Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-03 / 5. szám

Harminckettedik évfolyam. Budapest, 1889. február 3, PROTESTÁNS ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Szentkirályi-utca 39, sz. III. em. Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdi] külön 30 kr. TAFvTALOM : Vezércikk. Rudolf trónörökös halála. Szőts Farkas. — A valláserkölcsi nevelés tényezői. Szőts Sándor. — Iskolaügy. A keresztyén nevelés alapelvei. Szabó Aladár.— Tárca. A touristika és a vallásosság. Weber Samu, — A «Magyar Állam* egy tárcájára Urházi Lajos. — Könyvismertetés. Czelder Márton : Evangyéliomi lelkészitár. Kenessey Béla. — Belföld. Nyilatkozat a polgárdi-i ügyben. Szűcs János. — Gyakorlati lelkészet. Haladjunk-e vagy maradjunk? Lévay Lajos, — Külföld. A törökországi protestánsok helyzete. Láng Adolf. Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. Gyászba borult lélekkel, fájdalomtól sajgó kebellel jelentjük, hogy a daliás ma;yar királyfi, szeretett királyunk egyszülött fia, magyar hazánknak drága reménysége RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS a Baden melletti Meyerlingben, hová vadászni ment, január 30-án önkezűleg kioltotta drága Villámcsapásként sújt le e végzetes szerencsétlenség a felséges királyi házra és édes hazánkra. A legnépszerűbb és legjobb király egyetlen fiától, dicső trónjának nagyreményű örökösétől, atyai jó szívének édes gyönyörűségétől fosztatott meg egész váratlanul. Tört reménye gyászos omladékin a lesújtott partriarchával zokoghatja : ccsírva megyek az én fiam után a koporsóba.)) A nagyra hivatott fiúban méltán büszke és boldog királyné egyszerre szerencsétlen anyává lőn, ki fájdalma súlya alatt remegő lélekkel esdekel a királyok királyához vigasztalásért. x\ bájos feleség szívrepesztő fájdalommal roskad bánatos özvegységbe, férjét, kis árvája atyját, fényes koronák nagyra hivatott örökösét, minden boldogságát veszítve a szerencsétlen halottban. És a magyar nemzet, ez annyit sujtolt, annyit szenvedett magyar nemzet egy jobb jövőnek biztos zálogát, egy dicső korszak reményteljes biztosítékát kiséri sírba a derék királyfiban. Megáldva fennkölt észszel és lángoló tudományszeretettel, felruházva nemes szívvel és magasztos érzésekkel, körül övezve a népek millióinak szeretetével: mi lehetett volna Rudolf nekünk, ki nemzetünkkel rokonszenvezett, lajunkat ismerte, főurainkat barátjaivá fogadta, nemzeti törekvéseinket méltányolni tudta?! Oh népek Istene, kinek beláthatatlan végzéseid*előtt hódoló imádattal némul el panaszra feljajdult szíve az egyetlen fiát sirató királyi atyának s egy leendő atyját könnyező nemzetnek: légy velünk és törüld le omló könnyeinket; derítsd íel hitünk szövétnekét, hogy lássák meg tévedező tekinteteink e nagy csapásban is a te atyai szereteted és végére mehetetlen bölcseséged remény sugarait! Maradj velünk: a tört szívű királylyal és a gyászba öltözött, elszomorodott nemzettel í Szőts Farkas.