Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-14 / 28. szám

nem hivatkozhatik más kezek áldatlan munkájára, a siker­ért fő részben ő a felelős. A módszeres tanácskozmányoknak oly alakban, mint a közel múltban is még divatban voltak, mikor az állami tanítás-terv kivonatátképezték, barátja nem vagyok ugyan, de az e fajta tanácskozásokat egyszer egy évben, az iskolai év elején, a tanító és fegyelmező gyakorlat köréből felvett kérdések megbeszélésére szükségesnek tartom. Nem az volna ennek a célja, hogy egy-egy tanár Schmidt, Niemeyer stb. nyomán citátumokká! tar­kított szép értekezéseket tartson arról, hogy mi a tanítás fő elve? hogy a nevelőnek a gyermeket szeretni kell, s más efféle meddő dolgokról; hanem igenis az egy­öntetű nevelés eszközeinek szedegetése, melyek valamely iskola állandó traditióját képezhetik és utat mutatnak a kezdő tanárnak, a melyen az iskola meghonosult jó szellemét követhesse. Nem lehet szóval kifejezni, mennyi kára van az egyöntetű eljárás hiányának. Ha az egyik tanár paradigmákkal rakja meg a gyermek emlékezetét és derüre-borura grammatizál, míg a másik az idegen nyelvet olvasmány alapján tanítja; ha az egyik hét határozó-fajtát különböztet meg az iskolában, a másik pedig tizenhetet is kevésnek tart; ha az egyik a név-és igeragozásban I—V. declinatióról I—IV. coniugátióról, félmúltakról, kötigékről beszél, a másik mindezt avult dolognak emlegeti s a tő-rendszer alapján halad ; ha az egyik halotti csendet követel a tanulótól az iskolában, a másik meg óraközökben még a rendetlenségeket sem látja meg, mert hisz a tanulónak mozgásra van szüksége; ha az egyik költőt olvastat épen akkor, mikor a másik a szónoki beszéd theoriáját fejtegetve a classicus világ­ból óhajtana egy-egv minta-orátiót; ha tehát a tanuló­nak annyiféle eljáráshoz kell alkalmazkodnia, a hány tanára van: képzelhetjük tanulásában azt a szánalmas zavart, viseletében azt az ingadozást, azt az egyik előtt bujkáló, másik előtt mentegetőző, majd bizalmas majd félénk, hazugságra, titkolózásra hajló szellemet, mely a növendékek közt meghonosul. Ilyen és sok más e nemű dolgokra szeretném én a módszeres tanácskozmányok figyelmét kiterjeszteni, tehát első sorban az egyöntetű eljárás megállapítására. Ismétlem, hogy a jó didacticának az a criteriuma, mennyiben szolgál a józan paedagogiának. S ebben a részben megvan a protestáns intézetekben az a hagyo­mányos érdem, hogy a gyönge tanulókra több gondot fordítva fáradságos munkát végeznek addig, a míg a haladásra való képtelenséget konstatálják ; s tapasztalá­som szerint legtöbbször ez az oka, hogy oly tanulók, kik selejtes eredménynyel végezve korábbi éveiket, pro­testáns intézetben folytatva tanulásukat, az intés, buzdí­tás, utána-nézés, minden neme által ösztönöztetve meg­javulnak ; másrészt a tanárok kellő szigorúsága mellett megvan az a jó szokás, hogy az értesítőket, bizonyítvá­nyokat a szó szoros értelmében az egész tanár-testület állapítja meg s így eleje van véve némileg az egyesek merev censoroskodásának. S csak akkor nyilatkozik a tanuló irányában az az itélet, hogy haladásra képtelen, ha pl. a harmadik, negyedik osztályon túl s így látható­lag tudományos irányban akarja magát képezni, a mire pedig hosszas próbálgatás és fáradságos vesződség után sem bizonyult alkalmasnak. (Vége köv.) Lázár István, csurgói ref. (ogym. tanár. ISKOLAÜGY. A dunamelléki ev. reform, egyházkerületbe!! elemi népiskolák szervezeti, igazgatási, rend­tartási és fegyelmi szabályai. (Folytatás.) 25. §. A rendes tanítókat az iskolaszék meghallga­tásával a presbyterium választja. A rendes tanítók élethossziglan választatnak s hiva­taluktól csupán súlyos hanyagság, erkölcsi kihágás, polgári bűntény vagy az állami és egyházi törvényekben ilyenül kijelentett esetekben mozdíthatók el, az egyházmegye Ítélete alapján; de minden ily itélet az egyházkerületre felebbezendő. (Zsin. közn. és közokt. szerv. 47. §) 26. §. Ideiglenes tanítót, rendes tanító hiányában, az esperes engedélyével az iskolaszék alkalmaz, a rendes tanító helyetteseül a legközelebbi választásig, vagy egy év tartamára. Rendkívüli esetekben a presbyterium által még egy évig megtartható ideiglenes minőségben. Ideiglenes tanítóul alkalmazható : képezdei tanfolya­mot, vagy ennek megfelelő gymnasiumi osztályokat végzett, vagy theologiát hallgató egyén is. (Zsin. közn. és közokt. szerv. 48. §.) 27. §. Segédtanító (a fentebbi qualificatio alapján) csak ott alkalmazható, a hol rendes vagy azt helyettesítő igeiglenes tanító is van. Segédtanítót rendszeresített állo­másokra a presbyterium választ, nem rendszeresített állomásokra az esperes nevez ki. 28. §. Minden tanítói hivatal megüresedése az espe­resnek azonnal bejelentendő; hasonlóul fölterjesztendő hozzá a megejtett választás eredménije is, a megválasztott egyén okmányaival együtt. A megválasztott egyén okmá­nyai közül, ha más egyházmegyéből jő, az illető esperes bizonyítványa, illetőteg elbocsátó levele nem hiányozhatik. Iía az egyházkerületi tanítóképezdéből jő : a tanári kai­kibocsátó levele is megkívántatik. A rendes tanítót ideiglenesen az esperes, véglegesen az egyházmegyei közgyűlés erősíti meg a Zsin. közn. és közokt. szerv. 42—55. §§-ban és e szabály-rendéletben foglalt kellékek alapján. Az ideiglenes és segédtanítókat az esperes erősí'i meg. (Zsin. közn. és közokt. szerv. 50. §.) 29. §. A tanítók hivatalukról lemondhatnak rende­sen a tanévvégén; rendkívüli esetekben a tanév közben is. A lemondást idejében be kell jelenteniük az iskola­széknek, illetőleg a presbyteriumnak, mely utóbbi határoz a felett, hogy a lemondás elfogadható-e vagy sem. Az. év közben való lemondást «a presbyterium csak akkor köteles elfogadni, ha a lemondó oly alkalmas egyént tud ajánlani, kiben mind a népiskolaszék, mind az egy­háztanács, mind pedig az esperes, illetőleg az egyház­megyei hatóság megtiyughatik. A különböző gyülekezetek tanítói meg is cserélhetik állomásaikat a tanügy kára nélkül, ha abba mind a cstrélők, mind illető egyházközségeik, mind pedig espereseik s illetőleg egyházmegyéik beleegyeznek. Az egyházmegyei hatóság, ha a tanügy és a köz­erkölcs érdeke úgy kívánja, a szabályszerű fegyelmi eljárás alkalmazása után, hivatalból is elrendelheti a cserét. A sérelmesnek talált intézkedés esetén, jogában áll minden illetőnek, birtokon belül, fellebbezéssel élni. 30. §. A tanító halála esetén özvegye és árvái legalább fél évig, vagy ha a tanév elején történt a halá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom