Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-02 / 22. szám

melyeket jelen és mult számunk vezércikkei méltatnak. Kimagasló pontjai: a miniszter jól átgondolt programmbeszéde, Ugrón Gábor fulmináns felszólásai a kath. autonomia és a Budára tervezett finevelő-intézet kérdésében, mely utóbbit a demokrácia szempontjából ellenzett. Pap képviselőink közül Kovács Albert az általános vitában, Kiss Albert több tárgynál és különös nyomatékkal a németnyelvre vonatkozó rendelet, Madarász Imre a népiskolák kérdésében tartottak fiegyelemreméltó beszédeket. Nagy hatást tett s közvetlen eredményt vívott ki Kovács A.-nek mai számunkban bevégzett jelentése a néptanítók nyugdíjintézete felől, melynek újjászervezését a miniszter tényleg meg is kezdette. Elfogadta a ház a budai finevelő-intézet eszméjét azon formában, hogy az a tanulmányi alapból, kath. jelleggel, de más vallásuakat sem zárva ki, világi tanárok vezetése alatt szerveztessék, de kikötve, hogy e körülmény a tanulmányi alap jogi természetének semmit se prejudikáljon. Fenyvessy E. indítványára elfogadott a ház egy határozati javaslatot, melyben a miniszter és a közoktatási tanács utasítást nyertek, hogy tanulmányozzák azon kérdést, miként lehetne a görög nyelv tanítását a gymn. tantervében fakultatívvá tenni. Kiss Albert kérdésére a miniszter Ígéretet tett, hogy a prot. egyházak állami segélyét, a mint az ország pénzügyei engedik, a korábbi összegre felemeli. A költségvetési vita bezárásakor a szakminisztert pártkülönbség nélkül élénken megéljenezték. * Átlépés a középiskolából a polgári iskolába. A hivatalos lap máj. 29-iki száma a vallás- és közoktatásügyi miniszternek ama körrendeletét közli, mely a középiskolából a polgári iskolába való átlépést szabályozza. Az új szabályrendelet szerint az átlépés történhetik elsőrendű bizonyítvány alapján feltétlenül, s másodrendű bizonyítvány alapján akkor, ha az illető tanuló csak latin, görög, vagy francia nyelvből kapott elégtelen osztályzatot. Ama polgári iskolai tárgyakból pedig, melyeket a tanuló a középiskolában nem tanult, felvételi vizsgát kell tennie. Oly tanuló is felvehető a polgári iskola magasabb osztályába, ki egy vagy két más tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, ha ezekből is tesz fölvételi vizsgát. A viagánlamilók vizsgálatra bocsátása ügyében az új rendelet kimondja, hogy az iskolaszék vagy gondnokság csak oly magántanulókat boesáthat vizsgára, kik rendesen be voltak irva és a vizsgát a rendes időben teszik le. Olyanoknak, kik valamely középiskolai vagy polgári osztály elvégzése után legalább egy év eltelte után a következő magasabb osztályból kívánnak vizsgát tenni, az engedélyt a kir. tanfelügyelő adja meg. Egy vagy több osztály mellőzésével vagy több osztályból összevonttan teendő magánvizsgára az engedélyt csak a miniszter adhatja meg. Egy magánvizsgáért 15 frt fizetendő, a rendes beiratás és tandíjon kívül. * Az erkölcsnemesitő egyesület május 3 i —ki közgyűlésén határoztak ama pályadíjak fölött, melyeket az egyesület 30 éven át szolgált hű cselédek jutalmazására kitűzött. Ez idén e díjakat dunántuli cselédeknek ítélték oda, még pedig Yimola József inasnak, a ki Enesén, Somogymegyében, 58 évig szolgált egy helyen és Majsztinek Mártonnak, a ki 32 évig szolgált hűséggel egy családnál. Az első 50, a második 25 forint jutalmat kap. Ezt a pályázatot újra hirdeti az egyesület, még pedig ezúttal a tiszáninneni kerületre; három díj lesz, egy 50 frtos és két 25 frtos; határidő 1890. január i-je. A színpadokon előadott erkölcstelen dalok tárgyában az egyesület kérvényt intézett a belügyminiszterhez, de arra még válasz nem jött. A pénztárnok jelentése szerint a pénztári készlet 2744 frt. Csáky Albin gr. kultuszminiszter ma foglalta el először hosszabb beszéddel az elnöki széket. Miután József főherceg kijelentette bizalmas kérdezősködésre, hogy a védői tisztet hajlandó elfogadni, kérvényt fognak hozzá ez iránt intézni. Szathmáry György elfoglaltsága miatt lemondván a titkári állásról, Illyés Bálint orsz. képviselőt választották meg titkárnak. * Az idők jele. Ismert kézből kaptuk a következő sorokat: Az Európa szerte terjedő ultramontánismusnak egyes országok és népek törvényei ellen intézett kisebbnagyobb támadásai és torzsalkodásai — ugy látszik — hazánkban is megkezdettek. — Az eset következő: Megyénk egyik városában a fiatal kath. pap egyre-másra szedi a reversálisokat, a vegyes házasságban élőket mindenkoron — még a halál legszomorúbb látogatásai között is — lelkiismeretükben háborgatja, a vegyes házasságból szülöttek családját összeveszíti, saját templomába terelteti, elanyakönyvezi, a nála megjelenő vegyes vallású jegyesek s tanúik előtt a prot. fél vallását gúnyosan kétszer kettő ötnek nevezi stb. stb. Az ily féle üzelmeket végre megsokallván az ottani egyik prot. lelkész, s miután a békés és barátságos kiegyenlítés minden utait megkísérelvén, azok épen semmit sem használtak arra nézve, hogy a prot. apának alattomban elkeresztelt s anyakönyvezett fiát a törvény értelmében a prot. anyakönyvbe leendő bevezetés végett átküldethesse : végre az illető kath. papot beperelte. — A b.-csabai kir. járásbíróság május 20-án tárgyalta ezen sérelmes ügyet. A kath. pap nem jelent meg, de egy beadott védekező iratában a tényt mintegy kérkedve beismeri s okadatolja is azzal, hogy Magyarország vallásügyi törvényei nem vonatkoznak a róm. kath. vallásra, mert a róm. kath. egyház nem tartozik a «bevett ker. felekezetek)) közé, mivel az az ős, örökölt uralkodó, egyedül üdvezitő ! ? Valóban nem tudjuk, minek nevezzük az ilyen mondásokat. — A kir. járásbíróság is — ugy látszik — nem igen vette tekintetbe az illető vádlott okadatolását, mert elitélte őt: 5 napi börtön, 30 frt birság, 6 frt költség, s a visszatartott anyakönyvi adatnak 15 nap alatt végrehajtás utján leendő átküldésére. Vádlott ab invisis apellált.— Kíváncsiak vagyunk, vájjon a kir. tábla engedi-e még tovább is lábbal tapodtatni az ország szentesített törvényeit ?! * Felhívás az „Eötvös-alap" érdekében. Tisztelettel alulírottak azon kérelemmel fordulunk a hazai tanító egyesületek mélyen tisztelt elnökeihez, intézkednének arról, hogy egyesületeik részéről, a mennyiben eddigelé a 100 frtnyi tagsági tőkét, avagy az egyesületi rendes tagok után járó 10 — 10 krajcárnyi tagdíjat be nem szolgáltatták volna, ez irányban az alapszabályok által előirt kötelezettségeiknek elég tétessék, hogy így képviselőik által részt vehessenek az «Eötvös-alap» jótéteményeit kiosztó f. é. augusztus 20-án tartandó közgyűlésen. Egyúttal tisztelettel felhívjuk az «Eötvös-alap» tagjai közé felvett kartársakat, hogy az 1887/88-dik esztendőre járó 1 frtnyi évdíjakat annyival is inkább siessenek még a f. év augusztus 20-káig beszolgáltatni, minthogy alapszabályaink értelmében azon tagok, a kik két egymás után következő esztendőben kötelezettségeiknek eleget nem tesznek, az «Eötvös-alap» jótéteményeire i való igényeiket elvesztik s az újonnan történő belépés alkalmával is csak úgy szerezhetik azokat vissza, ha be nem szolgáltatott év-díjaikon kívül a 20 frtos örökös tagsági díjnak negyed részét a kellő időben befizetik. Végül felhívjuk az «Eötvös-alap» ügye iránt érdeklődő kartársakat, tegyenek meg a maguk körében mindent arra jiésrxTTiröftv a magyarországi tanítóság jótékony V *fl«náRí