Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-20 / 3. szám

T A R C A. Keresztes József irodalmi hagyatékáról. (Három levél az uj szerkesztőhöz.) III. Az ó-testamentum theologiája vagy Izráel vallása története. Befejezésül csupán azon egy munkáról írok, a mely ugy a mint van kiadható, mert Keresztes maga is több éven át végzett igazításokkal és toldalékokkal egyenesen sajtó alá egyengette. Ez a munka az „O-testamentumi biblika (thelogia)" vagy helyesebb nevén : „Izráel vallása története Jézus fellépéséig/' Hogy összes tantárgyai közül épen ezt dolgozta ki teljesen, nem esetlegesen történt. Ugyanis ezen tudományból nem készített volt mindjárt tanársága kezdetén rövidebb vezérfonalat. Több éven át az általam már megelőzőleg készített rövid compediumot hagyta tanítványai kezében úgy, hogy mikor ö a kidolgozáshoz kezdett, akkor a tudományt már többször eltanította és e közben egész terjedelmében, minden részleteiben tanulmányozta, at meg át dolgozta volt. Ily előmunkálat után ezen tudomány első kidolgozása is messze felül multa egy compendium terjedelmét és minőségét. Önálló, minden részleteiben kidolgozott és a tudomány teljes színvonalán álló művé lett, melyet akkor (1878) még a tudós német theologia is nagy örömmel üdvözölt volna. Ezenkívül a tudós prot. theologia legújabb fejleménye is egyenesen ezen tudomány kidolgozására csabítá. Alig szenved kétséget, hogy mintegy 30 év óta az összes theologiai tudományok között a vezérszerepet az a tudomány viszi, mely közönségesen Biblika néven ismeretes. Ez a tudomány foglalja össze a bibliára vonatkozó ö ;szes tudományoknak és munkálatoknak, főleg a kritikai históriának és exegesisnek eredményeit. Ez vezet a bibliában foglalt vallásos és erkölcsi tartalomnak rendszeres történelmi ismeretére. Aztán ezen tudomány alapján jutottak el egy végtelenül fontos distinctiora, a mely szerint más a hittan, mely a jelen keresztyén hitet irja le ; más a történelmi dogmatika, mely az egyház hitének első alakulását mutatja fel; és más a biblika, mely tisztán történelmileg a biblia valláserkölcsi tartalmat foglalja rendszerbe. Az első bölcsészeti, a két utóbbi tisztán objectiv történelmi tudomány. Sőt még magában a biblikában is oly különbség van az ó-és új-testamentum valláserkölcsi tartalma között, hogy a kettőt két külön tudomány tárgyalja. Hiszen a kettő két külön vallásnak okmánya. Egyik Izráel vallásának történetét és rendszerét mutatja fel, másik a keresztyén vallást, még pedig első sorban magának Jézusnak vallását a maga eredeti elvi tisztaságában, azután az apostoli iratok felfogását Jézus vallásáról és személyéről. A biblika két része közül is az utóbbi 20 év alatt főleg az ó-testamentumi biblika foglalkoztatta a tudós O , O világot. Epen ezelőtt 20 évvel jelent meg Kuenen korszakos klasszikus műve „Izráel vallása történetéről.)) Mig a régi biblikák Izráel vallása tartalmát bizonyos logikai rendszerben foglalták össze, Kuenen tisztán a történelmi, időrendi tárgyalást alkalmazza; mert az ó testamentum Izráel válíását nem egy kész logikai rendszerbe foglalja, hanem egy hosszas, közel ezer éves történelmi fejlődés menetét mutatja fel. Az időrendi tárgyalástól azonban Kuenen is eltér annyiban, hogy történelmi rajzát nem legelői kezdi, hanem a Kr. e. 8-ik századon. Teszi ezt azért, mert kiindulási pontul olv időszakot akar választani, melynek vallás-erkölcsi állapota felől már közvetlen bizonyos okmányaink vannak. Ilyen okmányok a 8-ik században élt próféták (Ámosz, Ezsaisas, Hoseas, Mikeás) iratai. Ezen iratokból összeállítja a próféták vallás-erkölcsi felfogását, mely felemelkedett a szellemi és eakölcsi monotheismusra; ezzel szemben kimutatja, hogy ugyanezen próféták tanúbizonysága szerint a hivatalos vallás (a papoké) úgy Jeruzsálemben, mint az 11. n. magaslatokon durva, érzékies monolatrismus volt, míg a nép lelkében a polytheismus uralkodott. Az igy nyert világosság fényénél vizsgálja aztán Izráel vallása fejlődési menetét elő és hátra-felé. Legfeltűnőbb volt Kuenen munkájában azon feltevés, hogy az u. n. Penteuchus és Józsua könyve egy teljesei) összefüggő egységes egészet (innen az uj elnevezés : Hexateuchus) alkotnak és hogy ezen mű csak a babyloniai fogság után látott napvilágot s csak Ezdrás és Nehemiás közreműködése által léptettett életbe. Azonban ezen feltevését csak az eredménynyel, azaz a természetes fejlődési menet logikai constructiójaval és egyes jegyzetekkel igazolja. Csaknem egyidejűleg lépett fel Németországon Gráf ugyanezen hypothezissel. Nemsokára aztán az öreg Reuss, volt strassburgi theol. tanár, azon kijelentéssel lepte meg a világot, hogy a Kuenen-Graf-féle hypothesist ő már 40 év előtt előadta tanítványainak, csakhogy nem mert világ elé lépni vele; hanem Gráf, ki akkor tanítványa volt, tőle tanulta. Állítása bizonyságául aztán kiadta a „Biblia" című óriási művét, mely magában foglalja 19 kötetben az egész biblia új fordítását (francia nyelven) és magyarázatát, még pedig nem a kánonban található sorrendben, hanem azon sorban, a melyben saját kritikája szerint egymás után keletkeztek ; a mely műve, miként Keresztes irja róla : „egész tárháza a bibliai ismereteknekErre következett ugyannak tőle német nyelven az „ó-szövetségi szent könyvek törtenetemelyben — újra a Keresztes szavai szerint —• wbenne van a biblika; Izraelnek politikai, irodalmi és művelődési története is.» E közben elkészíté Schulze is biblikája 2-ik kiadását, mely az első kiadás, hagyományos dogmatikai rendszerével teljesen szakít alkalmazza a történeti módszert és elfogadja az ujabb kritika eredményeit, szóval követi Kuenent. 1886-ban az öreg Reuss kiadta régi tanítványának, Kaysernek kéziratban fennmaradt c-testamentumi biblikáját, mely őszintén bevallja, hogy az eredményben Kuenen «klassztikus munkáját)) követi, de a kidolgozás mégis önálló. Végül megjelent eme munkák utólagos teljes igazolása, Kuenen nagy kritikai munkája a Hexateuchus eredetéről és szerkesztéséről. A tudománynak ezen gazdag és rohamos fejlődése folyton ujabb meg ujabb érdekkel kötötte Keresztest is ezen tudomány tanulmányozásához, új meg új alkalmat nyújtott eredeti munkája pótlására és módosítására. Különösen nagy befolyása volt Kuenen Hexateuchusa megjelenésének, melynek áttanulmányozása, miként irtani is volt, csaknem teljesen igénybe vette élete utóbbi két évét. Tanulmánya eredményét külön is feldolgozta és ezen dolgozat úgy tekinthető, mint biblikájának függeléke és egyszersmind kritikai igazolása. Ily úton készült el tíz évi folytonos munkálkodás és alakítás eredménye gyanánt a szó alatti mű. Egészen eredetinek, természetesen nem mondható, valamint nem eredeti, és nem lesz teljesen eredeti ezután is egy sem, mely a Kuenen munkáinak megjelenése után Íratott. Az