Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-20 / 42. szám

beadvány r

vétessék az egyetemes gyűlési tárgyalások alapjául. Élénkebb eszmecsere indult meg ama miniszteri leirat tárgyalása körül, mely magában foglalja azt a kedvezményt, hogy a középiskolai tanári pályára készülő prot. theologusoknak 4 éve két egyetemi évbe számíttassék be, mely alkalommal a bizottság elnöke röviden utalt ama veszélyekre, a melyek a prot. iskolák autonómiáját a jövőben érhetik s hangsúlyozta a középiskolák s az egyház közötti köteléknek a törvények határán belül való megszilárdítását. Az egyetemes tanügyi bizottság jegyzői teendőinek vitelére Böhm K. budapesti ev. főgymnásiumi igazgató kéretett fel. Másnap okt. 15-én d. e. 10 órakor az ev. főgymnásium dísztermében az egyet, theol. akadémia nagybizottsága tartotta rendes évi közgyűlését. Fontosabb mozzanataiból kiemeljük, hogy Schneller István nagy lelkesedéssel újból akad. igazgatónak választatott. A theologusok tanítóképesítésének Szeberényi püspök által megindított kérdése véleményes jelentéstétel és megvitatás céljából a theol. tanintézetekhez utasíttatott, hogy azt az egyet, theol. tantervvel kapcsolatba hozva együttesen terjeszszék föl. Több rendbeli folyó ügyeken kívül a theol. akad. nagybizottsági tagok újból megválasztása is előkészíttetett az egyet, közgyűlés számára. Ugyanaz nap esti 6 órakor az egyet, közgyűlés előértekezletén br. Prónay Dezső egyetemes felügyelő rövid lelkes megnyitójában a közgyűlésen tárgyalandó kérdéseket jelezte. Rudolf trónörökös és Káldy felügyelő elhunytáról szóló jelentése után a dunáninneni egyházkerület 2 rendbeli odiósus indítványának tárgyalására került a sor, mely érdekes, olykor éles vitákra is alkalmat szolgáltatott. Nevezett egyházkerület ugyanis jegyzőkönyvének 38. pontjában indítványozza, hogy az egyetemes gyűlésnek az anyakönyvek magyarul való vezetése tárgyában 1882. hozott határozata egy éven belül hatályon kívül helyeztessék, s egyszersmind protestál az egyet, gyűlésnek amaz ismeretes határozata ellen, mely a haza-és evangyéliomellencs panszlavistikus üzelmeket «kánonikus vétség»-nek deklarálja. E kérdésekben Győry Elek, Radó Kálmán, Kubinyi, Gyurátz, Zsilinszky, Szontágh, Hatiár és mások lelkes hazafias felszóllalásai után Péchy ker. felügyelőnek amaz indítványa fogadtatott el, melyszerint a gyűlés ((megvetéssel)) és ((megbotránkozással)) utasítja vissza a dunáninneni ker. határozatokat, s a panszlavismus üzelmeire vonatkozó előbbi erélyes határozataihoz a jövőben is szigorúan ragaszkodik, illetőleg azoknak érvényt szerezni igyekszik a dunáninneni kerületben is. Dr. Masznyik Endre indítványa szerint, mivel az egyház nem rendőri, hanem üdvintézmény, a panszlavistikus üzelmekkel vádolt egyének egyházilag csak akkor büntetendők, ha előzetesen a politikai hatóság itélt felettök, mi mellett az egyet, gyűléssel, mint fegfőbb hatósággal szemben nagyfokú engedetlenséget tanúsított egyéneket ő is szigorúan megtorolni kéri. Mudrony kievi zarándok esetére vonatkozólag elébb a törvényes hatóságok jelentései várandók be, hogy aztán annál biztosabban tehesse meg maga az egyet, gyűlés is a szükséges lépéseket. A dunáninneni egyházkerületi határozatokban foglalt en~ gedetlenségek egyet, egyházunk legfőbb hatóságával szemben kínos hatással voltak a közgyűlés nagy többségére. Ugyancsak e kérdésekkel kapcsolatban tárgyalás alá került a dunáninneni kerületnek az egyet, felügyelőség s a képviselőség összeférhetetlenségétől szóló kényes természetű indítványa. Prónay és Péchy hozzászóllásai után Radó indítványára határozatba ment, hogy nevezett indítvány a napi rendről levétessék, mivel e kérdésnek rendezése a püspökök és ker. felügyelők felsőházi képviseltetésével kapcsolatban különben is a készülőben levő zsinat tárgyát képezendi. Az időközileg félrevonult, de később elnöki székét újból elfoglaló egyet, felügyelőt a tekintélyes számú értekezlet lelkes ovátiókban részesítette. Az értekezlet utolsó tárgyát Karsay püspök amaz indítványa képezte, mely szerint a tiszai egyházkerület kívánságával kapcsolatosan a miniszter által tervezett országos nyugdíj élvezete ne csak a középiskolai, hanem a felsőbb iskolák tanáraira is kiterjesztessék. Október r6-ika volt az egyetemes közgyűlés elsó napja, a melyen az előértekezleten kontemplált ismeretes ügyek részletesen megvitattattak és elintéztettek. A gyűlést megelőzőleg a Deák-téri templomban istentisztelet tartatott, a melyen Haan Lajos egvet. főjegyző mondott imát. A Jeszenszky K. által fölfedezett ((gályarabok éneke» mélyen meghatotta a hivő közönséget. A rendkívül népes közgyűlést br. Prónay egyet, felügyelő megnyitván, elnöki jelentésében utalt Rudolf trónörökös és Káldy felügyelő elhunytára és Radó Kálmán ker. felügyelővé való megválasztatására. Prónay mellett a társelnöki tisztet Geduly gyöngélkedése miatt Karsay püspök vitte. Erre élénk érdeklődés és feszült figyelem között szőnyegre kerültek az előértekezleten is tárgyalt dunáninneni egyházkerületi határozatok, a melyek veszedelmes harcot involválnak az egyet, közgyűlés hatósága és intézkedései ellen. Az egyik az ismeretes Mudron-ügyre vonatkozik, a mely szerint a dunáninneni egyházkerület az 1888. évi egyet, közgyűlési határozatban túlkapást látott, s azt egyszerűen följelentésnek véve az ügyet a nyitrai turóci egyházmegyének átadta. Zsilinszky M. és Kubinyi G. indítványára, Szontágh, főleg pedig Péchy T. hazafias erélyes felszóllalásai után határozatba ment, hogy az egyet, közgyűlés múltkori határozatát változatlanul fenntartja, a visszautasítás tényét roszalja s az egyházkerület jelentését ez ügyben bevárja. Az anyakönyvek magyar nyelven való vezetésére vonatkozó engedetlen dunáninneni határozatot hasonlóan | visszautasította a konvent, s Radó K. indítványára ugyan-J csak e tárgyban hozott mult évi határozatához való ragaszkodás mondatott ki. A dunáninneni kerület harmadik indítványa a panszlavismus kánoni vétségére vonatkozik, a mely szerint a politkai bűntény miatt csak akkor Ítélhető el valaki, ha előzetesen már a világi hatóság is elitélte, sőt nevezett kerület az egyet, gyűlés erre vonatkozó határozatának 1 év alatti megváltoztatását sürgeti. Péchy indítványára e dunáninneni határozat is mint haza- és nemzetellenes visszautasíttatott. A képviselőházban való részvétel illetőleg az egyet, felügyelőség inkompatibilitása kérdésére vonatkozó utolsó dunáninneni indítvány Radó javaslatára egyszerűen a napirendről levétetett. A dunáninneni engedetlen határozatokat védték : Dula, Mudron,Janoska,Csobreda, Zoch s más tót nemzetiségi ultrák. Mudron ügyében az egyet, közgyűlés önkényes eljárására, az anyakönyvek vezetésének kérdésében a nemzetiségi törvényre, a pánszlávismus kánoni vétsége tekintetében pedig a politikának az egyházból, mint vallásos erkölcsi testületből való eltávolítására, sőt az Augusztana confessióra s az Apologiára hivatkoztak, s olykor olykor érdekes, de legtöbb esetben nevetséges sophismákkal éltek. Egyházunk beléletét oly mélyen alteráló eme dunáninneni határozatok zajos letárgyalása után a közgyűlés szétoszlott. Óvja meg a gondviselés hasontárgyu gyűlésektől magyarhoni ev. egyházunkat! Az egyetemes közgyűlés október 17-én délelőtt 10 órakor folytatta tárgyalásait. Br .Prónay a gyűlést megnyitván a mult ülés jegyzőkönyve olvastatott fel a mely-