Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-08-18 / 33. szám
szakalkotó művet irnak, mint a német theologusok. Aki csupán a legújabb években megjelent önálló nagyobb munkákat hasonlítja is össze, azonnal meggyőződhetik ez állításom valóságáról. Tielének az ősvallásokról irt nagy munkája, Kuenen ó-szövetségi bevezetése, s ((Népvallás és világvallás)) című műve Rauwenhoff, De Hoop Scheffernek a németalföldi reformáció első korszakát (I 53I -'g) tárgyaló műve, Piersonnak Izrael szellemi életéről irt terjedelmes jellemzése: mind oly művek, melyek alig kivétel nélkül mindjárt lefordíttattak németre, jeléül annak, hogy a híres német theologiai irodalom is hiányát érezé e könyvek tartalmának. A németek általában véve hirtelen és sokat termelnek s épen ezért gyakran felületesek, a holland ellenben többnyire alaposságuk által tűnnek ki. Egyébbiránt újabban ezt maguk a németek is elismerik. Sajnos, hogy már régen nem tették. Majdnem a legújabb időkig csak Nippold és Heppe voltak közülök a holland irodalomnak alapos ismerői. Egészen másképen járnak el a hollandok a külföld irodalmával szemben : az angol, francia és német theologiai művek közül az összes kiválóbbak rendesen mindjárt megjelentek hollandul is. így aztán nem csoda, hogy az általános theologiai képzettség oly magas fokon áll, hogy valóban csodálatot kelt. Annak bizonyítékául, hogy mennyire fejlett theologiai irodalmuk van, felsorolom amaz értekezések és tanulmányok címeit, melyeket a theologiai vizsgálatok új szabályozása óta a tudori cím megnyeréséért irtak szerzőik. Láthatjuk e sorozatból, mily nagy tudományos képzettséget igénylő tárgyakat dolgoznak ki első irodalmi kísérletben. Nem állítom, hogy mindenik valami kitűnő dolgozat volna, sőt az egyháztörténelmi tárgyúak átvizsgálása után magam meggyőződtem a felől, hogy vannak közöttök gyengébbek is, de viszont kettőt olyat is találtam, amelyek nem egy kezdő írónak, hanem bármily hosszú irodalmi pályát megfutott tudósnak is becsületére válnának s a melyeknek ennélfogva szerzőik nevét is közlöm zárjelben. I. Amsterdam: Az úrvacsorája eredete. Van der Heyden Gáspár, 1530—1586. A 68. zsoltár. A Folklore-tan jelentősége a vallástörténetben. Az új-szövetség a clementinákban. Dániel hetven évhete (IX. 24—27.) II. Gronwgen: Az isteni gondviselés tanának bírálata. Kálvin istentana vallási szempontból tekintve és méltatva. A tizenkét próféta alexandriai fordítása. Alakul ási és compilatiói feltevések János apokalypsisére vonatkozólag. III. Leiden: A mai ó-katholikus mozgalom története és bírálata. Belmisszió és egyházközség. Az egyetemes fejlődés és a vallás fejlődése közti viszony. Adalék Birák I—XVI. szövetségkritikájához. Kálvin a kegyelmi frigyről. Moded Hermannak, a legrégibb holland kálvinista lelkészek egyikének élete. Van Lodenstein Jodocus. Zwingli Ulrik ethikája. A Cureton által felfedezett és kiadott syr evangelium értéke. Leibniz monas-tana. Baradaeus Jakab, a syr monophisita egyház alapítója (Kleyn). Adalék az ős keresztyénség ismeretéhez (Eudaimonismus, universalismus stb.). Utenhove János élete és művei. De Bray Guidó élete és művei. A reformáció vértanúi Németalföldön 1566-ig. Bullinger Henrik theologiája a németalföldi reformációhoz való viszonyában (Van't Hooft). A praedestinatio feletti vita a 8. században. IV. Utrecht: A legújabb felvételek a negyedik evangelium szerkezetét illetőleg. Zutfeni Zerbolt Gerard. Előzménye és kezdete a németalföldi ref. egyházban a 19. század első felében bekövetkezett szakadásnak. Népszerű evangeliumi prédikálás. A thessalonikaiakhoz irt második levél hitelessége ujjonan kutatva. Az ó-szövetség daemonologiája. A «réveil» és a különválás. Az isteni megtorlás főleg Ex. XX. 5 — 6. és Ezek. XVIII. 20. szerint. Kálvin anthropologiája. A conjecturalis kritika és a János szerinti evangelium. Pál rómaiakhoz, korinthusikhoz és galatákhoz irott leveleinek szövege a conjecturális kritika tárgyául tekintve. A Máté evangéliumának szövegére vonatkozó conjecturák bírálata. A Márk és Lukács evangéliumának szövegére vonatkozó conjecturák bírálata. A németalföldi ref. egyház liturgikus iratainak története újonnan kutatva. Friesland ref. egyháza az 1795-1804. években. Ezekiel próféta prédikálása. Heidanus Ábrahám és cartesianismusa. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a tudor urak nagy része vizsgálata után megpihen babérain, sőt olyan is akad köztök, aki értekezésének befejező részével máig is adós az irodalomnak. Itt alkalmilag eszembe jut, hogy talán mi is ilyenformán fogunk járni leendő docenseink nagy részével. Hogy unalmukat agyoncsapják, külföldön töltött éveik alatt irnak egy tanulmányt, később pedig nem hogy művelnék a tudományt, de mint addig, úgy azután is, még csak nem is érdeklődnek iránta. (Vége köv.) Zoványi Jenő. KÜLÖNFÉLÉK. * Értesítés a budapesti ref. theologiai akadémia tanáraihoz és másodéves növendékeihez. A címzettekkel tudatom, hogy püspök úr ő Méltósága a másodévesek alapvizsgájának idejét, az Értesítőtől eltérőleg, szeptember 5-én délelőtt 9 órára, s az ez alkalommal tartandó theol. választmányi ülést szeptember 6-án délelőtti 9 órára tűzte ki. Méltóztassanak tehát eddigi számításoknál egy nappal előbb az intézetben megjelenni. Budapest, 1889. augusztus 13-án. —Kovács Albert theol. igazgató-tanár. * Lelkészkópesitő vizsgák a dunántúli egyházkerületben. A dunántúli ev. ref. egyházkerületben az I. és II. lelkészképesítő vizsgálatok Pápán f. évi szeptember hó 2 (második) és következő napjain fognak megtartatni. A jelentkezés véghatárideje f. évi augusztus jr.
