Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-01 / 35. szám

kozata minden kétségen felülinek helyezi az akkori felfogást a Thurzó család megbízhatóságáról a protestántismus megvédésében. Hogy Éábry lelkész is megszabadult a büntetéstől ezen folyamodás következtében, kétséget nem szenved. Hogy mennyit tett Thurzó György magas rangjában, mint ország nádor a protestáns egyház fejlesztésére és erősbítésére, az többnyire ismeretes. Csak az 1610-ben a Thurzó aegise alatt tartott zsolnai zsinatot akarom felemlíteni. Itt választatott 3 superintendens 10 megye számára és a Formula Concordiae című hitirat a symbolikus könyvek közé felvétetett, melyet minden hivatalba lépő lelkésznek alá kellett irni. A nádor meg is engedte, hogy Sáros- és Szepesmegye ev. községei külön superintendenst válaszszanak. A szepesi 24 város lelkészeinek kiváltságai szintén az ő kegyelme folytán erősíttettek meg. Csak Thurzó Kristóf ingadozott egyszer új hitében, sőt 1604-ben át is tért a kath. hitre, melyben 9 évig élt. A protestánsok nagy örömére az ingadozó megint az ev. egyházba jött vissza. Az illetékes szepesi vagy lőcsei Krónika ez esetet így beszéli el: «Am 3 Márz 1613 ist der Herr Christoph Thurzó von Ziperhaus — Szepesvár — welcher 9 Jahr in der erschrecklichen Finsternis des Papstthumes gestecket hat, wiederum zu der wahren Erkenntniss Gottes kommen und sich zu den christlichen apostolischen Glauben und der Augsburgischen Confession bekennet, alsó hat er seínem Beichtvater H. M. Stepshano Xylandro Pfarrherrn zu Kirchdrauf seine Sünden erkennet und bekennet, darauf auch vor ihm das Hochwürdige Sakrament empfangen, ist alsó bestándig bis an sein letztes Ende geblieben.i) Thurzó Kristóf mindjárt a következő évben 1614-ben Szepes-Váralján a felső-magyarországi egyházi viszonyok rendezése céljából zsinatot tartott, hol 2 superintendens is válas"zptott és pedig Zabler Péter az öt szabad kir. város és Xylander István a többi községek számára Szepes- és Sárosmegyében. A többi határozatok többnyire a zsolnai zsinat értelmében 16 pontba foglaltattak. A protestánsoknak nem csak a szükségben támaszai, de az örömben is őszinte részei voltak a Thurzó család tagjai. 1617-dik évi nov. 13-kán Lőcse a reformátió száz éves jubileumát ünnepelte. A jubileumi sz. beszéd után «Te Deum laudamus» éneket elénekeltek és a lelkészek, a városi hatóság és a közönség a sz. vacsorát felvették. Az ünnepélyt zenével végezték. Az ünnepélyen részt vett II. Thurzó Sztaniszló örökös főispán, ki későbben az ország nádora lett. Az ünnepély emelésére a városi hatóságot meg is vendégelte. Midőn 1625. évi jun. 12-kén a sz. Jakab templomban *) Lőcsén eltemettetett, Ursinus Illyés iglói lelkész latin, Zabler superintendens német és az udvari lelkész magyar halotti beszédet mondott. Innen tudjuk, hogy a Thurzó család külön udvari lelkészt is tartott, ki vagy Szepesvárban időzött, vagy pedig urait mindenütt követte. Kár hogy ezen udvari lelkészek nevei ránk nem maradtak. Murányra és a Tökölyi várára, Késmárkra vonatkozólag legalább részben sikerült az udvari lelkészek neveit kiderítenem. **) A utolsó Thurzó (Mihály) meghalt 1638-ban aug. 11-kén, a család javai, melyeknek értékét 2 millióra becsülték, visszaestek a koronára. Benne a magyarországi és különösen a szepesi protestánsok igen erős és megbízható támasza dőlt sírba örökre. *) Itt több Thurzó emlék látható vörös márványból. **) Lásd e lapok 1887: 42 és 1888: 48. számait. Most III. Csáky Istvánnal, 1638-ban, e grófi család jött Szepesmegye örökös főispáni méltóságába. Mint a Thurzók alatt Szepesvárról az evangyeliom világított és a protestantismus e család tagjaiban hű barátokra talált, úgy most az az eset állott be, hogy a Csákyék a kath. vallás hívei valának és így a viszony teljesen megváltozott. IV. Csáky István de Keresztszegh Szepes- és Beregmegye főispánja és országbíró alatt Szepesmegyében Csötörtökhelyen a minoriták 1672-ben települtek le, kik a nem sokára 1674-ben következő ellenreformátió keresztülvitelében nem csekély szolgálatot tettek a kath. iránynak. Tököly Imre alatt, ki Szepesvárt 1682-ben elfoglalta, még kis időre e helyütt is pislogott az új hit világossága. Később II. Rákóczy Ferenc is elfoglalta e várat 1703. aug. 20-kán, de már 1710. julius 3-kán Hartleben császári tábornok által visszafoglaltatott. Rákóczy ezen ideje alatt is visszhangzott Szepesvár Erzsébet-kápolnája a protestáns istenitisztelet énekeitől, melyek Hartleben tábornok bevonulásával e sziklás várban örökre elnémultak. 1719-ben október 24-kén Bohusch késmárki igazgató meglátogatta a várat és még meglehetős jókarban találta a termeket. Egy későbbi tűzvész azonban elpusztította azokat, és azóta még a romban is impozáns és nagyszerű várrészek némán hirdetik a vándornak a mult idők viselt dolgait. Weber Samu. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Miklovicz Bálint hódmezővásárhelyi egyházunk legidősebb lelkipásztora tiszteletére, 25 évi lelkipásztorkodása alkalmából szeptember i-én az egyházközség jubiláris ünnepélyt rendez. — Bánó József, a Vl-ik szabad királyi városi evang. esperesség újonnan választott felügyelője, közelebbről iktattatott be hivatalába az esperesség közgyűlésén. — Dr. Szeberényi Gtisztáv bányakerületi evang. püspök közelebb fejezte be egyházlátogató körútját, melyet a bánáti esperesség felső részében tett. * Lelkész jelölés. A szilágy-szolnoki egyházmegyébe kebelezett hctdadi I-ső oszt. lelkészi állomásra 36 pályázó jelentkezett, kik közül a Zilahon ülésezett kandidáló bizottság a következőket jelölte ki: Surányi Gyula nagy-falusi lelkész s egyházmegyei főjegyző, Szász Ferenc kusaly-erkedi lelkész s egyházmegyei aljegyző, Pungur Gyula zilahi polgári iskolai igazgató, Vince Ödön kémeri és Kovács János harasztosi rendes, továbbá Zoványi Jenő kolozsvári, Szőts Gerő budapesti és Illyés Endre debreceni segéd-lelkészek. A próbaszónoklás — erdélyi szokás szerint — szeptember 8-án kezdődik és október 27-én végződik; a választás, valószínűleg, nov. 3-án fog megtartatni. * Lelkész választások. A bulkeszi ág. hitv. evang. egyházközség aug. 20-án választotta meg lelkészét Kottler Ottó magyar-bólyi lelkipásztor személyében. Kottler 261 szavazatot kapott, míg ellenjelöltjére, Spannagel Józsefre csak 35 szavazat esett. Szívesen üdvözöljük! — A tekeházai lelkész állomásra szótöbbséggel Kósa Aladár akli-i lelkész-tanító választatott meg. — Rozvágyi lelkészszé Öblei János b.-keresztúri lelkipásztort választotta meg a gyülekezet. — Tisza-polgári missziói-lelkészül Sőrés János segéd-lelkészt választotta meg az alsó-szabolcshajduvidéki egyházmegye. — Kis Endre sz.-benedekí