Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-29 / 39. szám

püspök ur örömét fejezte ki a város és az egyház haladása fölött. Szállásán a különböző egyházi és polgári hatóságok küldöttségeit fogadta, s ezután hozzá fogott a canonica visitatiohoz. Ez alkalomból br. Prónay Dezső főfelügyelő úr is ellátogatott Selmecbányára. * Thelogiai akadémia Kolozsvárit. Az erdélyi egyházkerület mult évi közgyűlése, mint olvasóink emlékeznek, egy 21 tagból álló bizottságot küldött ki a végből, hogy javaslatot készítsen arra nézve, miként lehetne Kolozsvárit egy tanárképző intézettel kapcsolatos papnöveldét létesíteni. A 2i-es bizottság, mint kolozsvári laptársunk értesít, f. hó 17-én tartotta meg nagyfontosságú és egyházunk papnövelésének és tanárképzésének jövőjére nézve döntő jelentésű gyűlését Kolozsvártt. A bizottság, melynek tagjai 3 kivételével mindannyian megjelentek, Szász Domokos püspök ur elnöklete alatt, dr. Parádi Kálmán jegvzősége mellett dr. Szász Béla előadó határozati javaslata értelmében kimondotta, hogy az lg. Tanács utján ajánlani fogja az idei ker. gyűlésnek, hogy Kolozsvártt az egyetemmel kapcsolatban lehető rövid idő alatt theol. akadémia állítassék föl s egyszersmind azt is, hogy szükségesnek tartja a kolozsvári állami tanárképezde reform, növendékei nevelésének kiegészítése és gyakorlati képzése szempontjából egy paedagogium berendezését internatussal és konviktussal s a kolozsvári kollégiummal összefüggésben. A bizotts. tárgjalás jó formán csak a dr. Kovács Ödön elhalasztási indítványa fölött folyt, ki sokkal bonyolódottabbnak és terjedelmesebbnek Ítélvén az ügyet, hogysem ily rögtönösen megállapodásra lehetne jutni, kérte az érdemleges tárgyalás elhalasztását. E felfogáshoz gróf Bethlen Pál gondnok és Somkereki M. esperes csatlakoztak, míg Szilágyi Gy. tanár a theol. akadémia áthelyezése esetére az enyedi főgymnasium teljes kiegészítését és lehető magas színvonalra emelését javasolta; a bizottság többi tagjai a kérdést teljesen megérettnek nyilvánították, nyomatékosan hangoztatva az egyházkerület érdekének az egyes rész érdeke fölötti állását s a papnevelés és egyházi tanárképzés emelésének s rendezésének felette nagy szükségességét. * Tanár beiktatás. Debreceni főiskolánkban közelebbről iktattatott be hivatalába néhai Nagy Pál utóda, Kiss József\ a természettannak Pápáról választott uj tanára. Az ünnepélyt, mint debreceni laptársunk irja, főt. Révész B. püspök úr képviseletében Tóth Sámuel egyházkerületi főjegyző vezette, s kívüle Kiss Albert, K, Tóth Kálmán, Szűcs István stb. képviselték az egyházi, Laky Lajos a városi hatóságot. A teljes számban egybegyűlt tanárok és ifjúság előtt, az énekkar megnyitó dalának elhangzása után, Tóth Sámuel tartott rövid visszaemlékezést Nagy Pálról s azután bemutatva az új tanárt, felszólította székfoglalója megtartására. A székfoglaló értekezés tárgya «a physikai tünemények mozgási elmélete» volt, melyet Kiss nagy tudományos apparátussal és szakképzettséggel dolgozott ki. A tetszéssel fogadott székfoglaló elhangzása után ismét Tóth Sámuel emelt szót, érdekes részletekben gazdag történeti visszapillantást vetve a természettani tanszék történetére. Maróthi, Hatvani, Milesz József, Kerekes, Csécsi, Török, Gelenczei, Nagy Pál voltak a természettan különböző ágainak tanítói a debreceni főiskolában : oly egyének, kiknek hatása szép helyet biztosít számukra a főiskola történetében. Végül szívélyesen üdvözli az egyházkerület nevében az uj tanárt, kihez még Tüdős János főgymnasiumi igazgató intézett barátságos üdvözlő szavakat. Este társas vacsora, kedélyes felköszöntőkkel fűszerezve, fejezte be a sikerült ünnepélyt. — Mi is szívesen üdvözöljük derék kartársunkat uj állomásán, szívünkből kívánva, hogy őt székének diszére, egyházi tanügyünknek dicsőségére sokáig éltesse a kegyelem Istene ! * A tanítóképezdei tanárok országos egyesületének választmánya a f. hó 24-én ülést tartott, a melyen Péterffy Sándor elnök tudatta, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az egyesület alapszabályait megerősítette. Nagy László titkár jelentette, hogy az egyesületnek jelenleg 168 tagja van, a kik közül 21 állami, 5 egyházi tanítóképző intézet és 9 tanfelügyelőség van képviselve. A közgyűlés felhatalmazása folytán a választmány magát a következő újtagokkal egészítette ki dr. Bánóczy József, az orsz. izraelita tanítóképző igazgatója a dr. Málnai Mihály ugyanazon intézet tanára és Peres Sándor a losonci állami tanítóképző intézet gyakorló iskolájának tanítója. A választmány az egyesületnek végleges megalakítása céljából a f. évi november hó elején ülést tart, a melyen az egyesületi lap ügye, a munkaprogramra, esetleg a fizetésjavítás érdekében teendő lépések fognak megbeszéltetni. Az egyesület által képviselt ügy érdekében kívánatos, hogy azon az ülésen minél nagyobb számmal vegyenek részt a vidéki választmányi tagok is. A választmány végre felhívja azon állami és egyházi intézeteknek tanárait, a kik eddig az egyesületbe nem léptek be, a belépésre, hogy a novemberi ülésen a választmányt véglegesen meg lehessen alakítani. A belépésre jelentkezhetni a titkárnál (Nagy László, Budapest, üllői-út 24.) * A bánáti evang. esperesség közgyűlését, mely a napokban Orsován tartatott meg, Kramár Béla főesperes, temesvári lelkész, következő nagy hátast keltett beszéddel nyitotta meg. «Nagytiszteletű egyházmegyei közgyűlés! Hit és haza szent zászlaja alatt küzdöttek dicső őseink századok zivatarjain át, vagyont és életet áldozva. És e szeplőtlenül reánk maradt zászlót tartjuk magasra mi is, késő unokák. Ámde éppen ezt tagadásba venni — divattá vált napjainkban. S aki fitogtatni akarja olcsó hazafiságát, vagy tisztátalan önérdekét csillogó jelszók alá akarja bujtatni, a lutheri egyházra támad. Igaz, híveink nagy része tót és német ajku. De hazug az és nem magyar, a ki ezért — és egyesek vétke miatt — hazafiatlansággal vádolja ev. lutheránus egyházunkat. Nem tehetünk róla, hogy magyarokul nem születtünk; de bármely nyelven imádjuk is Istenünket, magyarok vagyunk szívvel és lélekkel s nagyobb hévvel öleljük keblünkre a közös édes anyát : drága magyar hazánkat, mint sok szájhős, s többet teszünk soknyelvű híveink között az állameszme megszilárdítása és az államnyelv terjesztése érdekében, mint sok olyan, a kinek egyedüli érdeme, hogy magyarnak született. Evang. lutheránus egyházunk, melynek feladata a nem magyar ajku hívek gondozása, nagy, fontos nemzeti missziót teljesít, s hogy azt híven teljesíti, nem frázisok : tények bizonyítják. Csakis saját tótnémet nyelvű egyházmegyénkre kívánunk röviden rámutatni. Mily átalakuláson ment át nyelvi tekintetben egy évtized alatt! A nacionalitási viták megszűntek. A három nyelven vitt egyházmegyei jegyzőkönyvek helyébe a magyar lépett; a tanácskozási nyelv a magyar, az adminisztráció magyar, az anyakönyvek magyar nyelven vezettetnek; legtöbb vegyesajku városi, sőt részben falusi egyházakba behozatott a magyar istenitisztelet, két egyházunk pedig tiszta magyarrá lett. Iskoláinkban, a hol még az idevágó országos törvény alkotása előtt egyházmegyei határozattal kötelező tantárgygyá tettük a magyar nyelvet, hazafias szellem honol. Tettük ezt s ennél többet, minden zaj, dicsekedés és reklám nélkül, tettük azért, mert polgári kötelességünknek tartottuk.