kerülvén a felekezeti közép-tanodai tanárok nyugdíjügyének rendezése, Fischer Miklós, Schneller-, Karsay és--Győ-r-y—Elek -hozzászólása után at egyetemes gyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a közoktatásügyi miniszter kezébe vette e tárgyat. A kormány tervezete ki fog adatni a közoktatásügyi bizottságnak, mely a jövő évi egyetemes gyűlésnek jelentést tesz. A bányakerület egyetemes énekkönyv kiadását" indítványozta, de a konvent' ezt" nem találta szükségesnek. Elhatározták,, hogy a lövői, reálgimnáziumjja'k még egy éven át jelen alakjában való fen tartását Lógjak kérelmezni. Ezzel a napirend ^ kimerülvén, á f jegyzőköny.'y.ek hitelesítésére bizottságot küldöttek.ki, mire Prónay. báró az egyetemes gyűlést bezártnak nyilvánította, köszönetet mondva elnöktársainak és a tagoknak. Majd Karsay püspök meleg szavakban mondott köszönetet Prónaynak, mi általanos visszhangra talált. A gyűlés tagjai az elnök éljenzése között oszlottak szét. Budapest, 1889. okt. 19. Sz. M. RÉGISÉGEK. -movnini B .sv/b isío^rtP0f

i

\e

'3

8i sj/ Magyar prot. irodalmi s egyháztörténeti emlékek. Alí^üí.j'i 3C2Bsyniíiiol3 ?.i:L>í:ia 1; bíiifíí .rjio/'jd i; brnrn ; Motti>:.\ ^Emlékezzünk Régiekről*. 1. Bél Mátyás dogmatikája. Kézi könyvtáramnak régi könyvgyűjteménye egy 2 kötetből álló s gondosan irt -kéziratot őriz, melynek címlapján ezt .olvasom.: „Theologia dogmatica Mathiae BelliiA két kötet öszszesen 614 lapból,^ 595 §-ból s 15 cikkből áll, még pedig következő tárgyi beosztással: articulus 1. «de mysterio S. S. Trinitatis», articulus 2. «de crearione», ar,t. 3. «de angelis»,. art. 4, j«de imagine divina lapsu Adamia, — I. kötet 194 §-al; továbbá art, 5. «de provi.d.entia»,. art. é. «de gratia dei universalb,' art. «yl.e Christo» (sectip 1: ;«de persona Christi,», sectip 2 : «de trip.li.ci ot'hcio Christb); art. 8. «de peccato>), art. %\ «de vocatione», art. 10. «de illuminatione», art. 11. «de fide», ..art- 12... «de regeneratione, conyersjone .atque po.enitentia», art. 13. «de justifica,tione)>, art.;-14.,. «de bonis operibus, sanctificatione aliisque actibus ,gratiae», art. 15. «de liberó post. Iapsum arbitrio, praedestinatione atque reprobatione». A mai liittani rendszerek álláspontján t e k j n t-ve in in de n esetre érdekes fe !oss fás, a mi különösen abban, tűnik fel, hogy elébb, szól Krisztus személyisége is művéről s csak azután a bűnről,, a mi a megváltást szükségessé tette. Bél Mátyás tudvalavőleg a régi pietistjkus jellegű haliéi egyetemnek hallgatója volt, a. miért többi theol. honfitársával együtt a rózsahegyi zsinat határozatából sokat szenvedett, habár Bél Mátyás pietismusa gyakorlati vallásos jellegénél fogva nagyon különbözött a.gémet fajta pietismustól,,s inkább a türelmetlen orthodoxianak napjainkban is nyilvánuló scholastikus dogmatistikus merevsége el le;) irányult, j Alig tévedek, ha Bél M. dogmatikáját -a'haliéi hijttu^ós Breithaupt Int tani rendszerének tartom, a kitől Haan szerint a. .bittant és, erkölcstant hallgatta, % könnyen l^het,sége$, hogy e rendszer szerint tanított Besztercebányán is. Faszám a kéziratban nincs, és épazért az eldcnucs igen bajos. Fölhívom a Bél Mátyásról 1879-ben jeles akad. székfoglalót irt Iiaan \Lajos történészünket e kéziratra vonatkozólag .Iszíyes útbaigazító nyilatkozatra, ki erre, mint Bél: M. életének, és iratainak legalaposabb ismerője^ leginkább illetékes !. : : ;

méiai iül'úu'^jm ú 2. Magyar prot. egyházi nyomtatvány. HliYPssy Lajos felső-pokorágyi ey. lelkész, bajátom szivességéből könyvtáram egy régi magyar prot. egyházi nyomtatvány,t őriz. Szabó. K. Régi magyar könyvtárban 1.352. sz. Bod Péter pedig a 103. lapon idézi. A mű séjg titka", megjelent Kp.lp^syárt ló^ó-jían, ajánlva van «Nalaczi István uráliinak, a'^mi. kőgyelríiés urunk; ő nagysága (erdélyi fejedelem) .belső Tatlá.cs XJr hívéji^k, .'Fp-i-Hop- Mesterének, s Hunyad.és Zaránd vármegyék Fő-Ispxjnnyának -sjb.» Címlapja •;hiányz,ikv

az « a j áa l ó ^ 1 ey el» f ben „B. F. H. y."-nek.mondja magát, a mit egy egykorú kézírás így fejtett meg :". Boros jenci Hegyesi István, a ki az :

elpsz4t. ((Al^iníPn)> . 1683-ban ictj,,.Sajnös^..a.kgnyy