Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-02 / 22. szám

Előttem azonban legcélszerűbbnek mutatkozik, ha most egyszerre mind a bevételek lejebb szállíttatnak, mert ennyi jövedelmet ez az intézet nem tud elhasz­nálni ; mind a kiadások feljebb emeltetnek, mert a nyug­díjnak az 1875-iki törvényben megszabott mértéke semmi irányban sem kielégítő. A bevételek és kiadások helyesebb arányba hoza­tala többféle combinatió szerint eszközölhető, melyek közül például én is bemutatok egyet, mely számtanikig lehetséges, s a melyben a biztosítottak és segélvzettek ugyanazon számát veszem alapul, mint fentebb. A bevételeknél: 1. Ha az iskola fentartó testületek a felső nép- és polgári iskolai tanítói állomások után továbbra is 12 frtot, de a népiskolai tanítói állomások után továbbra is 7 frtot fizetnének, ez 13,462 népisk. tanító után eredményezne évenként 67,310 frttal kevesebb bevételt; s minthogy ennek eredménye, a törvén}' módosítása esetén csak 1890-ben kezdődnék, s így az első 25 évből csak 10 évig tartana: e tény 1899 végéig csökkentené a fentebb kiszá­mítolt tőkét, az egyszerű 5%~o s kamatok utólagos hozzá­adása mellett 846,620 frttal. 2. A községek és tanítók által egyszersmindenkorra fizetett díjak 1887-ben összesen 3,755 frtot tettek. E csekély eredmény alig érdemelheti meg a nyilvántartás és utánjárás fáradságát, s ha jövőben e díjak nem sze­detnek: e tény 10 év alatt csökkenteni fogja a fentebb kiszámított tőkét 72,445 frttal. A kiadásnál: 1. Ha a népiskolai tanítók legmagasabb nyugdíja 300 frtról 400 frtra emeltetik, ez akkor, mikor hatása egészen ki fejlik, t. i. 1915 kezdetén, a 807 nyugdíjazott tanító után eredményezni fog fejenként 70 frttal nagyobb kiadást, mint a fentebbi táblázatban fehüntettetett. 2. Ha az 1875-ben már alkalmazásban volt tanítók legmagasabb nyugdíja a később alkalmazottakéval egyen­lővé tétetik, a mit már kezdetben, a tisztességnél fogva, úgy kellett volna csinálni, s e becsületes öregeket nem kellett volna megrövidíteni: ez sem a fentebbi, sem a megelőző pontban közlött számításomon semmit se vál­toztat, mert mindkettő már a legmagasabb és egyenlő nyugdíjra van alapítva. Ellenben, ha ennek következmé­nyeként befizetéseik is egyenlősíttetnek, ez a bevételt egy kis összeggel emelni fogja. 3. Ha 1614 népisk. tanító özvegyének segélye a legmagasabb nyugdíj 50%-kára emeltetik, ez eredmé­nyezni fog mindenik részére 80 frttal nagyobb kiadást. 4. Az egész árvák segélye 70 frtra, a félárváké 40 frtra emelhető. 5. S végül jövök a felső nép- és polgári iskolai tanítók nyugdíj kérdésére,"melyet első helyre kellett volna tennem. Ezen tanítók évenként 12 frtot fizetnek az intézet pénztárába, s nyernek érette 400 frt legmagasabb nyug­dijat, míg a népiskolai tanítók 6 frt évi befizetés után 300 frt nyugdíjban részesülnek. Ebben oly világos szám­tani igazságtalanság van, melynek létrejönni sem lett volna szabad; tovább fennállani épen nem! Magyar­országon minden nyugdíjintézmény arra a gondolatra van alapítva, hogy az elaggott, becsületes hivatalnok, mikor munkaképtelenné válik, ne legyen kénytelen meg­szokott életmódjából alászállani; erre van alapítva még a népiskolai tanítók nyugdíjazása is ezen intézet kere­tében ; és csupán csak a polgári iskolai tanítók azok, a kik agg napjaikban nyomorba taszíttatnak; mert a felső népisk. tanító legkisebb fizetése 40 évi szolgálat után 935 frt, a polg. isk. tanítóké kisebb helyeken 1,190 frt, nagyobb városokban 1,360 frt, mely összegnek a 400 frt nyugdíj a legjobb esetben 42%-ka a legrosszabb esetben 29-50 /0 -ka; holott épen oka jobb elbánásnak a díját is befi­zették. Az ő legmagasabb nyugdíjokat már kezdetben, befizetésökkel arányban, a közönséges osztó igazság alap­ján is 600 frtban kellett volna megállapítani; jövőben pedig, ha legmagasabb nyugdíjok 800 frtban, s özvegyeiké ennek felében állapíttatik meg; ellenben árváik a népis­kolai tanítókéival továbbra is egyenlő elbánásban része­sülnek : akkor még mindig nem lesznek ugyan megszokott fizetésükkel arányban nyugdíjazva, s ennek eszközlése fenmarad a közel jövő feladatának; de lagalább ezen intézet keretében az osztó igazság követelményeinek elég lesz téve. S most már csináljuk meg a mérleget e terv sze­rint, kiszámítva a bevételeket 1899 végére, a kiadásokat pedig a valaha elérhető legmagasabb fokon : Bevétel: 1. Tiszta kamatból 11.304,684 frt tőke után 5%-kal .......... 2. A községek 13,462 népisk. tanító után 7 frtjával fizetnek 3. A községek 600 polg. isk. tanító után 12 frtjával fizetnek 4. 13.462 népisk. tanító 6 frtjával fizet . 5. 600 polg. isk. tanító 12 frtjával fizet . 6. Községek a nyert államsegély után fizetnek, . mint most 7. Vegyes bevétel, annyi mint most . 8. Az államsegélyből Összesen: Kiadás : 1. Kezelési költségek, mint most .... 27,307 frt 75 kr. 2. 807 elemi tanító nyugdíja 400 forintnak 70%-ával 225,960 » — > 3. 36 polg. isk, tanító nyugdíja 800 frtnak 70%-ával 20,160 > — » 4. 1614 elemi isk. tanítói özvegy 400 frtnak 50%-ával 322,800 » — » 5. 72 polg. iskola tanítói özvegy 800 frtnak 5o°/0 -ával 28,800 » — » 6. 511 egész árva 70 frtjával 35-77Q » — » 7. 2242 félárva 40 frtjával 89,680 » — » Összesen: 750,477 frt 75 kr. Tehát az 1899-iki bevétel így is 177,840 frt 7 krral fogja felülmúlni, nem az akkori, hanem az ezen alapon csak 15 évvel később elérhető legmagasabb kiadást; a mi nemcsak elég, de túlságos sok. Sőt a valóságban még sokkal több lesz; mert a tőkék több, mint 5°/0 -kal kamatoznak, a községek több állomás után fizetnek, mint a hány tanító biztosítva van, s mert e törvény valószínű­leg nem fog visszaható erővel módosíttatni, tehát 1899 vé­gén az első 15 év nyugdíjazottal csak a régi törvény alapján lesznek nyugdíjazva. E körülmények akkorra a tőkét talán 1 millió frttal s az egész jövedelmet 70 ezer frttal teszik nagyobbá; ellenben a kiadást 180 ezer frttal kisebbé, úgy hogy az az állapot, hogy az intézet a kamatokból fedezheti minden szükségletét, még ezen díjleszállítás és nyugdíj-felemelés mellett se szűnik meg soha többé, s az egész felesleg 1899-ben így is mintegy 400 ezer frt lesz. Ez épen nem nagy összeg lesz arra, hogy a t. miniszter úr valamint most azon kezdi pályá­ját, úgy azzal ünnepelheti meg 10 éves miniszteri jubi­leumát, hogy a községeken megkisebbítheti egy kedvet­lenül viselt adónak terhét, s az özvegyek és árvák ezreinek szenvedését megenyhítheti! 565,234 írt 20 kr. 94,234 » — 7,200 » — » 80,772 » — > 7,200 > — > 4,297 » 95 » 19,379 » 67 » 150,000 » — » 928,317 frt 82 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom