Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-11 / 32. szám

a szellemi világ törvényei közt a természeti törvényeknek is szerepelniük kell, sőt a szellemi világ törvényei voltaképen nem egyebek, mint másként kifejezett, hatványozott természeti, s közelebbről élettani törvények, következőleg a szellemi élet tüneményei a természeti törvények alapán kimagyarázhatok, s a legfontosabb vallási igazságok csak hű átiratai az igazságnak, amint az a természetben van. Csak ki kell fejtenünk a vallás igazságait azon vastag s hozzájuk nem illő burokból, amelybe a magárahagyott speculativ theologia burkolta s meglepetéssel látjuk, hogy azok tulajdonképen természeti igazságok átvíve a szellemi világba, de a természettudomány kifejezéseivel szépen újra fogalmazhatók. S látjuk, hogy a theologiának nem új igazságokra van szüksége, hanem csak arra, hogy igazságait más módszerrel kezelje s más alapokra fektesse. Különösen a helytelen módszer az, mely a tudomány embereit elriasztja a vallástól s theologiától. A theologiai tételek, a dogmák legnagyobb részben csak valószínűségekre vagy tekintélyre vannak alapítva s azokat nemcsak a népek, korok és felekezetek, de az egyes egyének is tetszésük szerint módosíthatják, enélkül, hogy volna valami, ami a végtelen mennyiségű ellentét, eltérés között ki tudná mutatni, hogy mi hát valóban igaz. S magában a tudományos theologiában is hiányzik valami, ami azt valódi tudománynyá tenné. A szellemi világ tüneményei époly szétszórt állapotban vannak a tudomány mai emberének szemei előtt, mint egykoron, a törvény felfedezése előtt a természet tüneményei. A thelogia régi módszerének kimerültsége, a régi bizonyíték újból megerősítésének szükségérzete, az igazságot elburkoló szövevények ragadják a mai tudósokat oda, hogy bizalmatlanok legyenek a theologia egész rendszere iránt. Másfelől a tudomány mai módszere egészen megváltoztatja az embereknek az igazság természetére vonatkozó nézeteit. A tudomány körében mindenütt kézzelfogható tényeket határozott törvényeket talál s a természetben megleli őt annak szilárdsága, rendezettsége, törvényszerűsége. A tudományos módszer sérthetlensége oly hatást gyakorol elméjére, hogy a másmódon kifejtett igazságban szükségképen kételkedik. A tudománynak a természetre alapított tételei oly bizonyosak reánézve, hogy ezekhez képest a vallás igazságai, melyek legnagyobb részben csak tekintélyen nyugosznak, teljesen bizonytalanoknak tetszenek fel. A mit tehát ezek kívánnak a vallásban, az nem új hit, nem új tan, hanem új módszer, hasonló a tudományéhoz, mely módszerrel a régi igazságok újból megerősíttessenek. S mi adta meg a tudománynak eme rendíthetlen szilárdságát ? Egyedül az a módszer, mely törvényeket kutatott a tünemények közt. Apoltak épen ez tette a tudást tudománynyá, az ismeretet örök igazsággá. A törvény uralma lassanként átfogta a tudás minden osztályát, sőt Mr. Walter Bagehot a természeti törvényeket a politikára is kiterjesztette, és Spencer Herbert a biologia törvényeinek alkalmazásával a sociologiában is forradalmat csinált. E két jeles gondolkozó által elért nagyszerű eredmények nem bátoríthatnak-e fel arra, hogy az eddigi egyetlen kivételt, a szellemi világot is bevonjuk a természeti törvény uralma alá a ezzel egyúttal a tudományok körébe? De adjuk át a szót magának Drummondnak. Jó szolgálatot vélünk tenni olvasóinknak, ha szószerinti fordításban adjuk, könyvének egy fejezetét. Vajha a prot. irodalmi társaság vezérférfiai felismerve a mű becsét, gondoskodnának arról, hogy az teljes egészében magyar fordításban is mielőtt napvilágot látna. (Folyt, köv.) Hamar Andor. ISKOLAÜGY. A dunamelléki ev. reform, egyházkerületben elemi népiskolák szervezeti, igazgatási, rendtartási és fegyelmi szabályai. (Folytatás és vége.) II. RÉS Z. Népiskolai belső rendtartás. (1880. Dunamelléki népisk. rendt. 69—93. §§-ai.) Tanév, szünidő, fölvétel, magaviselet, tanítót illető rendszabályok, vizsgálat, bizonyítványok. 120. §. A szorgalom-idő kezdete a helyi körülmények szerint szeptember vagy október hónap első napja ; a szorgalom-idő tartama faluhelyen legkevesebb 8 hónap, kis városokban 9 hónap; nagy városokban pedig 10 hónapból áll; úgy azonban, hogy julius és augusztus hónapok szünidőül maradjanak fenn. Ha azonban a szülék általánosan kívánják falvakon is ki lehet a tan-évet io hónapra nyújtani. 121. §. Minden tanév szorgalom-ideje, két lehetőleg egyenlő féléves tanfolyamra osztat ik fel. 122. §. A szorgalom-időben a tanulásnak folytonosnak kell lenni; azonban ez idő folyama alatt bizonyos napokon némi szünnapokat is kell tartani. A kisebb szünnapok a vasárnapon kívül a hétnek két fél napja u. m. a szerda és szombat délutánja; továbbá a szorgalom-idő közepén s a helyi viszonyok szerint máskor is néhány nap. 123. §. A föntebbi szünnapok az ismétlő iskolában is megtartandók, a heti rendes szünidőre nézve azonban megjegyzendő, hogy a december i-től március i-ig eső hetenkénti 5 óra s a többi hónapokban 2 óra a tanítóval egyetértőleg az iskola-szék által a helyi körülmények szerint állapíttatván meg: heti szünidőül a többi napok esnek. 124. §. Az iskola-szék a szorgalom-idő kezdetét legalább két héttel előbb kihirdeti s a fölvételre kitűzött napon vagy napokon az iskolatanítónak, esetleg a tanítói testületnek a gyermekek beírását meghagyja. A jelentkező gyermekek a fölvételi naplóba Írandók be, melynek rovatai a következők: 1. Sorszám. 2. Tanuló neve. 3. Születési éve és napja. 4. Születési helye. 5. Lakása, utca neve, a ház száma. 6. Atyja és anyja, esetleg gyámjának vezeték és kereszt neve, lakóhelye és foglalkozása. 7. Melyik osztályba vétetett föl. 8. Tandíjat fizetett. 9. Észrevétel. 125. §. Az elemi hatosztályú népiskolába a 6 —12 éves kor közti gyermekeket lehet fölvenni. A más nyilvános iskolából jött tanulók nyilvános bizonyítványaik szerint vétethetnek föl az illető osztályba; kétes esetekben fölvételi vizsgálat alá vétetnek; valamint a magán intézetekben vagy szülői háznál tanított gyermekek is, hacsak vizsgálatot nem tettek valamely nyilvános intézetben. 126. §. Az ismétlő iskolába csak a 12 évet betöltött növendékek vétetnek föl, a kik beiratási díjul 10—10 krajcárt fizetnek az ismétlő iskolai könyvtár javára. 127. §. Általában ugy a mindennapi, mint az ismétlő iskolákra nézve a törvény által kiszabott időt és ez iskolák tanterveiben elrendelt tantárgyak tanítását pontosan meg kell tartani, megjegyezvén, hogy a vallás oktatás az ismétlő iskolákban mindig vasárnap történik. 128. §. Vegyes iskolákban intézkedik az iskola-