Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-18 / 33. szám

kath., i gör. keleti, i ágostai, 2 helvét hittvallásu és i zsidó vallású vádlottat, pénzhamisításért 5 róm. kath., 1 gör. kel., 3 ágost., 3 helv. hitv. és 1 zsidó, hatóság elleni erőszakért 6.1 r. kath., 2 gör. kath., 5 ágosta, 10. helv. hitv. és 9 zsidó, magánosok elleni erőszakért 7 1*., kath., 3 ágostai és 1 zsidó, hamis tanuzás, hamis eskü és hamis vád miatt 8 r. kath. és 9 zsidó, magzatelhajtásért 2 r. kath. 1 ágostai és r zsidó, párviadal vétsége miatt 7 róm. kath. és 1 zsidó, súlyos testi sértés miatt 59 r. kath., 2 gör. kath., 1 gör. kel., 6 ágost.; 7 helv. hitv. és 6 zsidó; lopás miatt 369 r. kath., 1 gör. kath., r gör. kel., 32 ágost., 36 helv. hitv. és 92 zsidó; sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelésért 129 r. kath., 4 gör. kel., 19 ágost., 15 helv. és 59 zsidó; orgazdaság és bűnpártolásért 56 r. kath., 1 gör. kath., 2 ágosr., 1 helv. és 27 zsidó; csalásért 17 r. kath., 1 ágost., 3 helv. hitv. és 20 zsidó; uzsora vétségeért 2 r. kat., 1 ágost., 1 helv. hitv. és 7 zsidó; csalárd bukás miatt 4 r. hath., 1 helv. hitv. és 29 zsidó; okirathamisitásért 15 r. kath., 1 gör. kel., 1 ágost., 3 helv. hitv. és 4 zsidó vádlottat. * Szerkesztői mondanivalók. F. J. Foktő. Múltkor azt izentük, «ha lehet.w Most a levéltárnok megkérdezése után azt kell mondanunk: csak néhány hét múlva lehet. Sz. M. Dobsina. Szívesen közöltük volna már a «Régiségek»-et, de hát még régebbi régiségeknek is várniok kell a nyomdában. De hát: quod differtur, non aufertur. NECROLOG. Osváth István. f 1889. aug. 3. A gömöri ev. ref. egyházmegyei, de különen a simonyi-i ref. egyházat igen nagy veszteség érte. Osváth István, az enyházmegye egyik kiváló jelessége, az egyházhívek szeretett lelkésze augusztus hó 3-án meghalt. Rimaszombatból haza törekedve, a lovak megbokrosodtak s elragadva a kocsit, egy magános locomotiv elé vitték, a mely őt egy barátjával, Alexay István világi iskolai látogatóval összezúzta. Az előbbinek íejét szakította le a törzsétől, míg ez utóbbit derékon vágta ketté. Por maradványaikat rögtön Rimaszombatból hozott koporsókba helyezték s leszögezve haza szállították. Leírhatatlan az a fájdalom, mely az egész egyházat — nem véve ki a legkisebbet sem — elfogta. Mindkettő a községnek valóságos jóltevője, áldása volt. Síró s jajgató férfiak s nők jöttek s mentek az utcákon, nem tudták elhinni, hogy a kit még pár órával láttak s szerettek, nincs többé. A község — mert Simonyi tiszta ref. vallású falu — a szó legszorosabb értelmében lelkipásztorát vesztette el az egyikben, s jóltevőjét a másikban; az egyházmegye aljegyzőjét, kit egyhangúlag ez év tavaszán választott meg, s legmunkásabb tagját igen sokáig nem fegja elfeledni. Osváth István 1850-ben Késmárkon Abaujmegyében született. Iskoláit szülőföldjén kezdte, s Sárospatakon folytatta s ott be is végezte. 1872-ben tette le a kápláni vizsgát, s mint feltűnő törekvő ifjú több egyházmegye nagyobb papjától kapott meghívást, hogy menjen hozzá segédlelkésznek. Vágya Gömörbe vonzotta s a gyakorlati lelkcszetre nézve a legkedvezőbb helyekre került Putnokra, majd Pelsőcre, hol Balogh Béla és Szentpétery Sámuel oldala mellett igazi táplálékot nyert az ifjúi lelkesedés tüze, s lelkében egy mai világban unicum papi jellem jegőcödött ki a nevezett két jeles pap hatása s befolyása alatt. Mint ügyes egyházi beszédiró az itt fennálló «Kalvin körben» tünt ki, hol rendre ő nyerte el az arany pályadíjakat. Mint segédlelkész nem sokáig működött, mert a megüresedett egyházak vetélkedtek megválasztásán. E miatt gyorsan változott működési helye; előbb Szalócon, majd Naprágyban, s utoljára Simonyiban hirdette az evangyeliumot nagy lelki gyönyörűséggel. Különösen temetési beszédjeivel tett nagy hatást, a miért többen rendelkeztek úgy, hogy őket Osváth István temesse el, bár merre lakjék is. Mindenütt, a hol lakott, a kivel az életben csak érzülközött a legnagyobb tiszteletben s becsülésben részesült. Igazi szivjósága és munkaszeretete, párosulva papi prudenciával, népszerű emberré tették. A nála levő talentumot sem ásta el, mint a rest szolga, hanem gyümölcsöztette azt sokszorosan. Jeles munkatársa volt a Sárospataki lapoknak, melynek szerkesztőségéhez belső barátság kötötte. Különösen feltűntek ünnepi alkalmakra irt vezércikkszerű elmélkedesei, melyek közül egy húsvéti cikkjét mely a Nagy Gusztáv sokféleképen megbírált «Húsvéti igazság» című cikk sorozata után a másik éven jelent meg, Ballagi Mór is megvezércikkezte, mint kedvező fordulatot a nevezett lapnál. Nagy gonddal dolgozott irásmagyarázatokon kathedrai használatra, melyből a Lukács szerinti evangyélium s az apostolok cselekedetéről irott könyv felett-i rész készen is van úgy, hogy sajtó alá lehetne adni. Ennek az értékességét, használhatóságát legfényesebben igazolja az a rendkívüli érdeklődés, melylyel a gyülekezet hallgatta. E sorok Írója is tanuja annak a hatásnak, melyet a hallgatók szivében az eredményezett. Netn száraz szó-értelmezés az, mint legtöbb írásmagyarázat, hanem oly művészi felfogása az evangyelista előadásának, melyből élet, elevenség, hit, istenbe vetett bizalom, az élet minden viszonyaira alkalmazható tanulság buzog ki, felöltöztetve az előadás élénkségével, fülbemászó, gyönyörködtető, népies, mind a mellett választékos bibliai irálylyal. Több szép terve volt, de azokat megvalósítania nem lehetett. Ismerősei azon leszünk, hogy eddigi munkálkodásának az eredményei ne maradjanak az asztalfiókban, hanem adjuk át mint értékes kincset a közhasználatnak. A veszteség feletti fájdalom most sokkal nagyobb, mintsem ez iránt azonnal intézkedni lehetne. Hadd orvosolja az idő a felszaggatott sebeket, hadd csillapuljon a fájdalom, s akkor fognak támadni avatott kezek, melyek felnyitják az asztal fiókját, s ércnél maradandóbb emléket fognak emelni az önmaga által kicsiszolt drága szellemi kövekből, mely hangosan fogja prédikálni azt, a mit életében oly nagy tetszés«között hirdetett. Temetése aug. 5-én a délelőtti órákban ment végbe a legnagyobb részvét mellett. Mészáros József. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. A budapesti ref. theol. akadémia convictusára a nyári szünidő alatt, távol létemben, a következő adományok folytak be : I. Az alsó-baranyai egyházmegyéből: az egyházaktól 5 frt, a lelkészektől 70 frt, összesen : 75 frt.